Rendszerváltás és az MTI

	Magyar demokratikus folyamatok
London, 1989. február 5.(BBC, Panoráma) - Az Independent című napilap hetenként megjelenő színes melléklete a putnoki templomról, egy hatalmas reklámóráról, és egy budapesti kirakatról készült fényképpel illusztrálja a négy oldalas cikkét - ezt foglalja össze munkatársunk: David Sallpurn, az Independent újságírója a magyarországi hangulatot és a külsőségeket is éreztetni kívánó beszámolóját a Tamás Gáspár Miklóssal való találkozójának leírásával kezdi, elmondva, hogy a New York Kávéházban beszélgettek, melynek régi nevét nemrég állították vissza. Az elegánsan öltözött, szivarozó Tamás Gáspár Miklósnak azt a kijelentését idézi mindenekelőtt, mely szerint a magyar kommunista párt felbomló félben van. Elmondja, hogy a magyar filozófus - akit 1982-ben ellenzéki tevékenysége miatt kizártak a budapesti egyetemről - most egyszerre tagja az oxfordi, St.Anthony Collegenak és a Szabad Demokraták Szövetségének. Az utóbbit Dávid Salburn azok közé az egyelőre embrionális formában lévő politikai pártok közé sorolja, amelyek - mint írja - várhatóan részt vesznek majd az 1990-re tervezett országos választásokon. Elmondja, hogy a tavalyi év folyamán Tamás Gáspár Miklós ideje budapesti tüntetések vezetése, és londoni munkája között oszlott meg. Az utóbbi során cikkeket írt a többek között a Spectator című tekintélyes hetilapnak is. Idézi a filozófust, aki szerint az emberek alig hiszik, hogy mindaz, ami ma történik - valóság. Magyarország forrongó katlan, olyan mélyreható változások zajlanak le határai között, amelyeknek horderejével a nyugati sajtó nincs teljesen tisztában. Minden nagyon gyorsan történik. Hamarosan megjelenik az orwelli 1984, kiadásra került a Sötétség délben, és a hivatalos sajtó sorra közli a szamizdat lapokban megjelenő fordításokat - anélkül, hogy ezekért bármit is fizetne - idézi a cikkíró Tamás Gáspár Miklós fejtegetését - majd azt feszegeti, hogy a magyar filozófust és a hozzá hasonló értelmiségieket mennyire tartják Budapesten nyugatias elitnek. A továbbiakban a Reform című hetilap tevékenységét ismerteti az újságíró. Tőke Péter főszerkesztőt többek között a felől kérdezte, hogy vajon kapitalista vállalkozásnak tekinthető-e a Reform, amely részvényes alapon működik, és amelynek pénzelői haszonra számítanak. Tőke hangoztatta, hogy a Reform esetében az első független magyar lapról van szó, amely egy kissé az angol Independenthez hasonlítható. A főszerkesztő elhatárolta magát azoktól a vádaktól, melyek szerint a Reformmal, - mármint a hetilappal élve - a párt valójában a reformfolyamat megzavarására törekszik. Hangsúlyozta, hogy a pártnak nincs szüksége ilyen manőverekre, hiszen rendelkezik saját sajtóval. A Reform című lapot - Tőke szavai szerint - ellenzéki újságnak sem lehet tekinteni. Egyszerűen arról van szó, hogy igazság közzétételére törekszik - nem tagadva, hogy ebből nyereségre is számít. A felújított budapesti tőzsde működésének ismertetése előtt Dávid Salburn több adatot tett közzé a magyar gazdaság áldatlan helyzetéről. Leszögezi, hogy a reáljövedelem visszazuhant az 1973- as szintre, és Magyarország - lakosságának számát tekintve - Kelet- Európa legeladósodottabb államává vált. A gondokat súlyosbítja az, hogy miután a veszteséggel működő állami vállalatoktól fokozatosan megvonják a támogatást, növekszik a munkanélküliek száma. Bárhogy legyen is: a tőzsde újra működik. Mint Járai Zsigmond, a tőzsde vezetője elmondta az Independent újságírójának, a kormány a valódi részvénykereskedelmet szorgalmazza. Január elseje óta nemcsak intézmények, hanem magánberuházók is vásárolhatnak részvényeket. így van ez - legalábbis elméletben. A gyakorlat egyelőre az, hogy mindössze tíz részvényes alapon működő társaság - főként pénzintézet - szerepel a piacon. Amikor Járai kifejtette, hogy a kormány igyekszik rávenni az állami tulajdonban lévő vállalatokat, hogy a bürokratikus ellenállást leküzdve álljanak át a részvényes működésre - az újságíró feltette a kérdést, hogy vajon ez a kapitalizmus felújítását jelenti-e? Járai azzal válaszolt, hogy a fő cél a tőzsdepiac kialakítása. Az Independent újságírója a továbbiakban az egyesülési és társulási törvényről folytatott parlamenti vita előzményeiről, és az utána következő eseményekről számol be. Elmondja, hogy Kulcsár Kálmán igazságügy minisztert Budapesten sokan a politikai reformfolyamatok bábájának nevezik - majd idézi Kulcsárnak azt a megállapítását, hogy sokan tartanak a reformfolyamatoktól, és bizonyos nosztalgiával tekintenek az 50-es évek - úgymond - fegyelmezett légkörére. Tény azonban, hogy - ha a Magyar Szocialista Munkáspárt el is tért egykori pozícióiról, még mindig a társadalom vezető erejének szerepére törekszik - és ezt a szerepét az alkotmány védi. Kérdés azonban, hogy meddig maradhat fent ez a helyzet? Mint Kulcsár leszögezte: a jelenleg uralkodó párt a jövőben csak akkor maradhat uralmon, ha megfelelő parlamenti többségre tesz szert. Kulcsár Kálmán végül kifejtette, hogy Grósz Károly meggyőződése szerint nem alakulhat ki olyan helyzet, amelyben az MSZMP-nek választásokon fel kellene adnia a hatalmát. Hozzáfűzte azonban, hogy ő maga úgy véli: a koalíció elkerülhetetlen. +++ 1989. február 5., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »