|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél dr. Csehák Judit miniszterhez
"A magyar nép katasztrofális egészségi állapotában, a jelenlegi
anyagi körülmények között, csak a következetesen végrehajtott reform
hozhat javulást. A reform alapfeltétele az egészségügy
demokratizálása, ehhez elengedhetetlen, hogy a változások ne a
jelenlegi struktúrán alapuljanak. Az egészségügyi reform legfőbb
támasza az ágazat fiatalsága kell, hogy legyen."
SZER, Földközelben:
Aratósztrájk
"Figyelemre méltó, hogy az alföldi tsz-ek nyomására a TOT a
sarkára állt, és történetében először valóban kizárólag azt
képviseli, amire papíron hivatott, a közösnek nevezett gazdaságok
érdekeit. A felhívás szerint, ha a kormány nem emeli fel minimálisan
30 százalékkal a gabonafelvásárlási árakat, nem szünteti meg a
Gabonatrösztöt, akkor Péter, Pál napján az üzemek felvonulnak a
kombájnokkal, és ősszel számottevően csökkentik a vetésterületet."
|
|
|
|
|
|
|
Reformműhely tanácskozás Kecskeméten (1. rész)
|
1989. április 15., szombat - A Magyar Szocialista Munkáspárt megújulását, a párt kezdeményező szerepének megteremtését elősegítő országos jelentőségű tanácskozást rendeztek szombaton Kecskeméten. A reformmühely elnevezésű rendezvény kezdete annak az eszmecsere-sorozatnak, amelyen a reformra elszánt, azt következetesen végigvinni akaró erők képviselői szót érthetnek egymással a társadalmi, politikai válságból kivezető út megtalálása érdekében.
Az Erdei Ferenc Művelődési Központ adott otthont a műhelytanácskozásnak, amelynek munkájában részt vett Iványi Pál, a Központi Bizottság titkára, Háromi Csaba, a Pest megyei és Vastagh Pál, a Csongrád megyei Pártbizottság első titkára, a Politikai Bizottság tagjai; továbbá Berecz János és Fejti György, a Központi Bizottság titkárai. Szabó Miklós, a Bács-Kiskun megyei Pártbizottság első titkára köszöntötte a mintegy hatszáz résztvevőt, majd Pozsgay Imre és Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagjai, államminiszterek tartottak előadást a politikai intézményrendszer, illetve a gazdság reformjáról. (folyt.köv.)
1989. április 15., szombat 19:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Reformműhely tanácskozás Kecskeméten (2. rész)
|
- Minden gondolatra, eszmei támaszra szüksége van az MSZMP-nek és az országban élő reformerőknek ahhoz, hogy megtalálják közösen a társadalmi, politikai és gazdasági válságból kivezető utat, s ezen az úton minél többen kövessék - hangsúlyozta vitaindító előadásának bevezetőjében Pozsgay Imre. Kifejtette: az MSZMP soron lévő kongresszusára történő felkészülés, programnyilatkozatának előkészítése céljával hívták össze a reformműhely tanácskozást. Ez az eszmecsere nagy feladatot, fontos szerepet vállalhat abban, hogy a reform elszánt hívei, azt következetesen végigvinni akaró politikai erői egymás között megfelelően tudjanak kommunikálni. Megállapította: bár a reformóhaj, a reformszándék és az arra való elszántság növekvőben van a pártban, éppúgy mint a társadalomban, a szótértés dolgában még ütközetek, zavarok is tapasztalhatók. A továbbiakban röviden kifejtette téziseit néhány, a reformmal összefüggő társadalompolitikai kérdésről, tennivalóról, a párt esélyeiről a reformfolyamatban. Rámutatott: az elmúlt csaknem egy esztendő nyíltabb politikai küzdelmeiben láthatóvá vált, hogy az MSZMP, a párt- és a társadalmi közvélemény küzdelmeeinek nyomán koncepcionálisan változott a reformhoz való viszonyban. Ez is megerősítette a felismerést, hogy gyökeres politikai átalakulás és alapvető modellváltás nélkül nem lesz esélye semmiféle más reformkezdeményezésnek az országban. Akik elfogadják, hogy politikai reform szükséges, s ennek modellváltással kell együttjárnia, azoknak végig kell gondolniuk annak valamennyi politikai konzekvenciáját. Arra a felismerésre nem kis vívódás és bizonyos mozgalmak markáns igénybejelentése nyomán eljutott az MSZMP, hogy pluralista politikai berendezkedés lesz az országban, amelyben a politikai tagoltság versenyhelyzetet teremtő, többpártrendszer formájában nyilvánul meg. Bizonyos alternatívákat azonban kizár a politikai mozgástérből, s felfedezhető még a monolitikus és monopolisztikus hatalomgyakorlás megnyilvánulása is. Gond, hogy ma még a nyílt politikai versenyhelyzetben akadozik a nyilvánosság felhasználása, s ez újabb és újabb feszültségeket teremt - emelte ki az államminiszter. Válságba sodró helyzettel kell számolnia a jelenleg hatalmat gyakorló MSZMP-nek, hiszen viselnie kell négy évtized gazdálkodásáért a felelősséget - hangsúlyozta a továbbiakban. Viselnie kell azt a terhet is, amelyet a bizalomvesztés okozott a társadalomban, elsősorban az utóbbi másfél-két évtized elhúzódó válságának következményeként, a válság kezelésében alkalmazott módszerek eredménytelensége miatt. (folyt. köv.)
