|
|
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (1. rész)
|
1989. június 2., péntek - Pénteki, negyedik munkanapját Horváth Lajos elnökletével kezdte meg az Országgyűlés ülésszaka.
A képviselői felszólalások előtt Tallóssy Frigyes (Budapest, 24.vk.), a szavazatszedő bizottság elnöke ismertette annak a titkos szavazásnak az eredményét, amellyel az Interparlamentáris Unió újjáalakuló magyar csoportja ideiglenes vezetőségét választották meg. Elmondta: a csoportnak 348 tagja van, közülük 269-en szaavaztak. Az ideiglenes végrehajtó bizottság elnökévé - 211 szavazattal - Szűrös Mátyást, alelnökeivé pedig Horn Pétert, Horváth Jenőt és Vida Kocsárdot választották meg. A testület ezt követően az 1989. évi állami költségvetésről szóló 1988. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat feletti vitát folytatta. Kenyeres Árpád (Budapest, 55.vk.), a Kispesti Textilgyár -------------- MSZMP-bizottságának titkára helyeselte, hogy a csomagterv élénkíteni kívánja a vállalkozásokat, s hogy nem jelent közvetlen lakossági tehervállalást. A képviselő igent mondott a védelmi kiadások csökkentésére is. Ugyanakkor javasolta az összes hazai fegyveres testület helyének és szerepének egyértelmű tisztázását, tevékenységük ésszerűsítését. A polgári védelmi szervezetet régi, elavult intézménynek tartotta. Véleménye szerint a fenntartására fordított évi 748 millió forint egy részét más, ennél fontosabb célra lehetne felhasználni. Hozzátette: meggyőződése szerint százmilliónál is nagyobbra rúg az ország több mint ezer vállalatánál az erre a célra fordított összeg. Kenyeres Árpád hangsúlyozta: a koncepció egy tételét, a tanácsok fejlesztési kiadásainak 1,4 milliárd forinttal történő csökkentését ellenzi. Véleménye szerint ugyanis ez csaknem egyenlő a lakossági elvonással. Illúzió azt hinni, hogy a működési költségek csökkenése megáll a megyei tanácsoknál, a helyi tanácsok érzik majd meg ezt a legjobban. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 10:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (2. rész)
|
Lotz Ernő (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 12.vk.), az Ózdi Kohászati --------- Üzemek vezérigazgatója szerint a lakossági terheket semmiképpen nem szabad tovább növelni. Már ma is nagy az elkeseredettség, különösen azokban a körzetekben - mint például Ózdon -, ahol a gazdasági döntések az átlagosnál is súlyosabb következményekkel járnak, s döntően csak azok árnyoldalai érvényesülnek. A kohászok gondjai jól ismertek; tudomásul kell venni, hogy a mainál szűkebb kohászati termelés jóval kevesebb embernek ad munkát. Az érintettek csalódottak, mert nem látják a vezetés részéről az összhangot a leépítéssel együttjáró kiútkeresésben. A csomagterv is sürgető feladatként kezeli a veszteség gyorsabb ütemű megszüntetését. Ezért a mai torz piaci helyzetben fokozottan figyelni kell, melyek a valóban veszteségesnek ítélhető területek. A piac értékmérő szerepe ugyanis nálunk nem érvényesül, így a legtöbb vállalat fizetőképtelenné válhat - ez csak a mindenkori szabályozáson múlik. A képviselő ezért is figyelemeztetett arra: helytelen a nyugati hitelezési gyakorlat meghonosítása, a hazai sajátosságok figyelmen kívül hagyása. Aktív és nem hitehagyott emberekre van szüksége a társadalomnak.Ezért mielőbb pontos választ kell adni arra is, hogy a most vázolt csomagterv meghozza-e a kívánt eredményt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdaságban is közmegegyezésre van szükség, olyanra, amely feloldja az ellentmondásokat és integrálja az erőforrásokat. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 10:43
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (3. rész)
|
