![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Nyílt levél dr. Csehák Judit miniszterhez
"A magyar nép katasztrofális egészségi állapotában, a jelenlegi
anyagi körülmények között, csak a következetesen végrehajtott reform
hozhat javulást. A reform alapfeltétele az egészségügy
demokratizálása, ehhez elengedhetetlen, hogy a változások ne a
jelenlegi struktúrán alapuljanak. Az egészségügyi reform legfőbb
támasza az ágazat fiatalsága kell, hogy legyen."
SZER, Földközelben:
Aratósztrájk
"Figyelemre méltó, hogy az alföldi tsz-ek nyomására a TOT a
sarkára állt, és történetében először valóban kizárólag azt
képviseli, amire papíron hivatott, a közösnek nevezett gazdaságok
érdekeit. A felhívás szerint, ha a kormány nem emeli fel minimálisan
30 százalékkal a gabonafelvásárlási árakat, nem szünteti meg a
Gabonatrösztöt, akkor Péter, Pál napján az üzemek felvonulnak a
kombájnokkal, és ősszel számottevően csökkentik a vetésterületet."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Nagy Sándor beszéde az ÉDOSZ-ban (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. október 14., szombat - Szombaton tartotta 47. kongresszusát az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezete a Gorkij fasori székházban. A több mint 200 ezer dolgozót képviselő 248 küldött megvitatta az élelmezésipar dolgozóinak helyzetét, értékelte az érdekvédelmi munka eredményeit. Megtárgyalták és elfogadják az egyes szakmák önálló szakszervezeteiből alakuló Élelmezésipari Dolgozók Szövetségének alapszabályát, és megalakították a tagszakszervezetekből álló szakmai szövetséget. A kongresszuson jelen volt és felszólalt Nagy Sándor, a SZOT főtitkára.
Balogh Károlyné, az ÉDOSZ főtitkára elmondotta: az ÉDOSZ támogatja az országban végbemenő reformfolyamatot, amely segíti a hatékonyan működő gazdaság kiépítését. Ám nem értenek egyet az élelmiszergazdaságot és ezzel a fogyasztókat egyaránt hátrányosan érintő több központi intézkedéssel, így az élelmiszertermelésben évtizedek alatt kialakult támogatási rendszer gyors és radikális megszűntetésével. Hangsúlyozta: a gazdaságot a vállalati gazdálkodás élénkítése lendítheti ki a mélypontról. Ebben a folyamatban központi szerepet kell kapnia a bérreformnak, amit az élelmiszeripari dolgozókat képviselő szakszervezet alapvető fontosságúnak tart. Nagy Sándor, a SZOT főtitkára a szakszervezeti mozgalomnak a tagság akaratát kifejező átalakítását sürgette. Beszélt az országban kialakult bizalmi válságról, amelynek fő okát abban látja, hogy az emberek feszítő napi gondjaira, problémáira ma senki sem ad választ. A hatalmi, politikai harcok közepette az emberek úgy érzik: mindenki magukra hagyja őket, - ha valaha volt szükség összefogásra, szolidaritásra, szakszervezetekre, akkor most van. A demagógia egy újabb formájának nevezte a főtitkár azt a politikai gyakorlatot, amely a tényekkel, az érvekkel szemben nem a vita módszerét választja, nem a javaslatokra válaszol, hanem az adott szervezet múltjával kezd foglalkozni. Ez azért igen veszélyes, mert ellehetetleníti a társadalmi együttműködés kialakulását. (folyt.köv.)