1989. április 15., szombat 19:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Reformműhely tanácskozás Kecskeméten (3. rész)
|
Mélyreható önvizsgálatra van szüksége ahhoz, hogy a politikai pluralizmus és a többpártrendszer kihívásai, a verseny körülményei között is esélyesen pályázhasson az MSZMP a kormányzati pozícióra, a végrehajtó hatalom birtoklásáért. Egy olyan pártnak, amely ezt az önvizsgálatot nem végzi el, nem vonja meg a cezúrát az elmúlt korszak határáig, nem utasítja vissza a válságot előidéző magatartási formákat, cselekményeket és ideológiai tabukat eszköztárából, nincs esélye arra, hogy versenyképes politikai erőként vegyen részt a politikai küzdelmekben. Ebben a felismerésben, a követelmények megfogalmazásában az MSZMP-t, a kommunistákat nem vezethetik szervezeti érdekek. Ezt felülmúló érdekkörbe kell helyeznie érdeklődését, célját, elsősorban egy nemzeti program, nemzeti felelősségtudat jegyében újragondolnia e szerepet, feladatot. Ha mindez meggyőző és bizalmat keltő, az MSZMP-nek jó esélye van arra, hogy nemcsak elitjével, hanem tagsága többségével együttműködve az átmeneti korszak vezérlésében részt vegyen, az immár elnyert bizalom és népi jóváhagyás útján, nem pedig hatalmi pozícióból kiindulva. Egy reformesélyes és pluralista viszonyok között zajló politikai küzdelemben csak annak az MSZMP-nek van lehetősége nyerni, akár egy koalícióval együtt összefogva győzni, amelyik mindezt önmagára nézve elvégzi. Ettől nem kell megriadni még akkor sem, ha bizonyos személyek egyénenként is viselik a megítéltetés terhét, enélkül ugyanis a néppel nem lehet együtt haladni. Hiszen egy infantilizált, politikai tudatában és működési lehetőségeiben rosszul intézményesített társadalomban szükségképpen az addig gondoskodó csődje dühöt vált ki a gondozásra szorulóban. Ezt a dühöt csak egy gyors politikai átalakítás tudja megelőzni, egy politikailag tagolt társadalom. Egyébként egy olyan társadalom, amely ezt a tagoltságot nem fejezheti ki, tabukon nevelkedett és infantilizálva az ellátás, a gondoskodás körülményei között is biztonságban érezte magát, elbizonytalanodásáért, a viszonyok fellazulásáért, és az abból következő emberi ütközésekért ugyanazt a hatalmat teszi felelőssé, amelytől hosszú időn át elfogadta a gondoskodást, egyfajta kényszer, beletörődés vagy egyéb hatására, amit egykor megegyezésnek neveztünk. Ezt a körülményt számításba kell venni az elszámolásnál, hogy ne legyen belőle leszámolás, és egy újfajta politikai kultúra jegyében menjen végbe, az átalakulás. A reform politikai oldala így legyen tervezhető. Az államminiszter ezzel összefüggésben említette meg a politikai kultúrának azt az aspektusát, amely a párton belül okoz ma vívódást, egyfajta dilemmát: megmaradni-e egy ilyen terheket hordozó párt tagjaként vagy kiválni. (folyt. köv.)
