Rendszerváltás és az MTI

	Falurombolás
London, 1989. február 28. (BBC, Panoráma) - A Magyar Nemzet mai számának olvasói arról értesültek, hogy semmi jele annak, hogy a román Ceausescu elnök felhagyna a falurombolási tervével. Sőt úgy tudják, Kolozsvár környékén villanypóznákat döntenek le, ami arra utalhat, hogy hamarosan ott is megkezdődik a terv kivitelezése. A brit televízió munkatársai viszont Romániában járva rejtett kamerákkal filmet készítettek az eddigi pusztításról, és tegnap bemutatták a filmet az angol 4-es csatorna adásában. Munkatársam: Siklós István és Békés Erzsébet látta a műsort, hadd számoljanak be ők a filmről. - Tegnap este az angol televízióban rövid, 15 perces filmet mutattak be. A Romániában titokban készült film a falurombolások színhelyét látogatta végig, habár Bukarestbe is ellátogattak, ahol igen nagy építkezések folynak. Siklós Istvánnal arról beszélgetünk, hogy a képileg megjelenő látvány mennyiben járult hozzá az új információhoz? Milyen új elemeket mutatott fel? - Az új elem talán az, hogy először láthatott angol közönség a televízión élő képsorokat, tehát korábban filmfelvételeket, vagy felvételeket lehetett látni. Sajtóban igen sokszor felbukkant, de ennek az élő elevensége az, ami megrendítőbbé teszi. Tulajdonképpen az, hogy lehetett látni embereket, amint beszélnek arról, ami körülveszi őket, arról a nyomorúságos helyzetről, ami látnivaló tulajdonképpen az emberek arcán, öltözködésén. Mindenki túl volt öltözködve a nagy hideg miatt, és gondolom, hogy borzalmas lehet ilyen nagyon nagy hidegben egy hideg lakásba visszatérni. Ez - hogy úgy mondjam - új élményt adhatott, vagy új hatással lehetett az angol nézőre. Meglepő volt az is, hogy milyen nagy teret szentelt a hírnek - ahol nem szoktak egy-egy témával foglalkozni. Igen hosszan volt szó erről a most folyó falurombolásról, és bizonyos értelemben az is új benne, hogy mintegy megerősíti hogy ez folytatódik; ez nem állt le, ez valóban van. - Számomra is az volt az újdonság, hogy Bukaresttől nem messze lévő négy falunak a sorsát mutatta be, ahol mostanára már csak egy falu áll, és 1988. őszén itt a házakat úgy döntötték romba, hogy - az angol stáb szerint - egyes emberek nem voltak hajlandók elhagyni otthonukat, és őket ott a helyszínen - nyilván a buldózerek - a házakkal együtt elpusztították. Tehát román területen ez a falurombolás már megkezdődött, és úgy tűnik hogy Erdélyben idén tavasszal ez tovább fog folytatódni. Az a borzasztó, hogy nyilván hogyha ezeket az embereket összkomfortos lakótelepekre költöztetnék, akkor is a gyökereik és a kultúrájuk elszakítása egy tragédia lenne, de úgy tűnik hogy sikerül a városi és a falusi élet legkellemetlenebb vonásait egyesíteni, hiszen valóban ilyen betonkaszárnyákban fognak élni, ahol 10 családra jut majd egy közös konyha, és a folyosó végén lesz a külső illemhely, és munkába is el kell majd járniuk. Nem beszélve arról, hogy az élelmiszer-kiegészítés - amit a saját kis háztájijuk jelentett, amelyik ahhoz kell, hogy éhen ne haljanak - ez teljesen felszámolódik. - Igen, új elem volt számomra az, amit említett már Erzsébet, hogy ennek halálos áldozatai is vannak. Tehát vannak ellenállók, az derült ki ebből a filmből, és vannak, akik életüket adják azért, hogy ne rombolják le a falvaikat. Úgyhogy ez egészen döbbenetes. - A másik, hogy a filmben lehetett látni egy magyar építészt, akivel sikerült az angol fim készítőinek találkozniuk, aki térképen megmutatta nekik, hogy mely falvak vannak halálra ítélve, de később kiderül, hogy erről a fiatalembernek jelentést kellett adnia: hogy külföldiekkel beszélt, és nem sokkal később az angoloktól elkobozták a filmanyag egy részét. - De ez a megmaradó filmanyag is elég ahhoz, hogy mély benyomást tegyen az angol nézőkre arról, hogy milyen borzalmas ez a romániai falurombolás. +++ 1989. február 28., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »