Rendszerváltás és az MTI

	Európai Parlament - Románia (1.rész)
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 1989. február 21. kedd (MTI-TUD) - Lesújtó és megdöbbentő tanúságtételek hangzottak el a romániai állapotokról az Európai Parlament Politikai Bizottságának keddi nyilvános meghallgatásán. Az Európai Parlament különböző politikai irányzatait reprezentáló képviselők és a több országból érkezett ujságírók előtt Sergio Ercini, a testület Politikai Bizottságának elnöke nyitotta meg a tanácskozást, majd Karel de Gucht, az emberi jogi albizottság elnöke hangsúlyozta: ez a meghallgatás alkalmat nyújt majd arra, hogy a képviselők tisztábban lássák a Romániában kialakult helyzetet. Elmondta, meghívást adtak át a román kormány képviselőinek is, de Románia távol tartotta magát. Meghívtak továbbá több Romániában élő ismert ellenzéki személyiséget, például Doina Cornea asszonyt, Radu Filipescut, Dan Petrescut - ám ők nem kaptak lehetőséget a román hatóságoktól a kiutazásra. Az Európai Parlament Politikai Bizottsága meghallgatta Johannes von Schwarzenberget, az Emberi Jogokért küzdő Helsinki Csoportok Nemzetközi Szövetségének elnökét, aki beszámolt arról, hogy milyen magatartást tanúsítottak Románia hivatalos képviselői a bécsi utótalálkozón, megtagadva az ott elfogadott okmány tiszteletben tartását. Utalt arra, hogy a Varsói Szerződés országainak szóvivője a bécsi tárgyalások utolsó szakaszában csak hat ország nevében beszélhetett. Utalt az eltűnt egykori román ENSZ-diplomata, Dumitru Mazilu esetére, s kijelentette: Románia ugyanúgy nem tartja tiszteletben saját állampolgárait, mint a nemzetközi egyezményeket. Ezért, az emberi jogok szüntelen és általános megsértéséről szólva, Schwarzenberg elfogadhatatlannak nevezte, ha azzal az indokkal küldenek vissza Romániába onnan elmenekülőket, hogy nem álltak szemben nyíltan a kormánnyal. Lehangoló helyzetképet adott a romániai állapotokról Mihnea Berendei, aki a száműzetésben működő ,,emberi jogok romániai ligájának,, alelnöke. (folyt.) 1989. február 21., kedd 16:56
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Európai Parlament - Románia (2.rész)
Megrázó tanúvallomást hallhattak a megjelentek Ion Vianu 1977 óta Nyugaton élő román pszichiátertől a pszichiátriának a politikai ellenzékkel szemben történő alkalmazásáról. Vianu elmondta: 1975-ben felügyelőként eljutott a Poiana Mare-i elmegyógyintézetbe, s ott tanúja volt annak, amint a csonttá soványodott elítéltek meztelenül álltak sorba a tisztálkodó helyiségek előtt, nyomorúságos kosztot kaptak, s a földre helyezett matracokon aludtak, leírhatatlan higiéniai körülmények között. Hazatérve azonnal az intézmény bezárását javasolta, de erre nem került sor. Ide küldik azóta is a beszámíthatatlanként pszichiátriai kezelésre ítélt politikai ellenzékieket. Ez ellen 1977-ben, amikor Nyugatra került, tiltakozott, s akkor ez a gyakorlat háttérbe szorulni látszott, az utóbbi időben azonban ismét gyakoribb. Konkrétan megemlítette Ion Vianu Nestor Popescu romániai rajzfilmes esetét. Popescu 1986-ban baptista hitre tért át, ezt követően állásából elbocsátották, majd a munkahelyén kifejtett baptista propaganda vádjával bíróság elé állították. A bírák ,,nem beszámíthatóként,, Poiana Mare-i internálásra ítélték. Hat hónap múlva a pszichiáter és az ügyész épelméjűnek találta, a bíróság azonban ismét pszichiátriai kényszerkezelésre ítélte - Ion Vianu doktor szerint azért, mert a tárgyaláson kijelentette, hogy a román értelmiség hallgatásával felelősséget vállal a társadalmi romlásért. A meghallgatás délután a falurendezési terv elemzésével és a kisebbségek helyzetéről szóló tanúvallomásokkal folytatódik. Délelőtt az európai képviselők kérdéseikben