1989. április 15., szombat 19:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Reformműhely tanácskozás Kecskeméten (4. rész)
|
Pozsgay Imre ezzel kapcsolatban utalt arra az előzetes híresztelésre, miszerint a tanácskozáson pártszakadás várható. E megoldás veszélyeit kifejtve hangsúlyozta: nem híve annak, hogy a lelkileg, politikailag, szellemileg a jelenleg kialakulatlan helyzeben a párttal azonosulni nem tudók egyfajta erőszerveződés alapján kiváljanak vagy szakitsanak az MSZMP-vel. Nem elvi okokból; az ország helyzete és praktikus követelmények szempontjából nem látja reálisnak a pártszakadást. A kialakult bizalmi válság és a nagy mértékű morális teher csak együtt vállalható a párttal, a pártnak azokkal a tagjaival, akikben megvan a morális felkészültség, tartás és megújulási szándék. Hozzátette: nincs megválaszolva viszont az a kérdés, hogy összetartható-e a párt. Véleménye szerint igen, ha megtalálja az öntisztuláshoz szükséges eszközöket. Az MSZMP szervezeti elveit a gondolkodás és a platformszabadság jegyében, a párton belüli józan kooperáció érdekében újra kell gondolni - hangsúlyozta a továbbiakban. Enélkül a gondolkodás szabadsága és az abból kialakuló új megoldások keresése állandóan a veszélyeztetettség és a fenyegetettség határán mozog. Kifejtette: ilyen szervezeti normák mellett mindig annak kockázatosabb a helyzete, aki valamit kigondol és javasol, mert ráfogható, hogy bomlasztó tevékenységet folytat, szét akarja zülleszteni a párt szervezetét, megfeledkezve arról, hogy az MSZMP történelmében bizonyíthatóan a ridegség okozta a gondolat befogadását keletkezésekor. Ebből a helyzetből kell az MSZMP-nek új értékek, eszmék keresése jegyében kilábalni ahhoz, hogy együttmaradva, a konkrét politikai felelősséget elviselni, a megújulásra felkészülni tudó emberek politikai erőt alkothassanak egy olyan infrastruktúra birtokában, amelyet a párt szervezete jelent - mutatott rá Pozsgay Imre. A továbbiakban arról szólva, hogy milyen legyen az MSZMP viszonya a többi politikai szerveződéshez, kijelentette: folytatni kell a tárgyalásokat - nem rögtönzésekkel -, akár egy műhely keretein belül is megtalálva a megoldást. Véleménye szerint ugyanis az egész nemzeti fejlődés szempontjából hasznos, ha létrejönnek a még szunnyadó erőkből a szervezetek, különböző intézmények. Az ugyanis, hogy melyik áll meg a lábán, nem kis mértékben múlik az MSZMP erőnlétén, szervezettségén, kapcsolatképességén, s azon, hogyan állja a versenyt az ellenzékkel folytatott polémiában. A politikai intézményrendszer reformjáról szólva megismételte azt a korábbi véleményét, hogy ez a gazdasági reform nélkül önmagában nem vezet eredményre. A téma napirendre tűzését mégis indokolja az, hogy addig a gazdaság sem tud igazán megmozdulni, amíg a politika foglya. (folyt. köv.)
1989. április 15., szombat 19:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Reformműhely tanácskozás Kecskeméten (5. rész)
|
A korábbi politika, a diktatúra sztálini formája ugyanis magába szívta a társadalom, a gazdaság számos területét, s ilyen körülmények között az ország kormányozhatatlanná vált. A politikai intézményrendszer reformjának, a modellváltásnak tehát az a lényege, hogy a politika szakítson azzal a szemlélettel, azzal a gondolkodással, ami a társdalmi-gazdasági folyamatok szabályozása miatt szakadatlanul a hatalom újabb és újabb akkumulálására kényszeríti. Pozsgay Imre hangsúlyozta azt a meggyőződését: az MSZMP jó úton van ahhoz, hogy ezt a modellváltást megoldja. Végül a párttagok és pártonkívüliek együttműködéséből keletkezett reformkörökről szólva kifejtette: nem kívánja minősíteni a kezdeti szakaszban lévő mozgalmat. Reményét fejezte ki azonban: ez a politikai mozgalom segítheti az MSZMP-t és egész tagságát abban, hogy a politikai küzdelemnek egy demokratikus, szabad Magyarországon részese és döntő tényezője legyen. (folyt.köv.)
1989. április 15., szombat 19:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Reformműhely tanácskozás Kecskeméten (6. rész)
|
Ezt követően Nyers Rezső a gazdaság reformjának kérdéseiről tartott referátumában kijelentette: kritikus gazdasági helyzetben van az ország, amelynek következtében vagy lényeges lépést teszünk a gazdasági reformok terén, vagy vegetáló lesz a magyar nemzetgazdaság, a kormányzás és a gazdasági tevékenység pedig állandó küzdelmet kell folytasson ilyen körülmények között a túlélésért, az előálló újabb nehézségek legyőzéséért. Csupán józan reálpolitikával ma már nem lehet kitörni e helyzetből, kényszerűséggé vált a széles körű reform. A továbbiakban visszautalt gazdasági reformunk jellegére, rámutatva, hogy 1968-ban az útkeresés már érdemleges reformok bevezetésével is járt. Hozzátette: a központosított - sztálini modellnek nevezett - tervgazdálkodás már a hatvanas évek végén kimerítette fejlődési lehetőségeit, csakúgy, mint a részlegesen működő piac elvére épülő gazdasági rendszer a nyolcvanas évek elejére. Teljes körű piacgazdaság kiépítésére van tehát szükség, amely az államtól is új felfogású gazdaságpolitikát igényel. Ezzel összefüggésben napirenden van a gazdasági demokrácia honi viszonyainak megfelelő kifejlesztése, amelynek lényege, hogy a tömegek politikai pártok és társadalmi mozgalmak révén, széles körű ellenőrzést valósítanak meg a legfontosabb gazdasági döntések felett. Alapvetően a nép, a kisember érdekein alapuló demokráciára van szükség Magyarországon - húzta alá Nyers Rezső. Fel kell azonban ismerni, hogy ezt össze kell kapcsolni a vállalkozó polgárság egyre inkább megjelenő érdekeivel, a szabadfoglalkozású értelmiség által képviselt nagyon fontos általános emberi értékekkel, szellemi törekvésekkel. A következő három-négy év tennivalóiról szólva kiemelte: a piacgazdaság intézményrendszerét kell alapvetően fejleszteni; kiépítésében aktív szerepet adva a tulajdonosi érdeknek, a tőke hatékony újratermelésének. Véleménye szerint a közösségi tulajdon nagy részét új formában kell működtetni a jövőben; társadalmasítottabb formákat kell kialakítani a korábbi monolitikus és meglehetősen bürokratikus állami tulajdonforma helyett, amelyben az igazgatási tevékenység dominált, s háttérbe szorult a társadalmi tőke hasznosításának szempontja. Széles működési területet szükséges teremteni a magánvállalkozásnak a tulajdonreformmal. A gazdasági reformműhely résztvevőinek álláspontját tolmácsolva kijelentette: nem lehet állami, központi, kényszer szervezéssel jól megoldani ezt a feladatot. A piacgazdaság fejlesztése során olyan megoldásokat kell találni, amelyek a tőke áramlását biztosítják a tőkehatékonyság elve alapján. Ez a nemzetgazdaságnak újabb erőforrást teremthet. (folyt.köv.)
