|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél dr. Csehák Judit miniszterhez
"A magyar nép katasztrofális egészségi állapotában, a jelenlegi
anyagi körülmények között, csak a következetesen végrehajtott reform
hozhat javulást. A reform alapfeltétele az egészségügy
demokratizálása, ehhez elengedhetetlen, hogy a változások ne a
jelenlegi struktúrán alapuljanak. Az egészségügyi reform legfőbb
támasza az ágazat fiatalsága kell, hogy legyen."
SZER, Földközelben:
Aratósztrájk
"Figyelemre méltó, hogy az alföldi tsz-ek nyomására a TOT a
sarkára állt, és történetében először valóban kizárólag azt
képviseli, amire papíron hivatott, a közösnek nevezett gazdaságok
érdekeit. A felhívás szerint, ha a kormány nem emeli fel minimálisan
30 százalékkal a gabonafelvásárlási árakat, nem szünteti meg a
Gabonatrösztöt, akkor Péter, Pál napján az üzemek felvonulnak a
kombájnokkal, és ősszel számottevően csökkentik a vetésterületet."
|
|
|
|
|
|
|
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének konferenciája (1.rész)
|
1990. május 18., péntek - A nemzetközi együttműködés európai
és általános összefüggéseinek elemzésével folytatta munkáját
pénteken az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének budapesti
konferenciája a Parlamentben.
A pénteki ülésszak első meghívott előadója Kádár Béla volt, a leendő kormány nemzetközi gazdasági ügyekben illetékes tárcájának várományosa. Európa gazdasági fejlődésének főbb vonalait értékelve rámutatott, hogy az egységes piac 1992-re tervezett megteremtésének előkészületei új távlatokat nyitottak Európa fejlődésében. Az új Európa megteremtésének ígérete jelentősen elősegítette a kontinens keleti felében azoknak az energiáknak a mozgósítását, amelyek megteremtették a politikai feltételeket az új típusú összeurópai normalizálódáshoz, a kitöréshez a poszt-jaltai rendszerből, a II. világháború után kialakult modernizációs zsákutcából. A közép-kelet-európai térség átalakulása nemcsak európai ügy, hiszen sikere érinti az egész nemzetközi kapcsolatrendszert.
Magyarország tisztában van azzal - mutatott rá Kádár Béla -, hogy az egyidejűleg végrehajtandó rendszerváltás, külgazdasági súlypontváltás gyors, erélyes cselekvést és a belső erőforrások átcsoportosítását igényli. Ugyanakkor Magyarország számít arra, hogy az új Európa megteremtése iránt felelősséget érző nyugati partnerei gazdasági erejükhöz mérten támogatják a közép-kelet-európai térség reformországait.
Az összeurópai együttműködési rendszer újjáépítésében kiemelkedő szerep jut a piacgazdaság elveit elfogadó helsinki folyamatnak, illetve az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának, valamint a Gazdasági, Együttmőködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD), amely a fejlett tőkés országokat tömöríti. (folyt.köv.)
1990. május 18., péntek 12:46
|
Vissza »
|
|
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének konferenciája (2.rész)
|
Emellett Magyarország esetében a demokratizálódási folyamat felgyorsításának igénye sürgeti az ország szorosabb kapcsolódását a nyugat-európai integrációkhoz. Ezért Magyarország arra törekszik, hogy olyan társulási szerződést köthessen az Európai Közösséggel, amely szilárdabb alapokra helyezi az eddigi együttműködést, s bekapcsolja a magyar gazdaságot regionális kutatási, fejlesztési programokba, egyben nyitva tartja a későbbi teljes jogú csatlakozás lehetőségét.
Az európai együttműködési rendszernek része a KGST is - az átalakuló KGST -, illetve a közép-kelet-európai országok közötti munkamegosztás. Magyarország és más közép-kelet-európai országok fejlődésében különösen fontos a Szovjetunióhoz fűződő viszony.
Végezetül Kádár Béla rámutatott arra, hogy az összeurópai együttműködés feltételeinek javulása nyomán ma már mindinkább a közép-kelet-európai országoktól függ az új lehetőségek kiaknázása. Magyarország a maga részéről úgy kívánja hasznosítani lehetőségeit, hogy gyors ütemben fejleszthesse exportpotenciálját, versenyképességét és bővíthesse az ehhez szükséges pénzügyi, technológiai és szellemi erőforrásait. A privatizáció felgyorsításában különösen nagy jelentősége van a külföldi magántőke bevonásának az exportszektorba. Fontos törekvés az is, hogy az összeurópai újjáépítési és fejlesztési erőforrásokat felhasználják a magyarországi magánvállalatok fellendítésére.