Movik Lászlóné (Pest m., 27. vk.), az Acsai Nagyközségi Közös -------------- Tanács elnöke mindenekelőtt arról szólt, hogy a Parlamenttől egyre kevésbé várható el megértés a pénzügyi egyensúly javítására beterjesztett javaslatokkal szemben. A mai napig nem állapítható meg, hogy mi a költségvetési reform iránya, a kormány szándéka - vélekedett. Nehéz helyzetben van a testület, hiszen nem tudja befolyásolni a folyamatokat, ugyanakkor a felelősség az övé. Kifogásolta a képviselő azt a többször is elhangzott javaslatot, hogy az első osztályosok ingyenes tankönyvet kapjanak. Véleménye szerint differenciálni kellene, hiszen előfordulhat, hogy egy olyan első osztályos, akinek a szülei jó anyagi helyzetben vannak, ingyen hozzájut a tankönyveihez, ugyanakkor azok a családok, amelyek nehéz helyzetben több gyermeket nevelnek, de egyik sem első osztályos, semmiféle támogatásban nem részesülnek. Tanácsi tapasztalataira utalva a képviselőnő elmondta: az állampolgárok az utóbbi időben nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a közpénzeket a tanácsok mire használják. Igénylik azt is, hogy az állam pénzügyi gazdálkodása s elszámolása is nyitott, egyértelmű, áttekinthető legyen. Nem kapnak azonban választ kérdéseikre, így például arra sem, hogy mi lett annak az egymilliárd márkának a sorsa, amelyet Grósz Károly közbenjárására az NSZK adott. A képviselő véleménye szerint csak az segíthetne ezen a helyzeten, ha létrehoznák a Legfőbb Állami Számvevőszéket. Erre ugyan született döntés, de a konkrét megvalósításról mindezidáig nem kaptak információt a képviselők. A csomagtervvel kapcsolatban a képviselőnő két javaslatot is megfogalmazott. Mint mondotta, külön kellene szavazni arról, hogy a tanácsok állami támogatását milyen mértékben fogják csökkenteni. Különösen fontos ezt mérlegelni, hiszen nagyon nehéz helyzetbe kerülnek a tanácsok, ha megvonják tőlük az állami támogatást. A képviselőnő azt is javasolta, hogy szüntessék meg az adó- és illetékprémiumokat, ugyanis ezzel olyanokat is premizálnak, akik az elért eredményekért semmit sem tettek. Az idén például csak Pest megyében 19 millió forintot fizettek ki ezen a címen. (folyt. köv.)
1989. június 2., péntek 10:53
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (4. rész)
|
Nobis Ferenc (Budapest, 66. vk.), a Budafoki Építőipari ------------ Szövetkezet elnöke üdvözölte, hogy a most beterjesztett gazdasági csomagterv hosszú idő után először a költségvetési hiányt nem pénzközpontosítással, hanem a kiadások csökkentésével kívánja mérsékelni. Jó dolog, hogy olyan helyeken csökkenti a kiadásokat - hadi, igazgatási kiadások, a társadalmi szervezetek támogatása -, amelyek megegyeznek a választók akaratával. A képviselő ugyancsak egyetértett azzal, hogy a kormány mérsékelni akarja a veszteségesen termelő vállalatok, illetőleg a nagy veszteséggel járó export támogatását. Szerinte ez kedvezően befolyásolja majd a termékszerkezetváltást. A gond csupán az, hogy már korábban és fokozatosan meg kellett volna kezdeni ezt a támogatáscsökkentést - mutatott rá. Üdvözölte, hogy a csomagterv - miközben jelentős költségvetési hiányt kell kiegyensúlyoznia - lehetőséget talál arra, hogy hatmilliárd forinttal járuljon hozzá a súlyos szociálpolitikai gondok enyhítéséhez. A képviselő javasolta a kormánynak, hogy fordítson az eddiginél nagyobb figyelmet a kisüzemek, kisvállalatok tőkés exportlehetőségeinek bővítésére, mert e területen jelentősek a tartalékok. Ennek megvalósításához azonban a tőkés exportnál is szükséges megteremteni a versenysemlegességet, és haladéktalanul meg kell szüntetni a nagy külkereskedelmi vállalatok monopolhelyzetét. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 10:59
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (5. rész)
|
Magyar Pál (Békés m., 3. vk.), a MEZŐGÉP mezőberényi ---------- gyáregységének művezetője választói, a Békés megyeiek aggodalmát tolmácsolva hangoztatta: a térségben élők - saját érdekeiket felismerve - mindent megtennének azért, hogy a kormány által javasolt pénzügyi egyensúly javuljon, ezáltal saját jövőjük is biztosabbá válhasson. Az áldozatvállalás azonban hiábavaló - mutatott rá -, ha ahhoz nem párosul határozott, reálisan végrehajtható kormányzati tevékenység. A gazdasági rendszer kritikájaként fogalmazta meg, hogy az ma még kevéssé tudja befolyásolni a gazdasági szerkezet átalakulását, a piacépítést, az egészséges versenyszellem kibontakozását. A kézzel fogható előrelépés helyett a reformretorikán van a hangsúly. Szerinte a hatékonyabb termelés megteremtésének feltételeihez sürgős és határozott, komplex intézkedésekre lenne szükség. A jövedelem megfelelő átcsoportosításával a lakosság életszükségleteit korábban is jelentősen könnyíteni lehetett volna. Hangoztatta: ha a kormány következetesebb lenne a gazdaságtalan, ráfizetéses, kizárólag veszteséggel termelő tevékenységek visszaszorításával, ha a költségvetésből gazdálkodó állami és társadalmi szerveket takarékosabb gazdálkodásra kényszerítené, akkor célját a lakossági terhek növelése nélkül is elérhetné. A képviselő szólt a megye lakásépítési gondjairól. Aggodalomra ad okot a korábban megállapított kamatterhek esetleges növelése, amely szerinte méltánytalanság lenne. A tervezett intézkedés egy esetleges alkotmánybírósági kontroll próbáját sem állná ki - tette hozzá. (folyt. köv.)
1989. június 2., péntek 11:05
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (6. rész)
|
Kócza Imre (Heves m., 3. vk.), az Egri Finomszerelvénygyár ---------- vezérigazgatója azt a jelenséget bírálta, hogy az Országgyűlés és más országos testületek elé az utóbbi években rövid időn belül visszakerültek olyan törvények, illetve programok, amelyekről kiderült: bennük nem reális célokat fogalmaztak meg az előkészítéskor, a vitákban pedig rosszul mérték fel a körülményeket, következésképpen az így hozott döntések megvalósítása akadályokba ütközött. Ilyen esetek a gazdasági, politikai folyamatok felgyorsulása idején ugyan előfordulhatnak, ám úgy tűnik, több lényeges döntésnél ez már mélyebb okokra, az alapvető kérdések nem kellő felismerésére, a rövid távú gondolkodásra vall. A képviselő - társaira is hivatkozva - a jelenlegi ciklusban, az 1985-90-es időtartamra elfogadott közép távú tervet, továbbá az ezt ,,felváltó,, stabilizációs kormányprogramot, az adóreformot, az ipar szerkezetátalakítási programját is ezek közé sorolta. Az adóreformról azt mondta: céljai valóban nem teljesültek, a vállalati adóterheket lényegesen nem mérsékelte, a jövedelmek elosztását nem tette igazságosabbá; ezzel szemben - véleménye szerint - csökkentette a gazdasági aktivitást, felgyorsította az inflációt, növelte a költségvetés deficitjét. Egy tanulmány szerint viszont a reformmal együtt járó adminisztráció körülbelül 10 milliárd forinttal növelte az államigazgatás éves költségeit. Az ipari szerkezetátalakítási programból eddig semmi sem valósult meg, a gazdaság tele van félbehagyott fejlesztésekkel, elmaradt a háttéripar, és bizonyos mértékig a fogyasztási cikkek gyártásának fejlesztése, ezért számos gépet, berendezést, iparcikket a konvertibilis elszámolású piacokon kell, soron kívül, drága pénzen beszerezni - fejtette ki. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 11:50
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (7. rész)
|
Hámori Csaba (országos lista) az MSZMP Politikai Bizottságának ------------- tagja, a Pest Megyei Pártbizottság első titkára a javaslatok között szereplő ,,nadrágszíj-megszorító,, az intézkedéseket erőtlennek vélte ahhoz, hogy tartósan kedvező irányú változásokat eredményezzenek a magyar gazdaságban. ,,Ha a reformlépéseket nem határozottan és következetesen tesszük meg, időről időre pénzügyi feszültségek keletkeznek, amelyek feloldására majd hasonló csomagterveket kell kimunkálni. A változatlanul maradó termelési és értékesítési szerkezetben azonban azok az intézkedések is hamar kifulladnak.,, Az elmondottakat azoknak a kormányintézkedéseknek a példájával illusztrálta, amelyek a gazdaság működési