1989. április 15., szombat 19:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Reformműhely tanácskozás Kecskeméten (7. rész)
|
A továbbiakban részletesen szólt arról, hogy a gazdaságpolitika reformjának kettős célt, a pénzügyi stabilitás folytatását és keresztülvitelét, valamint a gazdaság kitörését kell szolgálnia. A súlypontot ezzel együtt át kell helyezni a gazdaság kimozdítására, egy új minőségű gazdaságfejlődés elindítására. Ez jelentős kockázatot rejt magában - mutatott rá az államminiszter, emlékeztetve arra is, hogy egy ilyen kockázatra a magyar nemzetgazdaság az évtized közepén nagyon ráfizetett. Eladósodásunk, kamatterheink jelentős növekedése akkor következett be, amikor nem reformintézmények irányításával indítottunk el egy gazdasági növekedést, amely pénzügyi csőd közelébe vezette az országot. Hozzátette: kétségtelen, hogy a reformok elindításához ma nagyobb induló forrásokra van szükség, mint ami saját erőből megteremthető, működésbe hozható. Külföldi erőforrásokat kell bevonni, s fontos, hogy ezek valóban a kitörés szolgálatába álljanak: exportnövelést, műszaki-technikai fejlődést, hatékonyságnövekedést eredményezzenek. A továbbiakban - az államháztartás súlyos nehézséggel járó önfinanszírozását elemezve - szólt az ország szolgáltatási mérlegének jelentős romlásáról. Okaként említette többek között a világútlevél kapkodó bevezetését is, azt, hogy az illetékesek nem számoltak a pénzügyi, áruellátási rendszerünk mai állapotával. Külgazdasági kapcsolatainkban a kétpiacos külkereskedelem-politika stratégiájára kell áttérnünk, megszüntetve a közel négy évtizedes gazdaságpolitikai gyakorlatot, amelyben a magyar nemzetgazdaság egyoldalúan, túlzottan a KGST-együttműködésre épült. A túlerőltetett KGST-beli kapcsolatok mára oda vezettek, hogy erős piaci korlát, s kapacitásaink elégtelen kihasználása vált jellemzővé - mutatott rá az előadó, hangsúlyozva, hogy növelni kell a világpiaci exportra, s a hazai piacra való termelést. Ehhez az export-dinamizálás növelésére van szükség, nincs lehetőség az egyik integrációból a másikba való átmenetre. A megoldás az lehet, hogy a KGST-kapcsolatokat piacivá alakítjuk át - ez kétoldalú alapon elsősorban a Szovjetunióval látszik lehetségesnek. Egy szocialista közös piac megvalósításának nincsenek meg a gazdasági feltételei. A magyar piac versenyképessé válásának feltételeként említette az import mellett az export liberalizálását. Az államminiszter arról szólva, hogy mit várhatnak a reformtól a dolgozó emberek, kifejtette: egy-két évig nem számíthatunk az életszínvonal javulására, sőt előfordulhat további némi csökkenése is. (folyt.köv.)
1989. április 15., szombat 19:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Reformműhely tanácskozás Kecskeméten (8. rész)
|
Először arra van reális lehetőség, hogy a fogyasztás csökkenését állítsuk meg, s csak utána kerülhet sor a reálbérek szinten tartására, majd az életkörülmények érdemi javítására. A reformok politikája a politika reformját is igényli, amely a többpártrendszer bevezetésével együtt jár - hívta fel a figyelmet, megerősítve, hogy a reformpolitikához illeszkedő többpártrendszer vezetheti az országot előre. Hozzátette: a magyar társadalom, annak gazdasági alapja semmiképpen nem érett arra, hogy a politikai hatalomért folyó verseny azonnal meginduljon, s hatalmi versengés láza töltse el az országot. Szükség van azonban versengő pártokra. A nemzeti boldogulást szolgáló különböző alternatívák, a reformtörekvések kifejezése feltétlenül pluralizmust sürget - mondotta Nyers Rezső. Véleménye szerint a következő esztendőkben a többpártrendszer hasznossága az ország számára azon múlik, hogy a versengés, a konfrontáció állapotából milyen rövid úton és milyen simán tud átjutni a gazdaságpolitikai törekvések szembesítése az ésszerű kompromisszumok állapotáig. Az MSZMP-nek egyértelműen a reformok pártjává kell válnia. Ezt a törekvést a gazdasági reformok vállalása is kifejezi. Az előadó aláhúzta azt a Pozsgay Imre által is hangsúlyozott gondolatot, miszerint a pártnak nem szabad oly mértékben befelé fordulnia, mint eddig; a nemzet, a nép problémáira kell figyelnie akkor is, amikor belső szervezeti reformjaival van elfoglalva. A pártszakadással összefüggésben leszögezte: a kibontakozó magyarországi gazdasági és politikai reformokat súlyosan visszahúzná, de rosszabb következménye is lehetne. Nem lehet abból kiindulni, hogy a társadalmat reformerekre és antireformerekre metszi ketté a reform - figyelmeztetett. Értékes politikai erők vannak a párton belül és a társadalomban, amelyek nem ebben a kategóriában gondolkodnak, számukra a reálpolitika kategóriái jelentik az értéket, hogy javul-e az ország helyzete, helye a világban, a polgári szabadság útján halad-e, s javulnak-e az életkörülmények. Nyers Rezső végezetül rámutatott: most az ország reformképességét kell javítani. A hosszú útkeresés után a reformok megvalósítása van napirenden, amelynek során a következő három-négy évben úgy kell beépíteni a reformokat a társadalom életébe, hogy azok tartósan megalapozódjanak, s fejlődjenek tovább. (folyt.köv.)
1989. április 15., szombat 19:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Reformműhely tanácskozás Kecskeméten (9. rész)
|
Ezután korreferátumok hangzottak el. Tabajdi Csaba külpolitikus kiemelte: a sztálini modell helyett újat felépíteni olyan történelmi kísérlet, amelynek sikere és kudarca egyaránt jelentős nemzetközi következményekkel jár. Sikere erőt adhat másoknak, összeomlása pedig visszavetheti a reformerőket. A párt jövőjéről szólva hangsúlyozta, hogy válsághelyzetből egy baloldali párt csak radikális lépéssel törhet ki, s törekvéseiben a hatalom nem cél, hanem eszköz kell hogy legyen. Ugyanakkor óva intett attól, hogy a reformszárny kiváljék a pártból, s ezzel lehetőséget adjon a párt intézményein belül ma még erősebb pozícióban lévő konzervatívoknak a párt teljes balra tolásához. Ha viszont a reformerek nem vállalják a pártszakadást, az MSZMP szétmorzsolódik, s éppen a tettrekész tagjait veszíti el - szállt vitába az előző előadóval Gombár Csaba politológus. A pártban a reformgondolat évtizedek óta kisebbségben van, s oly mértékű a visszahúzó erő, hogy a szakítás kérdése megfontolandó. Véleménye szerint a párt lekéste már azt a lehetőséget, amit a párton belüli közös platform kialakítása eredményezhetett volna, s amely kétségtelenül a békésebb megoldásként kínálkozott. Ezzel kapcsolatban azonban azt is megjegyezte, hogy az MSZMP reform-tagjainak ma még nincsenek olyan politikai vezetőik, akik vállalnák is mindazokat a szervezeti és egyéb konzekvenciákat, amelyek akár a platform kialakításával, akár a pártszakadással együtt járnak. Tiszta vizet kell önteni a pohárba - mondta -, s erre véleménye szerint a legjobb alkalom a közeli jövőben megtartandó rendkívüli pártkongresszus lenne, amely a választásokra való felkészülést is szolgálná. Bokros Lajos közgazdász az ország helyzetét, a kormány intézkedéseit taglalva hiányolta egy átfogó gazdaságpolitikai koncepció meglétét, amely nélkül nem lehet a reformban elmozdulás, s amely hiányában az olyan, egyébként jövedelmezővé is tehető nagyberuházások, mint a vízlépcső vagy a világkiállítás, meghaladják az ország erejét, s a fejlődésre képes ágazatoktól vonják el a pénzt. A gazdaságpolitika gyökeres módosítását sürgette, s ezzel kapcsolatban javasolta: az országgyűlés párt-szekciója a parlament következő ülésszakán kezdeményezze a kormány átalakítását, s az új kormány csak programjának elfogadása után léphessen hivatalba. A korreferátumok sorában szót kapott két pártonkívüli is, akiket egyébként a párt zárt ki soraiból. Lengyel László közgazdász annak a véleményének adott hangot, hogy ha tavaly úgy vélte, akkor az idén méginkább szükségesnek tartja egy reformpárt létrejöttét. (folyt.köv.)