Gerald Hinteregger, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának végrehajtó titkára a kelet-európai térség problémáit taglalva úgy vélekedett, hogy szükségessé vált a régió országainak beágyazódása Európa, illetve tágabb értelemben a világgazdaság folyamataiba. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a közös jogalkotás, az érintett államok infrastrukturájának fejlesztése, illetve a mikroökonómiai szintre is kiterjedő integráció. Ez a gyakorlatban a többi között egy transzeurópai autóút- és vasúti hálózat kialakítását jelenti, magában foglalja a villamosvezeték rendszer, a földgáz-, a kőolajvezeték-hálózat egyesítését, nagyszámú vegyesvállalat létesítését, a kis- és közepes cégek arányának növelését.
Salvatore Zécchini az OECD főtitkárhelyettese számos alapösszefüggésre hívta fel a résztvevők figyelmét. Így például rámutatott arra, hogy a kelet-európai fiatal demokráciák aligha élnek meg magas kort, amennyiben nem tudják a lakosság életszínvonalát emelni. (folyt.köv.)
1990. május 18., péntek 12:52
|
Vissza »
|
|
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének konferenciája (3.rész)
|
A térség országainak tisztában kell lenniük azzal is, hogy időigényes folyamat lesz, amíg az emberek megtanulnak élni gazdasági szabadságjogaikkal. Az időveszteség viszont azzal a veszéllyel jár, hogy a romló gazdasági folyamatok alámossák az életszínvonalat. Ezt viszont a nyugat sem szemlélheti tétlenül, hiszen ez egy esetleges visszarendeződéshez vezethetne. A nyugati demokráciáknak érdeke a kelet-európai demokratikus kibontakozás elősegítése. Ennek érdekében létre kell hozni az általános politikai kereteket Európa keleti és nyugati felének integrálódásához, illetőleg olyan gazdasági reformokat kell bevezetni az érintett kelet-európai országokban, amelyek a szabad piaci rendszer irányába mutatnak. Kelet-Európának szüksége van jelentős nyugati tőkebefektetésekre is ahhoz, hogy modernizálhassa gazdaságát. E hatalmas tőkeigény kielégítésében fontos szerep juthat a külföldi magántőkének. A magánbefektetők becsalogatása azonban jórészt a kelet-európai országok felelőssége. Olyan környezetet kell kialakítaniuk, amely ösztözni a tőke beáramlását. Ehhez az eddiginél nagyobb figyelmet kellene fordítani a befektetők védelmére, hiszen még mindig számos olyan jogszabály van érvényben Kelet-Európa országaiban, amely meggondolásra készteti a tőketulajdonosokat. A modernizációs törekvések igen lényeges eleme a technológiatranszfer. Ezzel kapcsolatban azonban az OECD főtitkárhelyettese arra figyelmeztetett, hogy a nyugati technológia befogadásának hátterében egy sokkal mélyebb probléma húzódik meg. Valójában egy kulturális-társadalmi alapkérdésről van szó. A kelet-európai társadalmak generációi ugyanis nem a piaci szabad verseny szellemében nőttek fel. Csak egy polgári-tőkés réteg kialakulása után biztosítható, hogy a már szemléletében, létfeltételeiben is megújult társadalom befogadója lehessen a modern technológiának.
Helmut Kramer, az osztrák Gazdaságkutató Intézet igazgatója felszólalásában annak a véleményének adott hangot, hogy a kelet-európai fejlemények századunk legnagyobb gazdasági kihívását jelentik, leszámítva talán a nagy gazdasági világválság idejét. Véleménye szerint a kelet-európai térség gazdasági megújulása hoszú távú, nehéz folyamat lesz. Ennek végső célja a kelet és a nyugat teljes integrációja, ám ehhez a régió keleti felének meg kell szenvednie az alkalmazkodás kényszerét. Általános érvényű elvként azt javasolta az osztrák gazdasági szakember, hogy a térség országai törekvéseikben a kooperációt, az együttműködésre alapozó stratégiát részesítsék előnyben a szűk nemzeti érdekkel szemben. Ami a nyugatot illeti, szükséges, hogy megnyissa piacait a kelet-európai export ellőtt, hiszen enélkül a technológiatranszfer is értelmetlen lenne.(fk.)