zavarainak enyhítését célozták. A vállalatok fizetőképességének helyzetéből kiindulva hangsúlyozta: ez a mutató a magyar gazdaságban nagyon rossz; a ,,sorbanállás,, összege jelenleg meghaladja az 50 milliárd forintot. Az átalakulási törvény vitájában is számos képviselő megjegyezte: a veszteséges nagyüzemeket még mindig magával cipeli a magyar gazdaság, holott a tét most nem néhány tucat vállalat sorsa, hanem az egész ország jövője. Tavalyi gazdálkodásuk alapján 554 szervezet 8,8 milliárd forint veszteséget hozott össze. A veszteség 43 százaléka mindössze öt gazdálkodónál koncentrálódik. Itt lenne tehát célszerű megindítani, majd kiterjeszteni a felszámolás folyamatát. Ezzel szemben a tapasztalatok azt mutatják, hogy sem a kereskedelmi bankok, sem az APEH, sem a Társadalombiztosítási Főigazgatóság, sem az Állami Fejlesztési Intézet, sem az áruhitelező vállalatok nem szívesen kezdeményezik a felszámolást. Az okok között megtalálható az érdekek összefonódása, a legfontosabb azonban a valóságos érdekeltség, a tulajdonos hiánya. Hámori Csaba javasolta, hogy a kormány, illetve a pénzügyi szervezetek összehangoltan és következetesen lépjenek fel a veszteséges, illetve tartósan fizetésképtelen vállalatok megmentése ellen, majd fogjanak hozzá a szervezett válságmenedzseléshez. Végső esetben, radikális megoldásként a kereskedelmi bankok rendkívüli közgyűlésének összehívása is indokolt - az állam többségi részvénytulajdona alapján -, s azonnali döntés is születhet a felszámolásokról. A képviselő leszögezte: e kritikus helyzetben, a gazdaság jelenlegi átmeneti állapotában szükséges, hogy az állam cselekvő részese legyen a piac kibontakoztatásának. (folyt. köv.)
1989. június 2., péntek 12:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (8. rész)
|
Devcsics Miklós (Nógrád m., 1. vk.), az MSZMP Nógrád --------------- Megyei Bizottságának első titkára leszögezte, hogy az elvonások végső soron a lakosságot érintik. Ez az intézkedés tehát nem lehet népszerű, de - mérlegelve a helyzetet - el ell ismerni, hogy a kormány rövid távon csak ezt a megoldást választhatta. Mindenesetre a képviselők nehezen viselik el azt, hogy az egyik parlamenti ülésen meggyőzik őket valaminek a szükségességéről és helyességéről, majd a következőn ugyanennek az ellenkezőjéről. Rámutatott: joggal várja a közvélemény, hogy tisztább képet kapjon bizonyos kérdésekről. Ilyen például az adósságteher; sokan kérdezik, hová lett a pénz. A képviselő tudomása szerint 3-4 milliárd dollár jutott beruházásra, a többi pedig a hiányok pótlására szolgált. Vagyis olyan helyzetbe került az ország: azért kell hiteleket felvenni, hogy a másik hitelt kifizesse, vagy a külgazdasági veszteségeit kiegyenlítse. A képviselő véleménye szerint a kibontakozás igazi lehetősége az országon belül van. Ellentmondásos helyzetnek tűnik, hogy tőkeszegénységről beszélünk, ugyanakkor évente 300 milliárd forint jut beruházásra, ami 5 milliárd dollárnak felel meg. Ennek ellenére stagnál a gazdaság. Döntő fontosságú tehát meggyorsítani a gazdasági reformfolyamatokat. A magyar iparnak körülbelül egyharmada olyan színvonalon van, hogy versenyképes lehet a nyugati piacokon. Ez az egyharmad állítja elő a nemzeti jövedelem 75 százalékát. Ha ezek a vállalatok mozgási lehetőséget kapnak, megindulhat az ,,ország szekere,,. Végül a képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy sürgősen rendezni kellene az akut kérdéseket: véget kell vetni végre a bős-nagymarosi vitának, dönteni a világkiállítás, az energiaprogram kérdésében. Ezek a problémák ugyanis állandóan elvonják a közvélemény és a kormányzat figyelmét a sürgős, fontos tennivalóktól. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 12:02
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (9. rész)
|
