Rendszerváltás és az MTI

	A fegyverkezés és a környezet
(Birta József) Bukarest, 1989. február 28. (Román Rádió) - Jól ismert tény: a kortárs világ a globális válságok világa. Gazdasági válság, energiaválság, élelmiszer-válság, ökológiai válság. Az utóbbi - mint ahogyan azt pártunk főtitkára, Ceausescu elvtárs több alkalommal is hangsúlyozta - fenyegető jelenséggé terebélyesedett, s a környezetvédelem valamennyi nép és valamennyi övezet számára igen időszerűvé, égetővé vált. A tudományos forradalom, az ipari és mezőgazdasági tevékenység, de a szállítás példátlan korszerűsödése és az űrkutatás is óriási befolyással van nem csak a gazdasági, társadalmi élet valamennyi területére hanem a környezetre is. A jelenleg globális méreteket öltő környezetszennyeződés hosszas folyamat hatásaként jelentkezik. Az ibolyántúli sugárzásból védelmező ózonpajzs elvékonyodása, a bolygónk tüdejének szerepét betöltő erdők, főként trópusi erdők meggondolatlan irtása, a talaj, a levegő, a vizek szennyeződése, az élővilág pusztulásához vezető megannyi káros hatás jelei már évtizedek óta észlelhetők. A szakértők, politikusok, felelős tényezők közül nagyon kevesen ismerték fel ezeket, még kevesebben számoltak majdani méreteivel és befolyásával. Az ember, elsősorban tevékenysége mellékhatásaiként megváltoztatja bolygónk éghajlatát - lásd a melegház-hatást -, ami beláthatatlan következményekkel járhat, vagy pedig a hatalmas méretű fegyverkezés révén képes nem csupán önmaga, hanem az egész földi élet megsemmisítésére. A természeti egyensúly aggasztóan megingott,' s amennyiben e folyamatot nem sikerül lefékezni, megállítani, óhatatlanul az életkörülmények leromlásához, ökológiai katasztrófához vezethet. A környezetet érő egyik legkárosabb hatás nyilvánvalóan a fegyverkezés, a nukleáris, a vegyi és más tömegpusztító fegyverek léte. Az ökológiai katasztrófát kiváltó nukleáris konfliktus veszélye pedig mindaddig fennáll, amíg léteznek az ilyen fegyverek és célba juttató eszközeik. Amíg folytatódik a nukleáris és a vegyi fegyverek tökéletesítése, a még pusztítóbb eszközök kifejlesztése, tartanak a nukleáris fegyverkísérletek is. Az ökológiai haditechnika - ahogyan a stockholmi Békekutató Intézet nevezi - egész sor más formájának a kidolgozására is gondolnak a katonai stratégák, mint például a mesterségesen előidézett elemi csapások, az aszály, a földcsuszamlás, a földrengés és a katasztrofális esőzés. Éppen a tömegpusztító fegyverek szüntelen halmozódásának veszélyéből kiindulva javasolta országunk a genfi leszerelési értekezlet mostani ülésszakán a nukleáris és vegyi fegyverek lehető legrövidebb időn belüli, szakaszonkénti felszámolását e fegyverek gyártásának és kikísérletezésének beszüntetését, akárcsak a hagyományos fegyverzet lényeges csökkentését. A fegyverkezési versengés - mint ismeretes - újabban a világűrre is kiterjed. A katonai rendeltetésű műholdak ezreit helyezték el földkörüli pályán, feszültséget és bizalmatlanságot keltve az államok között. Pártunk és államunk vezetője, Ceausescu elvtárs nemrégiben arra is rámutatott, hogy a környezeti helyzet szüntelen leromlása dacára általában kerülik e probléma teljességében való megközelítését. Keveset vagy mit sem szólnak a jelenleg is zajló nukleáris Kísérletek ellen, illetve más olyan tevékenységek ellen, amelyek a közvetlen vagy a távolabbi környezet szennyezését idézik elő. A fegyverkezési verseny leállítása, egy átfogó leszerelési folyamat beindítása hatalmas pénzügyi, anyagi és emberi erőforrásokat szabadítana fel, amelyek jelentősen hozzájárulhatnának gazdasági és társadalmi fejlesztési programok kivitelezéséhez, olyan globális problémák leküzdéséhez, amilyen az ökológiai válság is. Mint arra egy FAO-jelentés rámutat, minden percben 40 ezer hektárnyi trópusi erdő esik áldozatául a gazdaság csillapíthatatlan éhének, az erdősítések pedig távolról sem képesek a réseket betömni, s így állandóan kisebbedik a bolygónk oxigénforrását képező zöldövezet. A fegyverkezési kiadások jelenleg meghaladják az 1000 milliárd dollárt, és mindössze egy százalékos csökkentésük és az így felszabaduló összegeknek a természet költségvetésébe történő átutalása a 2000. évig 130 millió hektárnyi erdő kialakítására teremtene lehetőséget. A hadiipar hatalmas mennyiségű nyersanyagot használ fel. Másrészt pedig a rendkívül szennyező hadiipari hulladékok erősen károsítják a környezetet: a levegőt, a vizeket, a talajt. Nemrég nagy aggodalmat keltettek a lakosság, a közvélemény körében egyes amerikai üzemekben történt radioaktív kisugárzások. Az USA energiaügyi minisztériuma - melynek hatáskörébe tartoznak ezek az üzemek, ahol mellesleg a nukleáris fegyverek részegységeit, illetve robbanótölteteit is előállítják - beismerte, hogy 1950-től, amióta a Pherraldi(?) üzem létezik, innen mintegy 250 tonna radioaktív anyag került a levegőbe és a Greet Miami River vizébe. Az USA kongresszusának becslése szerint legkevesebb 175 milliárd dolláros alapra és legalább 20 esztendőre lenne szükség a más amerikai hadiüzemekben is tapasztalható helyzet javításához. A radioaktív és más mérgező hatású hulladékok és melléktermékek éppúgy fenyegetik a vizeket is. A Londonban székelő környezetvédő szervezet képviselője egy tudományos értekezleten bejelentette, hogy amennyiben nem hoznak sürgősen hatékony intézkedéseket, két éven belül az Északi-tenger holttengerré válik a nagyfokú szennyezettség miatt. Az utóbbi években aggasztóan megsokasodtak a vízimadarak és halak testi és szervi elváltozásokkal és a legtöbb esetben pusztulásukkal járó megbetegedései. Az ismert Greenpace szervezet szerint pedig évente mintegy 200 ezer delfin pusztul el a szennyeződés következtében. Számos tudós azon a véleményen van, hogy a néhány hónappal ezelőtt az Északi-tenger fókáit megtizedelő kór azért vitt végbe akkora pusztítást, mert a nagyfokú szennyeződés miatt a víziemlősök immunrendszere rendkívül legyengült. Az ökológiai biztonság szavatolása egyik legfontosabb kérdéssé lépett elő az utóbbi években. Ennek érdekében széleskörű nemzetközi összefogásra van szükség. Minden ország számára kötelező elvek és normák elfogadására és életbe léptetésére. A hatalmas alkotó kapacitással és mind nagyobb műszaki és tudományos eszközökkel rendelkező emberiségnek el kell érnie a környezet leromlásának megállítását, a természet megóvását. Mint bizonyítást nyert, a háborúk, a fegyverkezési hajsza, a tömegpusztító eszközök gyártása és felhalmozása, újabb és még pusztítóbb típusainak kikísérletezése a természetbe való legdurvább beavatkozások egyike, és igen káros hatást gyakorol a környezetre. Ezért parancsolóan szükséges az esztelen fegyverkezési hajsza leállítása, a fegyvertárak felszámolása. A természet, az élet és a civilizáció bölcsőjének megóvása a jelen és a jövő nemzedékek létfontosságú ügye.+++ 1989. február 28., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »