Rendszerváltás és az MTI

	Václav Havel - Európa Tanács (1.rész)
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Strasbourg, 1990. május 10. csütörtök (MTI-TUD) - Változtassa meg nevét, szerepét és katonai doktrináját a NATO - javasolta csütörtökön az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének vendégeként elmondott nagy beszédében Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök, s egyben kifejtette hazája javaslatait az új európai biztonsági rendszer létrehozásának gyorsított menetrendjéről. A NATO névváltoztatását az indokolná, mondotta, hogy a jelenlegi változások nem a Nyugatnak a Kelet fölötti győzelméből, hanem a történelmi ésszerűségnek a történelmi abszurditás fölötti diadalából, a történelmi igazság győzelméből erednek. A NATO neve oly szorosan kapcsolódik a hidegháborúhoz, hogy a jelenlegi kelet-európai események félreértéséről tanúskodna az, ha Európát a NATO zászlaja alatt kívánnak egyesíteni. A névváltoztatás indokolt azért is, mert földrajzilag az atlanti szövetség név nyilvánvalóan nem felel meg, egy jövendő biztonsági rendszerben csak a résztvevők kisebbsége lenne az Atlanti-óceán partján. A Varsói Szerződés Havel szerint el fogja veszíteni értelmét és feloszlik, amint véget ér szerepe az európai leszerelés politikai eszközeként. Ami a sztálinista expanzió eszközeként jött létre, idővel teljesen el fogja veszteni létjogosultságát, fejtette ki a csehszlovák államfő. Elképzelése szerint a nagy északi biztonsági övezet azokat az országokat foglalná magában, amelyek a helsinki folyamat jelenlegi résztvevői. Ezen alapul az a csehszlovák javaslat, hogy hozzanak létre egy európai biztonsági bizottságot. A testület szerepe fokozatosan nőne a NATO átalakulásával és a VSZ fokozatos önfeloszlatásával. (folyt.) 1990. május 10., csütörtök 15:37
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Václav Havel - Európa Tanács (2.rész)
A csehszlovák elnök által előterjesztett diplomáciai naptár szerint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet csúcsértekezletét remélhetőleg még az idén összehívják. Prága kész lenne megrendezni a találkozót, s rendkívül fontosnak tartja, hogy fogadják el rajta az európai biztonsági bizottság létrehozására vonatkozó határozatot. A testület már 1991. január 1-jén megkezdhetné működését. Csehszlovákia Prágát javasolja székhelynek, a vár közelében levő valamelyik szép palotát biztosítaná számára. A csúcsértekezleten határozatot lehetne hozni arról is, hogy az 1992-es Helsinki 2., mérlegkészítő csúcstalálkozót már 1991 őszén tartsák meg és azonnal kezdjék meg rá az előkészületeket, esetleg az európai biztonsági bizottság keretében. Az előkészítés magában foglalná a helsinki megállapodások új nemzedékének kidolgozását - ezek már nemcsak ajánlások lehetnének, hanem megállapodások sorozatát alkotnák az együttműködésről és a segítségnyújtásról a biztonság téren. Magukban foglalnának valamilyen kötelezettséget a kölcsönös segítségnyújtásra külső támadás esetén és az a kötelezettségvállalást, hogy e ,,helsinki övezeten,, belül a konfliktusokat valamilyen döntősbíráskodás elé terjesztik. Így a jövő év végére le lehetne rakni az új és egyesült helsinki biztonsági rendszer alapjait és az európai államoknak nem lenne többé okuk arra, hogy féljenek egymástól - mondotta Václav Havel, aki beszédének elején filozófiai és etikai indokolását adta annak, miért nem szabad beletörődni a fennálló állapotok elfogadásába, miért kell mindig ,,álmodozni,,,. Ezt éppen azzal indokolta, hogy az úgynevezett realisták a csehszlovák ellenzék álmait is irreálisnak minősítették, de azok végül megvalósultak. A csehszlovák elnök szerint öt éven belül létre lehetne hozni Európában egy közösséget, például az európai országok szervezete névvel, és a harmadik évezred elején megkezdődhetne a Mitterrand elnök által javasolt európai konföderáció építése. Ennek megerősődésével, mondotta Havel, az általa fentebb javasolt helsinki biztonsági rendszer is fokozatosan elveszthetné létezésének okát és az utolsó amerikai katona is elhagyhatná Európát, mivel többé nem kellene tartani a szovjet katonai erőtől és kiszámíthatatlanságtól. Csehszlovákia támogatja a regionális csoportosulásokat, így a tervezett Duna-Adria közösséget is. (folyt.) 1990. május 10., csütörtök 15:43
Vissza »

	Václav Havel - Európa Tanács (3.rész)
Havel megismételte a csehszlovák álláspontot a német kérdésben, hangsúlyozva, hogy az egyesítés nem akadálya, hanem motorja lehet az európai egyesítési folyamatnak. A szovjet demokratizálódási folyamat megfordíthatatlan a csehszlovák államfő szerint. Úgy tűnik, a nem túl távoli jövőben egyes szovjet köztársaságok teljesen függetlenek lesznek, mások egy újfajta közösséget hoznak létre, konföderatív, vagy annál lazább alapon. Egy kiterjedt helsinki biztonsági rendszerben a jelenlegi Szovjetunió egyes európai államai, vagy valamennyi tagja lehetne egy európai konföderációnak, s ugyanakkor valamilyen poszt-szovjet konföderációnak. Gorbacsovról Havel kijelentette, hogy nemigen lehet egyszerre csodálni és félni tőle. Nem lehet vég nélkül azzal riogatni egymást, hogy a konzervatív erők meg fogják dönteni és visszatérítik a Szovjetuniót az ötvenes évekbe. Nincs visszaút és a világ sorsa nem egyetlen emberen áll vagy bukik. Havel futólag említést tett a közép-európai nemzeti, etnikai és szociális konfliktusokról. Ezeket, mondotta, a régóta rejtett és megoldatlan problémák váltják ki. A miattuk érzett aggodalom indít arra a kérdésre, hogy nem válik-e Európa keleti része Balkán-típusú puskaporos hordóvá. Közös feladatunk kizárni az ilyen veszélyeket, mondotta, és gyorsaságot, összehangolást és teljes kölcsönös egyetértést sürgetett az örökölt problémák megoldásában a térség országai között, szükségesnek nevezve a Nyugat segítségét is ehhez. +++ 1990. május 10., csütörtök 15:47
Vissza »