Rendszerváltás és az MTI

	Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülése (1. rész)
1989. február 8., szerda - A Parlamentben szerdán ülést tartott az Országos Érdekegyeztető Tanács Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettesnek, a tanács soros elnökének vezetésével. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke arról téjékoztatta a résztvevőket, hogy a reálbérek az idén várhatóan a tervezettnél kisebb mértékben - 6 százalék helyett 4-5 százalékkal - csökkennek. A bérpolitikai és a szociálpolitikai intézkedések, valamint az előirányzottnál jobban növekvő keresetek következtében a lakosság fogyasztása - az eredeti szándékoktól eltérően - nem csökken, hanem szinten marad. Az árak alakulás szempontjából azonban jogosnak tartotta, hogy a SZOT kezdeményezte a megállapodások újratárgyalását, mert az árak emelkedése eléri a 13,6-13,7 százalékot, 1 százalékkal meghaladva a korábbi tárgyalásokon alapul vett árszintet. Nagy Sándor, a SZOT főtitkára rámutatott, hogy egy másik körülmény is indokolttá teszi a korábbi megállapodások felmondását és újratárgyalását. A lakosságot ugyanis a legutóbbi áremelések olyan súlyosan érintették, hogy nagyfokú elégedetlenség tapasztalható a társadalomban. Ugyanakkor azt is hangsúlyoztak: a szakszervezetek a reálbérek tervezett 6 százalékos mérséklését korábban sem fogadták el, s változatlanul az az álláspontjuk, hogy az életszínvonal tavalyi jelentős visszaesése után a reálbérek nem csökkenhetnek 3 százaléknál nagyobb mértékben. A felek a tárgyalásra javasolt konkrét kérdések közül elsőként a a 40 órás munkahét bevezetésével foglalkoztak. Arra a megállapodásra jutottak, hogy ezt a kérdést nem az OÉT-ben kell ágazatokra szólóan eldönteni; vagy a gazdálkodó szervezeteknél vagy a középszintü egyeztetések során kell a döntést meghozni. A kormány a jövőben a munkaidő kérdését részleteiben nem szabályozza, csak kereteket szab meg. A heti munkaidő rövidítése azoban nem mehet a lakossági szolgáltatások, az ellátás rovására. Hosszas vita eredményeként született az a megállapodás, miszerint az OÉT-n korábban elfogadott julius 1-je helyett már március 1-ejével felemelik a minimális bért a jelenlegi 3000 forintról 3700 forintra. A SZOT ennek további, 4 ezer forintra való felemelését szorgalmazta. (folyt. köv) 1989. február 8., szerda 17:46
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülése (2. rész)
Ezt az újabb 4 ezer forintos alsó bérhatárt október elsejei időponttal fogadták el, azzal, hogy a fogyasztási és a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek viszont csak december elsejével kell elérniük ezt a szintet. Ugyanakkor ajánlják, hogy azoknál a gazdálkodó szervezeteknél, amelyeknél a feltételek adottak, már a megállapodásban rögzítettnél korábban emeljék fel a béreket erre a szintre. E kérdéskörrel kapcsolatban Nagy Sándor megjegyezte, hogy végre tudomásul kellene venni: a munkaerőnek is van ára, és senki se higyje azt, hogy 3700 forintból meg lehet élni. Ha pedig valahol még ilyen értékü teljesitményt sem nyujt a dolgozó, akkor ott a gondot elsősorban a vállalati gazdálkodáskodásban, vezetésben kell keresni. Ezt követően került sor az idei minimális béremelések tárgyalására. A szakszervezeti javaslat az volt, hogy minden dolgozó bérét legalább 3 százalékkal, de legkevesebb havi 300 forinttal emeljék, s ez után az összeg után a vállalatoknak ne kelljen adót fizetniük. Ebbe a béremelésbe a kormány részéről Medgyessy Péter bele is egyezett volna azzal, hogy csak bizonyos költségvetési területeknek - mint például az egészségügy, az oktatás - biztosítanák a szükséges anyagi forrásokat, a többi intézménynek magának kellene azt kigazdálkodnia. Arra viszont nem látott módot, hogy a kedvezményes bérfejlesztés lehetőségét a korábbi OÉT ülésen