|
|
 |
|
 |
Március 15. - 1990 - Petőfi-szobor (2. rész)
|
Annál is inkább - figyelmeztetett -, mert az elmúlt 45 év kommunista
uralma kiölte a magyarságból a magyarságtudatot, a vallásos hitet, a
munkakedvet. A vállalkozók pedig a rendszer megtűrtjei voltak,
kulákokká, kapitalista csökevénnyé, burzsujokká, kizsákmányolókká
degradálva kényszerültek átvészelni ezt az időszakot. Holott az
igazi kizsákmányolók az elvtársak között voltak.
Ám a történelem viharai sem tudták kitépni az emberek szívéből a
vágyat a szabadság, a függetlenség eléréséért. A parázs 142 év után
ismét lángra lobbant, s a magyarok a világ előtt büszkék lehetnek
arra, hogy a rendszerváltás higgadtan megy végbe. Ismét Petőfit
idézte, s a Nemzeti dal refrénjét együtt zúgta a tömeg a szónokkal,
aki újabb esküre hívta hallgatóit: esküdjenek arra is, hogy a
jövőben se kommunista, se más párt ne valósíthasson meg diktatúrát,
mert elég volt az önkényuralmakból, a fasizmusból, a diktatúrákból.
Viszont az igazi szabadság kivívásához összefogásra és a márciusi
ifjak lelkesedésére van szüksége ennek az elgyötört, elfárasztott
nemzetnek - hangoztatta befejezésül.
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt nevében Petrasovits Anna
szólt a tömeghez. Azzal kezdte mondanivalóját: amikor a múlt század
derekán egész Európa a szabadságért küzdött, egy szűk puccsista
csoport megjósolta, hogy kísértet járja be Európát. Ez a kísértet, a
kommunizmus kísértete valóban bejárta Közép- és Kelet-Európát,
mindenütt testi-lelki nyomort hagyva maga után. Keletről jött a
fény, s e barbár keleti fény elvakította a magyar nemzetet is.
E megállapításokat követően a szónok hosszasan ecsetelte - a
sokaság nemtetszését is kivíva - miért lehetnek büszkék magukra a
szociáldemokraták. Majd 1848 szellemi örökségéhez visszatérve
felidézte: 1848. március 15-én két erő csapott össze, a diktatúra és
a demokrácia. Az események vezéralakjai több irányzatot képviseltek,
eltérő programokat fogalmaztak meg. Kossuth a nemzeti függetlenséget
és a polgárosodást a középnemesség vezetésével és támogatásával
képzelte el. Deák is a középnemesség képviseletében lépett fel
következetesen a polgárosodás érdekében. Eötvös a centralisták élén
a polgári demokrácia európai modelljét hirdette meg. A radikális
polgári demokratikus átalakulást pedig a márciusi ifjak sürgették.
Először ők fogalmazták meg Magyarországon a polgári
szabadságjogokat. (folyt. köv.)
1990. március 15., csütörtök 17:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"ZENEÉRTŐ" Jónapot kivánok szombat reggel van, május 27-e. Hallgatók Fórumának egy múlt heti és egy heti hallgatói megjegyzéséhez szeretnék egy-egy kiegészítést fűzni és ha jónat látják közöljék, mert ugy érzem, ezzel segíthetek az illetőnek, a problémájában. A múlt héten azt hiszem egy erdélyi hallgató de legalább is az erdélyiek nevében beszélő azt mondta, hogy legyenek harcosabbak, mert hiszen vannak Erdélynek olyan részei ahol még a Kossuth Rádiót sem hallani. Na most miután a Kossuth Rádió adásait, nem csak a Kossuthot ugyanúgy a Petőfiét is rendkivűl fontosnak és érdekesnek tartom, különösen a Vasárnapi Újságot, a 168-órát. Ha Önök hajlandók a konkurens vállalatnak ilyen szempontból reklámot csinálni, akkor közölhetem, hogy a 49-méteres rövidhullámon 6025-ös frekvencián egész nap ad műsort, és kizártnak tartom, hogy ezt Erdélyben ne lehetne hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|