|
|
 |
|
 |
Margaret Thatcher programja (1. rész)
|
1990. szeptember 19., szerda - Nagy-Britannia fenntartás
nélkül, teljes szívvel támogatja Magyarországnak azt a törekvését,
hogy 1992. január 1-jéig kétoldalú társulási szerződést kössön az
Európai Közösségekkel - szögezte le Margaret Thatcher brit
miniszterelnök vendéglátójával, Antall József kormányfővel
folytatott tárgyalásain.
A magyar-brit miniszterelnöki eszmecsere - a keddi rövid
ismerkedő megbeszélés után - szerda délelőtt az Országházban
folytatódott. Margaret Thatcher, Nagy-Britannia és Észak-Írország
Egyesült Királysága hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó
miniszterelnöke először négyszemközti megbeszélésre ült le
vendéglátójával, majd a magyar, illetve a brit tárgyalócsoport
tagjainak részvételével plenáris tárgyalásokat tartottak. A
tárgyalóasztal mellett elhangzottakról László Balázs kormányszóvivő
tájékoztatta a magyar sajtó képviselőit.
Magyarország EK társulási szándékát brit részről cselekvő
támogatással segítik - ígérte a brit kormányfő, ami a többi között
azt jelenti, hogy ezügyben megsürgetik a brüsszeli bizottságot,
amely, úgymond, hajlamos a kérelmek lassú, megfontolt
kivizsgálására. Magyarország végcélja a teljes jogú tagság az
Európai Közösségekben - hangoztatta Antall József, s ezzel
kapcsolatban is biztatást kapott a brit kormányfőtől. Nagy-Britannia
ugyanis támogatja azt a kérést, hogy már a társulási szerződésben is
foglaltassék benne: a társult tagság nem végállomás, hanem a teljes
jogú tagság egyik lépcsőfoka.
A kormányfői megbeszéléseken tág teret szenteltek a
privatizációs folyamatnak, ami Magyarország európai állammá
válásának kulcskérdése. Az Európa közösségébe ,,újrafelvételre,,
jelentkező Magyarország számára ezzel kapcsolatban a brit példát
idézte Margaret Thatcher. Emlékeztetett arra, hogy maga is nagy
gondot fordított a szigetország iparának erőteljes privatizálására,
miáltal a rosszul menedzselt, pazarló cégek piaci viszonyok közé
kerültek, s versenyre kényszerültek. Az eredmények nyomán
Nagy-Britanniában most az energia szektor privatizációja került
napirendre.
Antall József a magyar privatizációs terveket ismertetve
hangsúlyozta: a kormány egyáltalán nem ellenzi a külföldi
tőkebefektetéseket; sem a kis-, sem a közép-, sem a nagyvállalati
szektort nem zárják el a külhoni befektetők elől. (folyt.köv.)
1990. szeptember 19., szerda 14:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"ZENEÉRTŐ" Jónapot kivánok szombat reggel van, május 27-e. Hallgatók Fórumának egy múlt heti és egy heti hallgatói megjegyzéséhez szeretnék egy-egy kiegészítést fűzni és ha jónat látják közöljék, mert ugy érzem, ezzel segíthetek az illetőnek, a problémájában. A múlt héten azt hiszem egy erdélyi hallgató de legalább is az erdélyiek nevében beszélő azt mondta, hogy legyenek harcosabbak, mert hiszen vannak Erdélynek olyan részei ahol még a Kossuth Rádiót sem hallani. Na most miután a Kossuth Rádió adásait, nem csak a Kossuthot ugyanúgy a Petőfiét is rendkivűl fontosnak és érdekesnek tartom, különösen a Vasárnapi Újságot, a 168-órát. Ha Önök hajlandók a konkurens vállalatnak ilyen szempontból reklámot csinálni, akkor közölhetem, hogy a 49-méteres rövidhullámon 6025-ös frekvencián egész nap ad műsort, és kizártnak tartom, hogy ezt Erdélyben ne lehetne hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|