Szabó István (Budapest, 8.vk.), a Pais Dezső Utcai Általános ------------ Iskola igazgatója az előterjesztő miniszterhez fordulva több kérdést fogalmazott meg. Mint mondta, a jelenlegi gazdasági struktúrában semmi esély nincs a teljesítmények növelésére, ez esetben mi a garancia a csomagterv megvalósítására? Hol tart a gazdasági vezetés a veszteséges üzemek felszámolásában, és milyen intézkedéseket tesz a hatékonyabban dolgozó vállalati kör gyorsabb ütemű fejlesztésére? Szóvá tette azt is, hogy mind gyakrabban hallani: folyamatosan növekednek a lakossági jövedelmek. De vajon akik ezt hangoztatják, kikre, a lakosság mely rétegeire értik ezt, miközben országszerte terjed a szegénység? A csomagtervvel kapcsolatban óva intett attól, hogy az év folyamán más, hasonló intézkedéseket is bevezessenek. Kérte a kormányzattól, hogy a tanácsok költségvetését ne csökkentsék. Szerinte ugyanis a tanácsi pénzek 70-75 százalékát szociálpolitikára, oktatásra, művelődési célra fordítják, a kormány ígérete szerint e területek támogatása nem mérséklődik. Ha a maradék 25-30 százalékból vonnak el, az tovább rontja majd a lakosság hangulatát, hiszen ez az összeg a lakóházak megóvására, utak építésére, felújításokra szolgál, s azok elmaradása hangulatrontó tényező. Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.), az Elektronikus Mérőkészülékek ------------- Gyárának főmérnöke felszólalásában a Parlament vélt és valós szerepét elemezte a döntéshozatali mechanizmusban. Feltette a kérdést: most vajon valós döntési helyzet előtt állunk, vagy utólag szentesítünk egy előzetes döntést? Etikai és jogi kérdés ugyanis, hogy mi lehet a Parlament szerepe egy olyan döntésben, amelyben egy előzetes elkötelezettség utólagos törvényesítése a feladat, még akkor is, ha az előzetes megállapodás jó és nemes célokat szolgál, mint jelen esetben a kormány és a SZOT legutóbbi megállapodása. Ennek fedezete a gazdasági csomagtervben fog megjelenni, azaz a költségvetés már elkötelezte magát a vitathatlanul jogos szakszervezeti követelések teljesítése mellett. A képviselőnő kifejtette azt a meggyőződését, hogy a beterjesztett törvénymódosító javaslatot ennek fényében jobb elfogadni, a tanulságot pedig ki-ki vonja le magának. (folyt. köv.)
1989. június 2., péntek 12:04
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (10. rész)
|
Kovács András (Heves m., 10.vk.), a Mátravidéki Cukorgyárak ------------- Selypi Cukorgyárának főmérnöke annak a véleményének adott hangot, hogy a kormány sürgős intézkedéseire a Nemzetközi Valutaalap ultimátuma adott okot. Véleménye szerint az előterjesztésben kevesebb hangsúlyt helyeztek a folyó fizetési mérleg hiányára, jóllehet ez is feltétele a hitelképesség megőrzésének. A képviselő hangoztatta: megvan a recept a nehéz gazdasági helyzetből való kilábalásra, a felírt orvosságnak azonban súlyos a mellékhatása, s azok vállalására a kormány eddig nem érzett elég bátorságot. A képviselők munkáját is bírálva szólt arról, hogy az egységes vélemények kialakítására nincs rendező elv. Az egyetlen a kormány iránti bizalom lehetne, azonban egy bizalomvesztett kormány mögött vagy éppen vele szemben bizonytalan Parlament áll, emiatt időnként kiszámíthatatlan a viselkedése. Egy-egy napirend tárgyalásakor a döntést sok esetben nem a valóságos érdekek, hanem a jól sikerült, hatásos felszólalások motiválják. A bizalomvesztés példájaként említette: míg korábban illetékes helyen tagadták, hogy a költségvetésben az ország internacionalista kötelezettsége is szerepel, addig mára elismernek kétmilliárd forintot, ám már ebben is kételkednek a képviselők. Meggyőződése szerint a nemzeti jövedelem kétharmadának újraelosztása mellett nem lehet piacot építeni, ezt az eddigi kísérletek kudarcai igazolták. Megfontolásra ajánlotta, hogy fokozatosan, de rövid távon az élelmiszerek körében a piaci árszabályozás érvényesüljön. Valós alapokat kell teremteni az élelmiszergazdaság megújítására. Igaz, ez kissé megnövelné az inflációt. A képviselő lehetségesnek tartotta, hogy a társadalombiztosítási járulékot 37 százalékra csökkentsék. Ezzel - részben a többletnyereségadó folytán - növekedhetnének a költségvetés bevételei, a vállalatoknál, a vállalkozásoknál maradhatna ez az összeg, amelyet piacorientált fejlesztésük fokozására fordíthatnának. Ez a későbbiekben sokkal többet jelentene a társadalombiztosítási alapnak, mint az előterjesztésben szereplő 15 milliárd forintos többlettámogatás. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 12:36