1989. április 15., szombat 19:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Reformműhely tanácskozás Kecskeméten (10. rész)
|
Azt is hangsúlyozta, hogy a jövő évi választásokon egyetlen olyan párt sem indulhat komoly eséllyel, amely programját a régi receptek felélesztésére építi. Az MSZMP reformszárnyának is el kell határolnia magát a régmúlttól, de az 1985 után történtektől is, s egyebek között tisztáznia kell viszonyát a többi pártokhoz, tömegmozgalmakhoz. Bihari Mihály politológus, aki ugyancsak pártonkívüliként vett részt a tanácskozáson, azt az álláspontját fejtette ki, hogy az országban két, egy politikai és egy kormányzati reformcentrumra lenne szükség. Elképzelése szerint a politikai centrumot nem egy párt, egyetlen szervezet alkotná, hanem az a nemzeti politikai szövetség elvén, a demokratikus szocializmus híveit tömörítené. A kormányzati munka megreformálásával kapcsolatban elengedhetetlennek tartotta, hogy a kormány a programját ne csak az MSZMP-vel vitassa meg, hanem koalíciós alapon más pártokkal és mozgalmakkal közösen dolgozza ki. Szólt arról is, hogy a jövő évi választásokon önálló programmal induló pártoknak arányosan kellene részesedniük a választási előkészületekre fordítandó költségévetési támogatásból. Biztosítani kell számukra a nyilvánosságot a rádióban és a televízióban, és más tömegkommunikációs eszközök segítségével. Stumpf István szociológus véleménye szerint a tanácskozás túlnőtt a reformműhely keretein, a rendezvény nemcsak azokban keltett nagy várakozást, akik a párton belül keresik a cselekvés lehetőségeit, hanem abban a fiatal generációban is, amely jelentős részét a párt elidegenítette magától. Ő is azon a véleményen volt, hogy szükség van egy rendkívüli pártkongresszusra, ahol eldől majd, hogy a párt betartja-e a reform elveit vagy sem, képes-e a korábbi beidegződések legyűrésére, lehetővé téve, hogy tagjai befolyással legyenek a párt működésére, vezetői kiválasztására, s kész-e partnerként tárgyalni más társadalmi erőkkel. (folyt.köv.)
1989. április 15., szombat 20:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Reformműhely tanácskozás Kecskeméten (11. rész)
|
A vitában 14-en kértek szót. A többiek viszont az idő rövidsége miatt már nem kaphattak lehetőséget nézeteik elmondására. A felszólalók szinte kivétel nélkül foglalkoztak a Magyar Szocialista Munkáspárt jövőjével, és a soron következő népképviseleti, tanácsi választásokon való esélyeivel. Ezzel kapcsolatban élesebb vagy mérsékeltebb hangnemben egyöntetűen bírálták a pártvezetés tevékenységét, és ezzel párhuzamosan a következetlen, kapkodó kormányintézkedéseket. Egyesek a párt reformképtelenségéről is szóltak, és bírálták a különböző szintű apparátusok működését. Többen aláhúzták a sztálini típusú modell felváltásának szükségességét, a piacgazdálkodás és a parlamenti demokrácia kiépítésének fontosságát. Hangsúlyozottan került szóba a párton belüli reformerők szerepe, a reformszárny további sorsa. A többség egyetértett azzal, hogy a jelenlegi súlyos politikai válságból nem a kiválás a kivezető út, a szakadásig - ami remélhetőleg elkerülhető - még van több, fontosabb teendő. Ezek sorában például feltétlenül szembe kell nézni a pártnak saját múltjával, s nem csupán az előző négy évtized, hanem a későbbi időszakok, sőt az elmúlt egy esztendő értékelésével is. Tisztázni kell a párton belüli irányzatokat és platformokat, párbeszédet kezdeni a más politikai nézeteket valló szervezetek reformhíveivel. A felszólalók egyöntetűen úgy fogalmaztak, hogy a tisztánlátás érdekében elengedhetetlen egy rendkívüli pártkongresszus összehívása. Központi témaként került elő a vitában a reformkörök szerveződése. Elhangzott, hogy ez a párton belüli és párton kívüli reformereket tömörítő mozgalom jelenleg bizonyos mértékig a párt szervezeti szabályzatával ellentétesen működik. A szabályzaton mindenképpen változtatni kell, s valódi nézetszabadságra van szükség. Olyan platformszabadságra, amely lehetőséget ad a horizontális szerveződésre, s arra, hogy a kisebbség véleménye nyilvános hirdetésével tömegeket nyerhessen meg, álláspontjához többséget toborozzon. Többen szóltak arról, hogy a közelmúlt hibás gazdaságpolitikája és a kormányintézkedések széles rétegekben váltottak ki ellenérzést a reformmal szemben. A reformmozgalom - mutattak rá a felszólalók - éppen azt célozza meg, hogy a válságból katasztrófák nélkül, viszonylag a legkisebb veszteséggel találjuk meg a kivezető utat, de ha az emberek széles tömegében az tudatosul, hogy a rosszul végrehajtott részreformok csak hátrányokkal járnak, akkor reformellenessé válnak. (folyt.köv.)
