|
|
 |
|
 |
Az Október 23. Bizottság sajtótájékoztatója
|
1989. október 20., péntek - Az október 23-ai megemlékezések programját ismertették pénteki sajtótájékoztatójukon az ünnepség megszervezésére alakult bizottság tagjai.
Deutsch Tamás (Fidesz) elöljáróban hangsúlyozta: békésen és
belső méltósággal szeretnének ünnepelni. Hozzátette: nem tartanak
ugyan provokációtól, de megfelelő rendezőgárda áll rendelkezésre,
hogy a megemlékezést ne zavarhassa meg semmiféle ellenakció.
Az október 23-ai fővárosi rendezvényekről elhangzott: a
bizottság szándékai szerint az események azokon a helyszíneken
zajlanak, ahol harminchárom évvel ezelőtt történtek. Az első
helyszín a Corvin köz, ahol várhatóan az egykori itteni
felkelőparancsnok Pongrácz Gergely mond beszédet. Innen a Killián
laktanyához vonulnak az emlékezők, ahol többek között Maléter Pál
özvegye szól az egybegyűltekhez, s ezen a helyszínen emléktáblát is
avatnak majd. Ugyancsak emléktáblát helyeznek el a Magyar Rádió
épületén, amely a következő helyszíne az október 23-ai
eseménysornak.
Ezzel egyidejűleg a Műszaki Egyetem központi épülete előtt is
tartanak megemlékezést, erről a helyszínről a Bem térre vonulnak a
résztvevők. A harmadik központi helyszín a Hősök tere lesz, ahol
koszorúzással emlékeznek az 1956 tragikus napjaiban elhunyt
áldozatokra. Valamennyi helyszínről este hat órára a Parlament elé
vonulnak az ünnepség résztvevői. Itt a Himnusz eléneklése után az
1956-ot követően börtönbüntetésre ítélt Fónay Jenő, Obersovszky
Gyula, Krassó György, Witner Mária és Rácz Sándor mondanak beszédet.
A sajtótájékoztatón a Parlament előtti megemlékezés kapcsán
sérelmezték az Október 23. Bizottság tagjai, hogy több kérésüket nem
teljesíteték az illetékesek. Így - mint mondották - az előzetes
megállapodást megszegve már korábban kioltották a Parlamenten lévő
vörös csillag fényeit, s nem kaptak engedélyt arra sem, hogy
szónokaik - Nagy Imre október 23-ai esti beszédét felidézve - az
Országház erkélyéről szóljanak az egybegyűltekhez.
A tájékoztatón a bizottság tagjai kitértek október 23. nemzeti
ünneppé nyilvánításának kérdésére is. Ennek kapcsán leszögezték:
hamis választás az, hogy március 15., augusztus 20. és október 23.
közül kell egy nemzeti ünnepet megjelölni és kiemelni. Véleményük
szerint ugyanis mindhárom ünnepünk más-más tartalommal bír, más és
más a történeti szerepük. Mint elmondták: változatlanul ragaszkodnak
ahhoz, hogy október 23-át a népfelség napjaként nemzeti ünneppé, és
egyúttal munkaszüneti nappá nyilvánítsák. (MTI)
1989. október 20., péntek 15:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"ZENEÉRTŐ" Jónapot kivánok szombat reggel van, május 27-e. Hallgatók Fórumának egy múlt heti és egy heti hallgatói megjegyzéséhez szeretnék egy-egy kiegészítést fűzni és ha jónat látják közöljék, mert ugy érzem, ezzel segíthetek az illetőnek, a problémájában. A múlt héten azt hiszem egy erdélyi hallgató de legalább is az erdélyiek nevében beszélő azt mondta, hogy legyenek harcosabbak, mert hiszen vannak Erdélynek olyan részei ahol még a Kossuth Rádiót sem hallani. Na most miután a Kossuth Rádió adásait, nem csak a Kossuthot ugyanúgy a Petőfiét is rendkivűl fontosnak és érdekesnek tartom, különösen a Vasárnapi Újságot, a 168-órát. Ha Önök hajlandók a konkurens vállalatnak ilyen szempontból reklámot csinálni, akkor közölhetem, hogy a 49-méteres rövidhullámon 6025-ös frekvencián egész nap ad műsort, és kizártnak tartom, hogy ezt Erdélyben ne lehetne hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|