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (11. rész)
|
Fekete János (Békés m., 11. vk.), az MNB nyugalmazott ------------ elnökhelyettese emlékeztetett arra, hogy a mostanában oly sokat bírált, illetve hiányolt struktúraváltás immár tíz éve napirenden szerepel, de a döntéseket azóta sem hajtják végre konzekvensen. A szerkezetátalakításhoz valóban szükség van tőkére, hitelre, vagyis nem mellőzhető a külföldi források további igénybevétele - mondotta. E kérdés kapcsán azonban nem árt leszögezni: a mostani helyzetért nem azok a felelősök, akik felvették a hiteleket, hanem akik elherdálták a kölcsönöket. Csak olyan fejlesztéshez szabad hitelt megpályázni, amely a megvalósulással fedezetet nyújt legalább a kamatfizetésekre és a törlesztésekre. A képviselő szóvá tette: Paks, Tengiz, Nagymaros egyidejű beruházásai jócskán meghaladják az ország teherbíróképességét. Amúgy is meg kellene vizsgálni, hogy valójában mennyi energiára van szüksége gazdaságunknak egy stagnáló ipari termelés mellett. Szólt arról is, hogy a világútlevél bevezetése gazdaságilag nem volt előkészítve, a politikai döntésért magas árat fizettünk. Amennyit vesztettünk emiatt, annyi elegendő lett volna az egészségügy, a kultúra és az oktatás gondjainak enyhítésére. Az adókkal kapcsolatban kifejtette: a személyi jövedelemadó és a vállalkozási adó kulcsait csökkenteni lehetne, de azzal együtt szűkíteni kell a kivételezések körét, és az adókulcs-csökkentés csak az egyéb támogatások terhére valósulhat meg. Szerinte az utóbbi időben a figyelem elterelődött a gazdaságról, pedig e kérdésekkel folyamatosan kell foglalkozni, a politikai reformokkal egyidejűleg. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 12:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (12. rész)
|
dr. Juhár János (Pest m., 24. vk.) pomázi körzeti orvos --------------- rövid hozzászólásában a költségvetési vita két elemével kapcsolatban fejtette ki véleményét. Helyesléssel szólt arról, hogy az Országgyűlés csökkenti a fegyveres testületek, a központi igazgatás, illetve a társadalmi szervezetek eredetileg jóváhagyott költségvetését. Ugyanakkor feltette a kérdést: a törvényhozók elégséges információval rendelkeznek-e ahhoz, hogy eldöntsék, mekkora az az összeg, amely feltétlenül szükséges ezeknek a szerveknek a működéséhez, illetve mennyit lehet abból ésszerűen lefaragni a kényszerhelyzetben. A képviselő csatlakozott a korábban elhangzott javaslatokhoz, s a tanácsi költségvetés további lefaragását ellenezte; ugyanakkor azt is elismerte, hogy van még mit javítani a tanácsok munkájának hatékonyságán. Kiss János (országos lista) római katolikus címzetes kanonok: ---------- - Kötelességünk megkérdezni, hogy mi miért történt. Mégis úgy vélem, hogy elsődlegesen most ebben a helyzetben nem a tetemrehívásra van szükség, hanem sokkalta inkább egy megújult bizalomra, a számos csalódottság ellenére; közös akaratra, kemény helytállásra, összefogásra minden magyar részéről. A képviselő hangoztatta: e közös feladat végrehajtásában a törvényhozók tanácsokkal, számos ésszerű javaslattal segíthetik a kormányzatot. A maga részéről a következő gondolatokkal járult hozzá a közös cselekvés megalapozásához: - Tisztelt miniszterelnök úr, miniszterasszony és miniszter urak Bátorság és felelősségteljes határozottság, előrelépés szükséges. Egy ország jövője, sorsa, holnapja forog kockán. Rólunk van szó, magyarokról (folyt. köv.)
