|
|
|
|
Emberi dimenzió - konferencia a cigányságról (1.rész)
|
Mester Nándor, az MTI tudósítója jelenti:
Koppenhága, 1990. június 26. kedd (MTI-TUD) - A cigányság
nemzeti kisebbségként való elismerését és nemzetközi
cigányalapítvány létrehozását javasolta Horváth Aladár, az
Országgyűlés SZDSZ frakciójának képviselője kedden az európai
együttműködés emberi dimenzióiról folytatott koppenhágai tanácskozás
párhuzamos rendezvényén. Az ,,Elfeledett európai kisebbség,, címmel
megrendezett nemzetközi értekezleten elsősorban a Kelet-Európában
élő cigányság helyzetéről volt szó. Horváth Aladáron kívül a magyar
küldöttség tagja volt még Hága Antónia, a Phralipe Független
Cigányszervezet tagja, országgyűlési képviselő és Derdák Tibor, a
Wallenberg Egyesület elnöke, országgyűlési képviselő is.
Horváth Aladár, aki egyben a magyar parlament kisebbségi jogi bizottságának is tagja, négypontos csomagtervet terjesztett a tanácskozás résztvevői elé.
Ebben javasolta, hogy a nemzetközi alap segítségével szorgalmazzák a nyelvi, oktatási, kulturális és érdekvédelmi problémák megoldását. Felhívta a résztvevők figyelmét a felbukkanó rasszista hangokra és cselekményekre, segítséget kért a cigányság és a cigányközösségek politikai rehabilitációja érdekében.
A továbbiakban hangsúlyozta, hogy az ENSZ már harminc éve eredménytelenül kísérletezik a nemzeti kisebbség fogalmának pontos meghatározásával. Mivel a cigányok nem egy helyen élnek Európában, így kimaradtak a nemzeti kisebbségekről szóló nemzetközi dokumentumokból, és általában háttérbe szorultak a politikai porondon - mondta. A helsinki záróokmányban és az azt követő értekezleteken meg sem említették őket, vagy csak általánosságban beszéltek róluk, pedig Európában 8-10 millió a cigányok száma - hangoztatta.
A magyar képviselő javasolta, a kormányok fogadtassanak el kisebbségi önkormányzati törvényt, hogy a cigányok részarányosan képviseltethessék magukat az adott állam parlamentjében. Kezdjék meg a cigányság politikai rehabilitálását, és hozzák létre a kisebbségpolitikai és kulturális intézményrendszert minden érintett országban - hangoztatta. Javasolta továbbá, hogy alapítsák meg a jogvédő hálózatot, adjanak teret a cigányoknak az írott és elektronikus sajtóban (akár saját tévé és rádió megalakításával is), és bocsássanak a cigányság rendelkezésére épületeket kulturális életük megszervezésére. (folyt.)
1990. június 26., kedd 16:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"ZENEÉRTŐ" Jónapot kivánok szombat reggel van, május 27-e. Hallgatók Fórumának egy múlt heti és egy heti hallgatói megjegyzéséhez szeretnék egy-egy kiegészítést fűzni és ha jónat látják közöljék, mert ugy érzem, ezzel segíthetek az illetőnek, a problémájában. A múlt héten azt hiszem egy erdélyi hallgató de legalább is az erdélyiek nevében beszélő azt mondta, hogy legyenek harcosabbak, mert hiszen vannak Erdélynek olyan részei ahol még a Kossuth Rádiót sem hallani. Na most miután a Kossuth Rádió adásait, nem csak a Kossuthot ugyanúgy a Petőfiét is rendkivűl fontosnak és érdekesnek tartom, különösen a Vasárnapi Újságot, a 168-órát. Ha Önök hajlandók a konkurens vállalatnak ilyen szempontból reklámot csinálni, akkor közölhetem, hogy a 49-méteres rövidhullámon 6025-ös frekvencián egész nap ad műsort, és kizártnak tartom, hogy ezt Erdélyben ne lehetne hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|