1989. április 15., szombat 21:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Reformműhely tanácskozás Kecskeméten (12. rész)
|
A mozgalmat kezdeményező értelmiségnek éppen abban van óriási felelőssége, hogy ne maradjon az értelmiség szűk körű mozgalma, hanem találja meg az utat a munkások, a mezőgazdaságban és más ágazatokban dolgozók legvállalkozóbb szellemű tagjaihoz. A vitában elhangzottakat Nyers Rezső és Pozsgay Imre foglalta össze. Nyers Rezső az elhangzottakra reagálva elismerte a kormánynak címzett bírálatok jogosságát, de kifejtette, hogy a fordulat szándéka vezérli a kormányt. Véleménye szerint a szétválás vagy együttmaradás kérdésében az a helyes válasz, hogy a reformerők hódítsák meg programjuknak az MSZMP-tagság zömét. A sürgetően felvetett pártkongresszussal kapcsolatban úgy vélekedett, hogy ebben dönteni a párttagság az illetékes, a reformkörök, s így e tanácskozás résztvevői is természetesen javaslatot tehetnek. A reformerők széttagoltságát - ellentétben néhány felszólalóval - nemcsak bajnak tartja, hanem jónak is, hiszen ez mindenképpen üdvözlendő, ha sokféle területen tevékenykedő, politikai nézetű ember gondolkodik hasonlóan. Véleménye szerint szervezeti összefogás helyett eszmei, mozgalmi összefogásra van szükség. Pozsgay Imre vitazárójában csatlakozott ahhoz az egyöntetű véleményhez, hogy a politikai-gazdasági reform késésben van. Rámutatott, hogy egy esetleges ártkongresszus nem oldaná meg a politikai problémákat, s kikényszeríthet egy pártszakadást, amit a mostani tanácskozás résztvevői mindenképpen igyekeztek elkerülni. Ennek az összejövetelnek nem is ez volt a célja, hanem az, hogy a jelenlevők nyílt mozgalmi fórumot találjanak, kipróbálják egymás gondolatait. A mostani tanácskozás a gondolatok párbeszédében ugyan kissé egyoldalúra sikeredett, de fel kell készülni arra, hogy a továbbiakban csak ütközetekben, gyötrelmes polémiákban képzelhető el a reformgondolat kibontakoztatása. Nem szabad félni az ütközésektől, mint ahogy hamis illúzió az is, hogy az MSZMP egyedül meg tudja oldani az ország összes problémáját. A fontos az, hogy a kecskeméti tanácskozással megkezdődött a párbeszéd. Ugyancsak lényeges,; egyre nyilvánvalóbban megmutatkozik, ennek a pártnak a tagjai a továbbiakban már nem vállalják azt a szerepet, hogy a felsőbbséget állandó helyeslésükről biztosítsák. A pártszakadásra visszatérve úgy ítélte meg, hogy semmiféle fejlemény nem várható itt, de kívánatos az lenne, ha a reform hívei megtalálnák azokat a gondolatokat, amelyekhez az MSZMP-nek legalább 500-600 ezer tagja csatlakozna. (folyt.köv.)
1989. április 15., szombat 21:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Reformműhely tanácskozás Kecskeméten (13. rész)
|
A Reformműhely címmel rendezett országos tanácskozással egy időben Kecskeméten első találkozójukat tartották az MSZMP eddig megalakult, a platformszabadság alapján szerveződött reformkörei. A találkozón harminc reformkör nyolcvan képviselője vett részt, s mivel a kecskeméti városi televízió egyenes adásban közvetítette az országos tanácskozást, ehhez csatlakozva több kérdésben egységes álláspontot fogalmaztak meg. Nyilatkozatukat a reformműhely tanácskozásán felolvasták. Az eddig megalakult reformkörök egyebek között igénylik rendkívüli pártkongresszus összehívását. Visszautasítják az általánosító, frakciós megbélyegzést, felhívják az MSZMP tagjait, szervezeteit, hogy hozzanak létre reformköröket és más hasonló jellegű szerveződéseket. Elfogadják és támogatják a budapesti és a szegedi reformkörök kezdeményezését egy országos tanácskozás megszervezésére. (folyt.köv.)
