|
|
 |
|
 |
Nemzetközi írótalálkozó (1. rész)
|
1989. június 19., hétfő - Nemzetközi írótalálkozó kezdődött hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében. Itt tartják a New York-i Wheatland Alapítvány harmadik irodalmi konferenciáját, amelyen a világ irodalmának neves képviselői vesznek részt. Jelen van többek között Friedrich Dürrenmatt svájci, Alain Robbe-Grillet francia, Susan Sontag amerikai, Nadine Gordimer afrikai író.
Lord Weidenfeld - aki Ann Gettyvel együtt 1984-ben létrehozta az
alapítványt - megnyitójában elmondta: a világ íróinak, művészeinek
kapcsolatát, párbeszédét kívánják elősegíteni rendezvényeikkel. E
tanácskozás alkalmat ad arra, hogy az európai, amerikai, afrikai,
ázsiai országokból érkezett írók tájékoztassák egymást az irodalmi
irányzatokról, a nagyhatású művekről és megismerjék a magyar
irodalom helyzetét, távlatait.
Berend T. Iván, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az akadémia
nevében - házigazdaként - üdvözölte a résztvevőket. A konferencia
témájára utalva hangsúlyozta: az irodalom és a tudomány sok
tekintetben hasonló. Mindkettő a valóság felismerését, felderítését
és bemutatását, az igazság keresését tekinti feladatának. Az
irodalomnak és a tudománynak egyaránt rendeltetése az is, hogy
emlékezzen, s emlékeztessen ne csak a múltra, hanem arr a is, ami
még nem történt meg. Az irodalom és a tudomány kötelezettsége, hogy
felhívja a világ figyelmét a jövőbeli lehetőségekre, sőt a
veszélyekre is - mondotta, majd arról szólt, hogy a konferencia
résztvevői olyan korszakban érkeztek Magyarországra, amikor békés
forradalom, hősies küzdelem folyik a parlamenti demokrácia
megteremtéséért, amikor lezárult egy harmadévszázados korszak, s
olyan időszak kezdődik, amikor egy demokratikus rendszer kiépülése
van folyamatban, a jogállamiság megteremtése került napirendre.
Domokos Mátyás kritikus bemutatta a mai magyar irodalom
képviselőit, köztük Esterházy Pétert, Göncz Árpádot, Konrád
Györgyöt, Mándy Ivánt, Mészöly Miklóst, Nádas Pétert. A mai magyar
irodalomnak a világ kultúrájában elfoglalt helyéről szóló
előadásában Szörényi László hangsúlyozta: élő érdeklődést kelthet
maga iránt a világirodalomban, a nagy nemzetek irodalmában.
(folyt.köv.)
1989. június 19., hétfő 17:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"ZENEÉRTŐ" Jónapot kivánok szombat reggel van, május 27-e. Hallgatók Fórumának egy múlt heti és egy heti hallgatói megjegyzéséhez szeretnék egy-egy kiegészítést fűzni és ha jónat látják közöljék, mert ugy érzem, ezzel segíthetek az illetőnek, a problémájában. A múlt héten azt hiszem egy erdélyi hallgató de legalább is az erdélyiek nevében beszélő azt mondta, hogy legyenek harcosabbak, mert hiszen vannak Erdélynek olyan részei ahol még a Kossuth Rádiót sem hallani. Na most miután a Kossuth Rádió adásait, nem csak a Kossuthot ugyanúgy a Petőfiét is rendkivűl fontosnak és érdekesnek tartom, különösen a Vasárnapi Újságot, a 168-órát. Ha Önök hajlandók a konkurens vállalatnak ilyen szempontból reklámot csinálni, akkor közölhetem, hogy a 49-méteres rövidhullámon 6025-ös frekvencián egész nap ad műsort, és kizártnak tartom, hogy ezt Erdélyben ne lehetne hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|