elfogadott területeken - az agrárszektor és az élelmiszer kiskereskedelem - mellett másokra is kiterjesszék. A kamara képviseletében Martos István alelnök a minimális béremelés fix összegü meghatározásával nem tudott ugyan egyetérteni, de olyan kompromisszumos javaslattal állt elő, amely véleménye szerint a legnehezebb helyzetben lévő területeken is lehetővé tenne egy minimális bérfejlesztést. Javaslatának lényege az volt: adják meg mindenkinek a 3 százalékos bérfejlesztés lehetőségét adómentesen, de ha valahol ennél jobban nőnének a bérek, ott már a teljes bérnövekmény után adózzanak. A kedvezmények kiszélesítését Halmos Csaba sem tartotta elfogadhatónak, mivel az a bérmechanizmus rendszerét távolítaná a mostani és a jövőbeni céloktól. Ugyanakkor javasolta, hogy a béremelés felső határát ne szabják meg az ajánlásban, mert az OÉT legutóbbi ülésén elfogadott 10 százalékos plafon olyan vonzást jelent a vállalatok számára, hogy annak elérésére még ésszerütlen létszámleépitésekkel is törekednek. A tárgyaló felek azonban ugy vélekedtek, hogy valamiféle felső korlátra, még ha csak ajánlásjelleggel is, de szükség van. (folyt. köv.) 1989. február 8., szerda 17:58
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülése (3. rész)
Az idei minimális béremelésekről végül is a tanács abban állapodott meg, hogy fenntartja korábbi ajánlását, miszerint a dolgozók bérét legalább 3 százalékkal, s legfeljebb 10 százalékkal növeljék. Ez csak ajánlás - nem kötelező -, s természetesen megfelelő többletteljesitményekkel a béreket ennél nagyobb mértékben is emelhetik. A tanács ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy legyen érzékelhető mértékű az alacsony jövedelmű, különösen a személyi jövedelemadót nem fizető dolgozók béremelése. Ezzel kapcsolatban a SZOT képviselője bejelentette: a szakszervezetek a kollektív szerződések megkötésekor, a bértárgyalások során 250-300 forintot tekint elfogadható mértékű emelésnek a legalacsonyabb jövedelmüek számára. S bár a tanács az adómentes bérfejlesztésekről sem a szakszervezetek, sem pedig a kamara javaslatát nem fogadta el, végül is arra a megállapodásra jutottak, hogy az agrárszektor, valamint az élelmiszer-kiskereskedelem mellett adómentesen 3 százalékkal emelhetik a béreket azok a vállalatok, ahol a közszolgáltató tevékenységből származó árbevétel eléri az összes árbevételnek legalább a felét. Ugyanezt a kedvezményt kapta meg a MÁV is. Az OÉT egyetért azzal, hogy azoknak a nehéz helyzetbe került gazdálkodó szervezeteknek az ügyét, amelyek még a megállapodásokból, ajánlásokból adódó minimális feladatokat sem tudják végrehajtani, a szokásos államigazgatási rend keretében indokolt felülvizsgálni. A SZOT képviselője kérte, hogy a nehéz munkakörülményekkel összefüggő pótlékok - mint például a földalatti, a veszélyességi és a készenléti pótlékok - részesüljenek adófizetési kedvezményben, s ezt a kérdést akormányzat a lehető legrövidebb időn belül tüzze napirendre. A kamara kezdeményezésére az OÉT egy olyan ajánlást fogadott el, hogy a gazdálkodó szervezetek eredményüktől függően - ha van rá pénzük - az év vége, lehetőleg karácsony előtt 13. havi bért fizessenek dolgozóiknak. A tanács foglalkozott a napidijakkal is. A kormány javaslata az volt, hogy napdijként az étkezés számlával igazolt összege is elszámolható legyen a munkáltató által meghatározott mértékig, vagy pedig számla nélkül napi legfeljebb 60 forintig fizessenek étkezési költségtéritést. Ezzel a 60 forintos korláttal sokan nem értettek egyet, mások azt javasolták, hogy minden megkötés nélkül bizzák a munkáltatókra, mennyit fizetnek napidijként dolgozóiknak. Az ÁBMH a javaslatokat megvizsgálja, s a napidijak kérdésére az OÉT ülésén visszatérnek majd. (MTI) 1989. február 8., szerda 18:05
Vissza » A hírhez kapcsolódik »