![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Nyílt levél dr. Csehák Judit miniszterhez
"A magyar nép katasztrofális egészségi állapotában, a jelenlegi
anyagi körülmények között, csak a következetesen végrehajtott reform
hozhat javulást. A reform alapfeltétele az egészségügy
demokratizálása, ehhez elengedhetetlen, hogy a változások ne a
jelenlegi struktúrán alapuljanak. Az egészségügyi reform legfőbb
támasza az ágazat fiatalsága kell, hogy legyen."
SZER, Földközelben:
Aratósztrájk
"Figyelemre méltó, hogy az alföldi tsz-ek nyomására a TOT a
sarkára állt, és történetében először valóban kizárólag azt
képviseli, amire papíron hivatott, a közösnek nevezett gazdaságok
érdekeit. A felhívás szerint, ha a kormány nem emeli fel minimálisan
30 százalékkal a gabonafelvásárlási árakat, nem szünteti meg a
Gabonatrösztöt, akkor Péter, Pál napján az üzemek felvonulnak a
kombájnokkal, és ősszel számottevően csökkentik a vetésterületet."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. október 11., szerda - Berecz János elnökletével szerdán ülést tartott az Országgyűlés külügyi bizottsága a Parlamentben. A testület tanácskozásán az Ellenzéki Kerekasztal képviseletében részt vett Boross Imre, a Független Kisgazdapárt főügyésze.
Első napirendi pontként a külügyi bizottság Kovács László tájékoztatóját hallgatta meg időszerű külpolitikai kérdésekről. A külügyi államtitkár részletesen elemezte Magyarország és az egyes szocialista országok kapcsolatainak alakulását. Ellmondta, hogy hazánk kontaktusai a Szovjetunióval problémamentesen fejlődnek; a szovjet vezetésnek nincsenek fenntartásai a magyarországi fejleményekkel kapcsolatban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenben azonosulnának a magyar megoldásokkal. Lengyelország és Jugoszlávia vezetőit hasonló gondolkodásmód jellemzi, mint a szovjet és a magyar vezetést. Mindkét ország mélyreható reformok megvalósításán fáradozik. Bulgária felfogása lényegesen különbözik ugyan a magyar megközelítéstől, de a két ország viszonyában ennek ellenére sincsenek felszültségek. Ez azt bizonyítja, hogy az eltérő gondolkodásmód nem vezet szükségszerűen konfliktusokhoz. Az előbbi országcsoporttal ellentétben a kapcsolatok feszültsége érzékelhető Magyarország és Románia viszonyában, illetve a Csehszlovákiához, az NDK-hoz és az Észak-Koreához fűződő kontaktusokban. A feszültséget elsősorban az okozza, hogy a magyar törekvések - a demokratikus jogállam, a piacgazdaság megteremtése - jelentősen eltérnek ezen országok politikai irányvonalától. Emellett a kapcsolatrendszer számos pontján érdekütközések növelik a feszültséget. Az egyes konfliktusforrásokat sorravéve Kovács László emlékeztetett arra: a KNDK éles hangnemben nehezményezte, hogy Magyarország diplomáciai kapcsolatot létesített a Koreai Köztársasággal. A magyar diplomácia ezzel szemben úgy véli, hogy e lépés nem sértette Észak-Korea népének érdekeit. A diplomáciai kapcsolatok felvétele után a KNDK-val kirobbant éles szópárbaj már elcsitult, s jelenleg hűvös viszony jellemmzi a két ország érintkezését. Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy idővel felmelegszenek a kapcsolatok. (folyt,köv.)
1989. október 11., szerda 16:28
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülése (2.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A magyar-román viszonyban a román nemzetiségi politika szítja a feszültséget. A probléma különösen élesen vetődött fel azután, hogy Románia hozzáfogott a világszerte nagy felháborodást keltett falurombolási tervek kivitelezéséhez. Ez volt az a pont, amikor a magyar diplomáciának be kellett látnia, hogy az erőszakos asszimiláció ellen elégtelenek a kétoldalú kapcsolatokra szorítkozó ,,magas diplomácia,, eszközei. Magyarország ezért a világ közvéleménye elé tárta a romániai nemzeti kisebbségek sanyarú sorsát. A külügyi államtitkár e lépés eredményei közé sorolta: a Romániában élő magyarság többé nem érzi úgy, hogy cserbenhagyták; a hazai közvélemény előtt pedig világossá vált, hogy a vezetés nem áldozza fel a magyar érdekeket valamifajta helytelenül értelmezett internacionalizmus oltárán. A legfontosabb eredmény azonban az, hogy a nemzetközi közvélemény most már jobban érti a magyar álláspontot. Magyarország számára ez azért különösen jelentős fejlemény, mert elsősorban a közvélemény kényszerítő erejétől várható, hogy a román vezetés változtasson erőszakos politikáján. A magyar-csehszlovák kapcsolatok feszültségét az 1968-as események eltérő megítélése, valamint a bős-nagymarosi vízlépcső körül kialakult polémia okozza. A külügyi államtitkár Németh Miklós miniszterelnök csehszlovákiai látogatása miatt bővebben nem foglalkozott e kérdéskörrel. Az NDK-hoz fűződő viszonyban az áttelepülni szándékozó keletnémetek sorsának rendezésére született magyar döntés okoz feszültséget. A magyar kormány döntését indokolva Kovács László hangsúlyozta: hazánk számára nem maradt más választási lehetőség, mint az 1969-es utasforgalmi egyezmény rendelkezéseinek ideiglenes felfüggesztése. Egy liberális kivándorlási, utazási törvény megalkotására készülő ország nem vállalhatta a menekülők kitoloncolásának következményeit. Hasonlóképpen elfogadhatatlan volt az NDK-nak az a javaslata, hogy a probléma rendezésére alkalmazzák a berlini formulát (Mint emlékezetes, Vogel ügyvéd közbenjárására önkéntesen elhagyták az NSZK berlini nagykövetségét az oda menekült NDK állampolgárok). E formula értelmében az NDK állampolgároknak a kivándorlási kérelmük teljesítésére vonatkozó garancia nélkül kellett volna visszatérniük hazájukba. Kovács László tájékoztatta a külügyi bizottságot arról is, hogy további tárgyalások folynak az NDK vezetésével a probléma megnyugtató rendezésére. Az NDK vezetőinek megítélése azonban nem változott; továbbra is úgy vélik, hogy a menekülthullámot az NSZK aknamunkája váltotta ki, ami az egész szocialista rendszer ellen irányul. (folyt.köv.)
