|
|
 |
|
 |
Európa Tanács - jugoszláv államfő (1. rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Strasbourg, 1990. május 8. kedd (MTI-tud) - Jugoszlávia,
amely februárban nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európa
Tanácshoz, bízik abban, hogy a lehető legrövidebb időn belül a
jelenleg 23 európai parlamenti demokráciát tömörítő testület teljes
jogú tagjává válhat. Ugyanakkor Belgrád arra törekszik, hogy
két-három év alatt megteremtse a 12 országot tömörítő Európai
Közösségbe való felvételhez szükséges feltételeket és kérhesse
csatlakozását a Közösséghez. Az európai integrációkba való
bekapcsolódás elő fogja segíteni az ország fejlődését, problémáinak
megoldását.
Mindezt Janez Drnovsek jugoszláv államfő fejtette ki kedden az
Európa Tanács parlamenti közgyűlésének strasbourgi tanácskozásán, a
testület tavaszi ülésszakának első magas rangú vendégeként.
Szavaival újabb illusztrációt szolgáltatott ahhoz a versenyfutáshoz
is, amely Közép- és Kelet-Európában bontakozik ki az európai
integrációs szervezetekbe való mielőbbi bekapcsolódás érdekében.
Hétfőn Brüsszelben Marián Calfa csehszlovák miniszterelnök
erősítette meg országa csatlakozási szándékát a közösséghez, Václav
Havel elnök pedig csütörtökön Prága európa tanácsi felvételi
kérelmét indokolja majd a parlamenti közgyűlés előtt. A jelentkezők
befogadására az Európa Tanács a leginkább kész, legnyitottabb
szervezet, míg az Európai Közösség ma társulási formulát ajánl a
térség országainak, de nem tagságot.
Janez Drnovsek előadásában széles történelmi körképet rajzolt a
jugoszláv bel- és külpolitikáról, az előbbiből az önigazgatásra, a
vállalati autonómiára, a népek és nemzetiségek egyenjogú, békés
együttélésére irányuló törekvéseket, az utóbbiból a politikai
önállóság megőrzésére, az el nem kötelezettek mozgalmának
ösztönzésére irányuló szerepet emelte ki. Szólt Jugoszlávia
problémáiról, s a megoldásukra - a piacgazdaság és a pluralista
demokrácia megteremtésére - már megtett és soron következő
lépésekről. Méltatta az Európa Tanáccsal 1977 óta tartó
együttműködés eredményeit és a Tanácshoz való teljes jogú
csatlakozásról szólva hangsúlyozta: Jugoszlávia teljes mértékben
részt akar venni a holnap Európájának megteremtésében. (folyt.)
1990. május 8., kedd 15:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"ZENEÉRTŐ" Jónapot kivánok szombat reggel van, május 27-e. Hallgatók Fórumának egy múlt heti és egy heti hallgatói megjegyzéséhez szeretnék egy-egy kiegészítést fűzni és ha jónat látják közöljék, mert ugy érzem, ezzel segíthetek az illetőnek, a problémájában. A múlt héten azt hiszem egy erdélyi hallgató de legalább is az erdélyiek nevében beszélő azt mondta, hogy legyenek harcosabbak, mert hiszen vannak Erdélynek olyan részei ahol még a Kossuth Rádiót sem hallani. Na most miután a Kossuth Rádió adásait, nem csak a Kossuthot ugyanúgy a Petőfiét is rendkivűl fontosnak és érdekesnek tartom, különösen a Vasárnapi Újságot, a 168-órát. Ha Önök hajlandók a konkurens vállalatnak ilyen szempontból reklámot csinálni, akkor közölhetem, hogy a 49-méteres rövidhullámon 6025-ös frekvencián egész nap ad műsort, és kizártnak tartom, hogy ezt Erdélyben ne lehetne hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|