1989. október 14., szombat 18:14
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Nagy Sándor beszéde az ÉDOSZ-ban(2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A döntések előkészítésében az érdekelteket beavató, bevonó magatartás a politikai átalakulás felgyorsult folyamatában ma nem mindig mutatkozik meg. Utalva az Országgyűlés jövő heti ülésszakára - ahol sarkalatos törvényeket tárgyalnak meg - Nagy Sándor rámutatott: komoly belpolitikai válság forrása lenne, ha a Parlament nem hozna döntést. Különösnek tartotta, hogy a háromoldalú tárgyalások résztvevői most aggódnak amiatt, hogy túl sok a képviselői módosító javaslat, holott ezeket megelőznhették volna azzal, hogy idejekorán bevonják a törvényalkotó munkába a képviselőket. A sokat bírált, személyükben is támadott képviselőktől most azt várják a kerekasztal résztvevői, hogy szó nélkül fogadják el a javaslatokat. Ez pedig nem jó módszere a felelősség megosztásának, mintahogy az sem, hogy október végén, ugyancsak a Parlamenttel akarják eldöntetni: mi legyen a bős-nagymarosi erőmű építésével. A SZOT főtitkára szerint van felelős kormány, amelyik minden információ birtokában dönteni képes. Föltette a kérdést: miért kell átvállalnia az Országgyűlésnek olyan döntéseket, amelyeket eredetileg nem hozott meg. Ez a felelősség áthárítása - mondotta. A továbbiakban a SZOT főtitkára utalt arra, hogy nem hozhatók hiteles döntések a szakszervezetek nélkül olyan kérdésekben, mint a bérmegállapodások, az adórendszer módosítása, a társadalombiztosítás és a nyugdíjszabályok. Véleménye szerint az átalakulási törvényből hiányoznak a garanciák arra, hogy ellenőrzéssel menjen végbe a tulajdonváltás. A szakszervezeteknek egyik feladata, hogy kidolgozzák: a munkavállalók miként kerülhetnek valódi tulajdonosi pozicióba. A kongresszus küldöttei is megkérdezték: vajon miért akarja a kormányzat a szakszervezeti tagdíjak adómentességét megszüntetni. Nagy Sándor szerint ennek egyetlen oka van: nehezíteni akarják a szakszervezetek helyzetét, s utalt arra, hogy a nyugat-európai országokban - ahol szintén működik a személyi jövedelemadó rendszere - csaknem mindenütt adómentes a szakszervezeti díj. A főtitkár végezetül a négy éve megválasztott szakszervezeti testületekről szólt. Megállapította: a SZOT és választott testületei változatlan formában már nem tevékenykedhetnek sokáig; a jelenlegi összetétel és működési mechanizmus nem tükrözi a szakszervezeti mozgalomban mára kialakult helyzetet és a tényleges érdekviszonyokat sem. A szakszervezeti szövetségek országos kongresszusának előkészítése alkalmával a mai igényeknek megfelelő, működőképes testületeket kell létrehozni. (folyt.köv.)
1989. október 14., szombat 18:25
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Nagy Sándor beszéde az ÉDOSZ-ban (3. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A vitában felszólalók hangsúlyozták, hogy az élelmiszeripari ágazatokban sajátos az itteni feltételeket, adottságokat figyelembe vevő érdekvédelemre van szükség. Az eddiginél nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a rossz műszaki feltételek és a kedvezőtlen szociális ellátás javítására. Mindezt segítik majd a szakmai szerveződések, amelyek munkáját az új szövetség hangolja majd össze. A kongresszus a késő esti órákban választotta meg a szövetség vezetőségét. (MTI)
1989. október 14., szombat 20:04
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
MTV2 nézői telefonok
"- Takács Tiborné 771-722: A műsorvezető utalt arra, hogy a Mozaiknak ma lesz a döntője, de nem mondta, hogy mikor. Szeretné megnézni. - Gyereknapon hogyan vezetheti a műsort egy kopasz ember? Halász Judit, Eszményi Viktória és sok fiatal tehetséges ember van, miért pont egy kopasz beat-zenészt szerepeltetnek? Nem is tapsolnak, a gyerekeknek sem tetszik. Egyébként az egész napra jobb műsort vártam.
- A vetélkedő egyik kérdésében a válasz jó volt, el kellett volna fogadni az autót, nem volt róla szó, hogy a típust fogják kérdezni.
- 779-222: Szerdán a dunakeszi templomnál elveszett egy fekete férfi autóstáska. Endrei Juditot kéri, hogy mondja be, a megtaláló juttassa vissza a személyiben szereplő címre.
- Nagyon szeretném tudni, hogy ezt a gyereknapi bugyuta játékot ki a fene találta ki.
- Baróti Ágnes: A kecskermétiekkel meg akarják nyeretni ezt a vetélkedőt. Több javaslata van, hogy milyen műsort kellett volna csinálni a gyereknapra."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|