1989. október 11., szerda 16:30
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülése (3.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Az NDK részéről azt javasolják, hogy ,,tökéletesítsék,, az 1969-es utasforgalmi egyezményt - mint ismeretes, ennek rendelkezései megakadályozzák, hogy NDK-állampolgárok Magyarországon keresztül nyugatra távozhassanak -, addig viszont továbbra is érvényben maradna a megállapodás. Magyarország számára ez a megoldás elfogadhatatlan. Összegezve az elmondottakat a külügyi államtitkár leszögezte: Magyarország rendezett, normális viszony fenntartására törekszik valamennyi szocialista országgal, ez azonban nem jelenthet visszarendeződést, egyoldalú szolidaritást; gyümölcsöző kapcsolatokat csak az érdekek egyeztetése alapján lehet kialakítani. Ami a Varsói Szerződés és Magyarország viszonyát illeti, a magyar vezetés abból indul ki, hogy bármiféle egyoldalú kilépési szándék veszélyesen megbontaná az erőegyensúlyt. Olyan bomlási folyamatok indulnának meg, amelyek ellenőrizhetetlenné válnának. Egy ilyen bomlás sem a NATO-nak, sem az európai együttműködési és biztonsági folymatokban érdekelt semleges országoknak nem érdeke. Távlati célként a két szövetségi rendszer egyidejű feloszlatása jelölhető meg, addig azonban Magyarország a feszültségek csökkentésén, a bizalom légkörének erősítésén munkálkodik a VSZ-en belül, s arra törekszik, hogy a szövetségi rendszerben a politikai elemek kerüljenek előtérbe a katonai elemekkel szemben. Az Ellenzéki Kerekasztal képviselőjének jelenléte apropóján Kovács László szólt arról is, hogy a Külügyminisztérium vezetői párbeszédre törekszenek az ellenzéki pártokkal. Példaként említette, hogy konstruktív véleménycserét folytattak képviselőikkel George Bush látogatásának előkészítéséről, és az NDK menekültek ügyének rendezéséről. A jövőben bővíteni szeretnék a kapcsolatokat; úgy vélik, hogy a Külügyministérium munkatársi gárdája hatékonyan segíthetné az elllenzéki politikusok jobb nemzetközi tájékozódását. Másrészről pedig hasznos lenne az ellenzék szellemi kapacitásait bevonni a külpolitikai döntések széles körű megalapozásába. A bizottság ezután a sarkalatos törvényekről mondott véleményt. Úgy foglalt állást, hogy a testület az Országgyűlés előtt szorgalmazza a békés átmenetet segítő törvények elfogadását, támogatja a politikai egyeztető tárgyalások megállapodásait. Ugyanakkor a bizottság állásfoglalása rögzíti azt is, hogy a választási törvény tervezete kapcsán megoszlik a testület tagjainak véleménye. Többen ugyanis az egyéni választókörzetekre alapozott rendszer fenntartása mellett voksolnak. (MTI)
1989. október 11., szerda 16:32
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
MTV2 nézői telefonok
"- Takács Tiborné 771-722: A műsorvezető utalt arra, hogy a Mozaiknak ma lesz a döntője, de nem mondta, hogy mikor. Szeretné megnézni. - Gyereknapon hogyan vezetheti a műsort egy kopasz ember? Halász Judit, Eszményi Viktória és sok fiatal tehetséges ember van, miért pont egy kopasz beat-zenészt szerepeltetnek? Nem is tapsolnak, a gyerekeknek sem tetszik. Egyébként az egész napra jobb műsort vártam.
- A vetélkedő egyik kérdésében a válasz jó volt, el kellett volna fogadni az autót, nem volt róla szó, hogy a típust fogják kérdezni.
- 779-222: Szerdán a dunakeszi templomnál elveszett egy fekete férfi autóstáska. Endrei Juditot kéri, hogy mondja be, a megtaláló juttassa vissza a személyiben szereplő címre.
- Nagyon szeretném tudni, hogy ezt a gyereknapi bugyuta játékot ki a fene találta ki.
- Baróti Ágnes: A kecskermétiekkel meg akarják nyeretni ezt a vetélkedőt. Több javaslata van, hogy milyen műsort kellett volna csinálni a gyereknapra."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|