1990. május 18., péntek 12:56
|
Vissza »
|
|
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének konferenciája (4.rész)
|
A konferencián Jeszenszky Géza külügyminiszter-jelölt is szót kért. Elmondotta: Magyarország sokat hangoztatott szándéka az, hogy ismét csatlakozzon Európához. Ez a törekvés akkor lehet sikeres, ha az olyan intézmények munkájában is egyre intenzívebben részt vesz, mint az Európa Parlament. A továbbiakban arról szólt, hogy a magyar nemzet hatalmas feladat előtt áll. Magyarország sikere bizonyságul szolgálhat a világnak, hogy a Nyugaton alkalmazott gazdaságfejlesztési elvek a kelet-európai régióban is eredményre vezethetnek. Európa megosztottsága a jelenlegi változások nyomán a végéhez közeledik. Ennek ellenére számos újabb problémát kell megoldani a földrész népeinek. Az egyik legsúlyosabbá a nemzeti kisebbségek ügye válhat. Ez mindenképpen közös fellépést igényel Európa országaitól. A legfontosabb az, hogy a határok az országok között egyre kevésbé jelentsenek korlátokat, egyre inkább szorosabbá váljanak a kapcsolatok. A vitás ügyek rendezése, az érdekek összehangolása nehéz feladat, s ebben egyre nagyobb szerepet kell vállalnia az Európa Tanácsnak.
A háromnapos konferencia végén a résztvevők közös nyilatkozatot fogadtak el. Ebben hangsúlyozzák, hogy Kelet-Európában stabilitás, jólét, béke, politikai pluralizmus, demokratikus rendszerek és sikeres piacgazdaság nélkül aligha biztosítható. Éppen ezért a térségben alapvető reformokra van szükség. A jelentős gazdasági változások során azonban el kell kerülni a társadalmi feszültségek növekedését. Erre egyetlenegy lehetőség van: az átalakulással párhuzamosan a kelet-európai országokban megfelelő szociális hálót építenek ki az elesettek, a legrászorultabbak helyzetének javítására. A nyilatkozatban a résztvevők szükségesnek tartják a fejlett technológia Kelet-Európába irányuló exportját korlátozó intézkedések lebontását, eltörlését. Fontos az is, hogy a térség gazdasági átalakulásához szükséges nemzetközi segítség növekedjen. Az Európa Tanács ezért hozzálát a strasbourgi terv kidolgozásához, amelyet a múlt héten fogadtak el a parlamenti közgyűlésen. A strasbourgi terv keretében az Európa Tanács koordinálni kívánja a fejlett világ erőfeszítéseit a közép-kelet-európai régió megsegítésére.
A konferenciát követő sajtótájékoztatón további részletekről számoltak be a strasbourgi tervvel kapcsolatban. Az Európa Tanács vezető tisztségviselői szerint ez a Marshall-tervhez hasonlóan működne és megvalósítása során mintegy 400 milliárd dollárt tudnának Kelet-Közép-Európa pénzügyi finanszírozására, az átalakítás gyorsítására fordítani. A strasbourgi terv végrehajtásába bekapcsolódna az OECD, a Közös Piac, a Világbank, az IMF, valamint Kanada, Új-Zéland és Ausztrália is. (folyt.köv.)
1990. május 18., péntek 14:54
|
Vissza »
|
|
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének konferenciája (5.rész)
|
Anders Björck, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke elmondotta, hogy pénteken találkozott Antall József kijelölt miniszterelnökkel. Tájékoztatta őt arról, hogy Magyarország valószínűleg még az idén novemberben teljes jogú tagja lehet az Európa Tanácsnak. Antall Józsefet Anders Björck meghívta Strasbourgba. A leendő miniszterelnök szeptemberben tesz eleget a meghívásnak, s a tervek szerint részt vesz Magyarország teljes jogú tagságával kapcsolatos európa tanácsi vitán. (MTI)
1990. május 18., péntek 14:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Takács Tiborné 771-722: A műsorvezető utalt arra, hogy a Mozaiknak ma lesz a döntője, de nem mondta, hogy mikor. Szeretné megnézni. - Gyereknapon hogyan vezetheti a műsort egy kopasz ember? Halász Judit, Eszményi Viktória és sok fiatal tehetséges ember van, miért pont egy kopasz beat-zenészt szerepeltetnek? Nem is tapsolnak, a gyerekeknek sem tetszik. Egyébként az egész napra jobb műsort vártam.
- A vetélkedő egyik kérdésében a válasz jó volt, el kellett volna fogadni az autót, nem volt róla szó, hogy a típust fogják kérdezni.
- 779-222: Szerdán a dunakeszi templomnál elveszett egy fekete férfi autóstáska. Endrei Juditot kéri, hogy mondja be, a megtaláló juttassa vissza a személyiben szereplő címre.
- Nagyon szeretném tudni, hogy ezt a gyereknapi bugyuta játékot ki a fene találta ki.
- Baróti Ágnes: A kecskermétiekkel meg akarják nyeretni ezt a vetélkedőt. Több javaslata van, hogy milyen műsort kellett volna csinálni a gyereknapra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|