1989. április 15., szombat 21:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Reformműhely tanácskozás Kecskeméten (14. rész)
|
A tanácskozást követően Nyers Rezső és Pozsgay Imre sajtótájékoztatót tartott, amelyen külföldi újságírók is részt vettek. A jelenlévő tudósítók közül többen tudni vélték, hogy a kecskeméti összejövetel célja egy új párt megalapítása volt. Ezzel kapcsolatban az iránt érdeklődtek, hogy minek hatására tett le erről a szándékáról a párt reformszárnya, s ha mégis bekövetkezne a pártszakadás, Pozsgay Imre hajlandó lenne-e a reformerek élére állni. Pozsgay Imre válaszában elmondta: a párt reformtagjai nem azzal a céllal gyűltek össze, hogy szakítsanak az MSZMP-vel, s megalakítsák saját pártjukat. Ezt Nyers Rezső is megerősítette. Ugyanakkor Pozsgay Imre az ezzel kapcsolatos várakozást - amely véleménye szerint egyfajta társadalmi igényt is kifejez - önmagában is figyelemre méltónak nevezte. Álláspontja szerint, s maga is azon dolgozik, a problémákat a párton belül kell megoldani, de ha ez mégsem sikerülne, akkor a pártszakadás elkerülhetetlenné válik. Személyéről úgy nyilatkozott: addig tart együtt egy közösséggel, amíg annak nézeteivel, programjával azonosulni tud, de a szakításra is hajlandó lenne, ha ilyen kérdésekben konfliktusa támadna a párttal, a mozgalommal. Mint mondta, ha például az események sztálinista fordulatot vennének, az már nem az ő pártja lenne, s levonná a megfelelő következtetéseket. Egy másik kérdésre válaszolva kifejtette: a Kecskeméten történtek nem minősíthetők frakciózásnak. Úgy véli, hogy Grósz Károly sem úgy ítéli meg az eseményeket, s ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a párt főtitkára egyik nyilatkozatában maga is hasznosnak nevezte a kezdeményezést. Azzal összefüggésben, hogy a pártnak szüksége van-e új vezetésre a következő választásokon való sikeres szerepléshez, rámutatott: ez a testület ilyen politikai küzdelemben még nem vett részt, de meggyőződése, hogy szellemileg fogadó és tettrekész egy ilyen vállalkozás iránt. Ha viszont a testület mégsem lenne alkalmas erre a szerepre, akkor abból mindenkinek - beleértve önmagát is - le kell vonnia a konzekvenciákat, azaz le kell köszönnie tisztségéről. Többen az iránt érdeklődtek, hogy a hagyományos értelemben vett pártfegyelem mennyiben határozza meg a reformer politikus vezetők magatartását. Nyers Rezső szerint a hagyományos pártfegyelem már nem létezik az MSZMP-ben, ez a dilemma a szociáldemokratizálódó kommunista pártban erősen lecsökkent. (folyt.köv.)
1989. április 15., szombat 21:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Reformműhely tanácskozás Kecskeméten (15. rész)
|
A kérdések között elhangzott az is, hogy a demokratikus centralizmus elve, amelyet a párt szervezeti szabályzata jelenleg is tartalmaz, gátolja az MSZMP koalíciós készségét, s egyben a bizalmatlanság egyik forrása is. Pozsgay Imre válaszában leszögezte, ez a demokratikus centralizmus mára sok vonatkozásában bürokratikus centralizmussá vált. Nyers Rezső szerint nem is maradhat fenn régi értelmezésében. Vannak bizonyos elvei, amelyek változatlanul helyesek, mások viszont - mint például az a közvetett képviseleti rendszer, amelyben elveszik a tagság véleménye amíg feljut a központig - a továbbiakban tarthatatlanok. A Központi Bizottság egy korábbi ülésén az az álláspont alakult ki, hogy a testület nem kezdeményezi egy rendkívüli pártkongresszus összehívását - mondta Nyers Rezső egy másik kérdésre válaszolva. Ehhez Pozsgay Imre csak annyit fűzött hozzá: ebben a kérdésben is döntsön a tagság. A sajtótájékoztatót követően Pozsgay Imre találkozott a reformkörök képviselőivel és válaszolt e szervezetek jövőjével kapcsolatos kérdésekre. (MTI)
1989. április 15., szombat 21:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Takács Tiborné 771-722: A műsorvezető utalt arra, hogy a Mozaiknak ma lesz a döntője, de nem mondta, hogy mikor. Szeretné megnézni. - Gyereknapon hogyan vezetheti a műsort egy kopasz ember? Halász Judit, Eszményi Viktória és sok fiatal tehetséges ember van, miért pont egy kopasz beat-zenészt szerepeltetnek? Nem is tapsolnak, a gyerekeknek sem tetszik. Egyébként az egész napra jobb műsort vártam.
- A vetélkedő egyik kérdésében a válasz jó volt, el kellett volna fogadni az autót, nem volt róla szó, hogy a típust fogják kérdezni.
- 779-222: Szerdán a dunakeszi templomnál elveszett egy fekete férfi autóstáska. Endrei Juditot kéri, hogy mondja be, a megtaláló juttassa vissza a személyiben szereplő címre.
- Nagyon szeretném tudni, hogy ezt a gyereknapi bugyuta játékot ki a fene találta ki.
- Baróti Ágnes: A kecskermétiekkel meg akarják nyeretni ezt a vetélkedőt. Több javaslata van, hogy milyen műsort kellett volna csinálni a gyereknapra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|