utaltak arra, hogy a román politika megítélése csak az utóbbi években vált kritikusabbá a testületben. Nem is olyan rég, amikor elsősorban külpolitikai különállásáért becsülték Bukarestet, a román nagykövet kedves és gyakori vendége volt az Európai Parlamentben. Felvetődött az is, miként lehetséges, hogy Romániában nem alakult ki erőteljesebb tiltakozás e politikával szemben. Mihnea Berendei ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy az elmúlt évtizedben számos sztrájkra, tüntetésre, szervezet alapítására, egyéni akcióra került sor, ám a hatalom mindenütt jelen van. S ha a bírósági felelősségrevonás nem is mindig szigorú, ismeretesek más eszközök - például az 1987 évi brassói tüntetés két vezetőjét érte már halálos baleset. +++ 1989. február 21., kedd 17:05
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Európai Parlament - Románia - 2 (1. rész)
Brüsszel, 1989. február 21. kedd (MTI-tud.) - Hihetetlen... Kafkai... Katasztrofális... Ilyen és ehhez hasonló megjegyzésekkel fogadták kedden az Európai Parlament képviselői a Politikai Bizottság Romániával kapcsolatos meghallgatásán elhangzó közléseket, tanúságtételeket. Délután Paul Both brit kutató az egyházak helyzetéről szólt, majd dr. Mark Almond oxfordi történész az úgynevezett szisztematizálási, falurendezési tervet elemezte. Rámutatott, hogy az utóbbi hetekben a bukaresti politikusok és a lapok inkább a modernizálás szót használják, de ez a lényegen nem változtat. A román vezetőktől és lapokból vett idézetekkel bizonyította, hogy a terv célja az élet uniformizálása, az állampolgárok fölötti teljes ellenőrzés. Hangsúlyozta, hogy nemcsak azok a falvak vannak pusztulásra ítélve, amelyeket lerombolnak, hanem a megmaradók is, mert azokat meg tökéletesen átépítik, olyan blokkházakkal, amelyekben közös konyhák és tisztálkodási helyiségek lesznek több család számára - amint ez már több helyen is megvalósult, Románia román-lakta térségeiben, többek között Bukarest közelében. Maij-Weggen dán Európa-képviselőnő hozzászólásában elmondta: legutóbb Romániában járva, a hivatalos programon kívül maga is meggyőződhetett arról, hogy az emberek házait lerombolják, nem adnak kártérítést, kötelező beköltözniök a kijelölt, szűkös, csak minimális higiéniai berendezésekkel ellátott lakásokba a blokkházakban. A meghallgatás végén a romániai kisebbségek helyzetéről adtak számot onnan érkezett menekültek. Ara-Kovács Attila - aki Budapestről utazott Brüsszelbe ebből az alkalomból - röviden szólt a magyar és a zsidó kisebbség sorsáról. Többen hangsúlyozták, hogy bár a ,,homogenizálás,, külön is sújtja a nemzetiségeket, az egész lakosság helyzete súlyos. A német kisebbség nevében szóló Helmut Frauendorfer, aki 14 hónapja hagyta el Romániát és Nyugat-Berlinben él, azt hangsúlyozta, hogy ennek a népcsoportnak az exódusa visszafordíthatatlan folyamattá vált. Ugyanakkor ő is, mások is utaltak arra, hogy a bonni kormány egyre növekvő összegű fejpénzt fizet a német származásúak kivándorlási engedélyéért, szükségszerűnek nevezve az emberkereskedelem e sajátos formáját. A vitában hozzászóló európai képviselők viszont utaltak arra, hogy a magyar kormánynak nem állanak rendelkezésére hasonló pénzügyi lehetőségek. (folyt.) 1989. február 21., kedd 20:46
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Európai Parlament - Románia - 2 (2. rész)
Több képviselő javasolta hozzászólásában, hogy a testület a meghallgatás tanulságai alapján kezdeményezzen sürgősen új akciókat, hogy nyomást gyakoroljon a román vezetésre. Karel de Gucht a meghallgatást lezárva leszögezte, hogy az Európai Parlament továbbra is nagy figyelemmel kíséri a kérdést. +++ 1989. február 21., kedd 20:51
Vissza » A hírhez kapcsolódik »