1989. június 2., péntek 12:39
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (13. rész)
|
Varga Sándor (Bács-Kiskun m., 6. vk.), a lakitelki Szikra MGTSZ ------------ műszaki főmérnöke arról a kedvezőtlen tapasztalatról beszélt, hogy a világbanki pályázatot elnyerő, a komoly feltételeknek megfelelő vállalatok és szövetkezetek egész sora lép vissza a szerződések megkötése előtt. Ennek fő okát abban látja, hogy a pályázaton elnyert magas színvonalú technológiai berendezéseket irreálisan magas - 9-17 százalékos - vám terheli. Ez alól csak a komputerek és a méréstechnikai eszközök kivételek. Másrészt a berendezések behozatali vámmal terhelt értéke után 1989-ben az adózott nyereségből fedezhető a 15 százalékos áfa, s ezt a vállalatok többsége büntetésként értékeli. Bár a csomagterv szerint a konvertibilis exportot termelő beruházásoknál visszatérítik az áfát, erre a behozatal évében csekély az esély. Íly módon a vám és az áfa együttes értéke, valamint az időközbeni forintleértékelésekből származó veszteségek érthetően visszariasztják a szerkezetváltásban érdekelt vállalatokat a világbanki pályázattól. Mindezt figyelembe véve a képviselő javasolta: a világbanki pályázaton elnyert magyar versenytárs nélküli-berendezések esetén négy-öt százalékos vámnál többet ne számítsanak fel. S ezt az összeget az üzembe helyezést követő két évben egyenlő részletben, kamatmentesen kelljen a pályázónak kifizetnie. Ugyancsak indítványozta, hogy az áfát az adózatlan nyereségből szintén az üzembe helyezést követő két évben fizethessék ki a berendezés alapértéke után. (folyt. köv.)
1989. június 2., péntek 12:44
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (14. rész)
|
Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13.vk.), a Tisztántúli ------------- Gázszolgáltató Vállalat vezérigazgatója több indítványt terjesztett elő. Az elsőt azzal indokolta, hogy elhibázottnak tartja az állami költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat címét. Véleménye szerint nem lehet pénzügyi egyensúlynak minősíteni egy olyan állapotot, amely 60 milliárd forint hiányról 20 milliárd forint hiányra tér át. Ezután arról szólt, hogy az anyag többször hivatkozik a tervezési mechanizmusra, annak biztonságára. Ezért javasolta, hogy az Országgyűlés hívja fel a kormány figyelmét arra: a jövőben változtassa meg a tervezés metodikáját, és ,,ne költség-vetés szemléletben, hanem bevétel-aratás szemléletben,, tervezzen. Azt is kérte képviselőtársaitól Lékai Gusztáv, hogy ne fogadják el mentségként a pénzügyi kormányzatnak azokat az indokait, amelyeket a korábbi években, s 1989-ben a gazdaság liberalizálása jegyében fogalmazott meg és most éppen ez, tehát a bér- és az importliberalizmus rontja az ország pénzügyi egyensúlyát. Mivel a törvényjavaslat feletti vitában több képviselő nem kért szót, az elnöklő Szűrös Mátyás lezárta a vitát. A pedagógusnap alkalmából nagy tisztelettel köszöntötte a pedagógus-képviselőket, az Országházban rendezett kitüntetési ünnepségen résztvevő tanárokat, tanítókat, s az ország valamennyi pedagógusát. Ezután szünet következett, mialatt az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága ülést tartott, hogy összegezze a vitában elhangzott képviselői javaslatokat, és állást foglaljon azokkal kapcsolatban. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 12:45
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (15. rész)
|
Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke válaszolt azokra a ------------- vitában elhangzott képviselői felvetésekre, amelyek a kormány munkáját, a kormányzati felelősséget érintették. Bevezetőben megköszönte a megértést és támogatást, valamint a kritikai észrevételeket is, amelyeket a kormányzat munkája során meg kíván szívlelni. Az elmondottak jó része segíti a kormányt abban, hogy meg tudja fogalmazni a holtpontról való elmozdulás minimálprogramját, s hozzájárul annak lépésről lépésre történő megvalósításához. Jogosnak ismerte el a képviselők kritikáját az előterjesztett törvényjavaslat szövegét illetően. Elnézést kért a képviselőktől a szövegezés pontatlanságaiért, s kijelentette, hogy a kormányzatnak nem áll szándékában saját felelősségét a Parlamentre hárítani. A továbbiakban Magyarország és a nemzetközi pénzintézetek kapcsolatával foglalkozott. Elmondotta, hogy hazánk 1981 végén kérte felvételét a két nemzetközi pénzügyi szervezetbe. A felvétellel sikerült elkerülnie Magyarországnak a legrosszabbat, azt, hogy 1982 közepén átütemezést kérjen külföldi hitelezőitől. Az ezt megelőző időszakban a szocialista országok eladósodásában szerepet játszott az a meggondolás, hogy mögöttük ott áll a Szovjetunió, s ha bajba kerülnének, a Szovjetunió majd segíteni fog. Ez ,,az ernyőelmélet,, 1982-ben Lengyelország esetében egyik napról a másikra összeomlott. Ezzel párhuzamosan kialakult a világban egy másik ernyő: a bankok és a bankárok garanciát keresve, még szorosabban sorakoztak fel a nemzetközi pénzintézetek mellé, a korábbiaknál lényegesen jobban figyelembe véve azok minősítését és tanácsait a kritikus helyzetbe került országok esetében. Ezt a helyzetet Magyarország nem hagyhatja figyelemen kívül. A Világbankkal és a Nemzetközi Valutaalappal létrejött megállapodásokat mindig a magyar kormány kezdeményezte reformprogramjának megvalósítása érdekében. Tény, hogy ezek a megállapodások nem vita nélkül születnek. Sok részletkérdésben eltér Magyarország és a Valutaalap felfogása. Ebben szerepet játszik az, hogy hazánkban a piaci mechanizmusok kiépítésének még csak a kezdetén tartunk. De az is, hogy olyan határozottságot mindeddig nem tapasztalt a nemzetközi élet a magyar kormány részéről, ami lehetővé tette volna a reformok megvalósításához szükséges, jelenleginél nagyobb hitelek folyósítását, az ehhez nélkülözhetetlen bizalom megelőlegezését. (folyt. köv.)
1989. június 2., péntek 14:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (16. rész)
|
Németh Miklós azonban hangsúlyozta, hogy a nemzetközi pénzintézetekkel kötött megállapodások nélkül Magyarország bekerült volna az átütemezést kérő országok közé. Bármilyen jó kapcsolatai vannak a Magyar Nemzeti Banknak külföldi partnereivel, az IMF és a Világbank nélkül nem sikerült volna biztosítani a szükséges külső forrásokat. Ugyanakkor elmondotta: a kormányzat tervezi, hogy változtat a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel folytatott tárgyalások mechanizmusán, növelve a nyíltságot, a lakosság tájékoztatását. Nem szeretné, ha az ilyen tárgyalások titokban folynának tovább. Ezután a kormány tagjainak teljes körében kívánják megvitatni és kialakítani a nemzetközi pénzintézetekkel folytatandó tárgyalás kormányzati teendőit. Amennyiben pedig hosszabb távú megállapodásra törekednek a Nemzetközi Valutaalappal - egy hároméves program finanszírozási feltételeinek biztosítása érdekében -, akkor ezt a programot még a megállapodás megkötése előtt a kormányzat a Parlament elé terjeszti. Nincs szó arról, hogy a Nemzetközi Valutaalap zsarolja Magyarországot - jelentette ki. Számos alapvető kérdésben egyetértés van a Valutaalap és a magyar kormány között. Azonos a vélemény például abban, hogy Magyarországon az egyensúlyteremtés érdekében piaci, s nem adminisztratív módszereket kell alkalmazni. Vita a mértékeken, az ár-, az import- és a bérliberalizálás ütemezésén van. Ugyancsak adott az egyetértés a tekintetben, hogy el kell kerülni a költségvetés túlköltekezését. Ha erre mégis sor kerülne, akkor a hiány finanszírozására piaci eszközöket kell alkalmazni, s nem külső hiteleket felvenni a Magyar Nemzeti Bankon keresztül. A vita e téren abból adódik, hogy milyen gyorsan lehet ennek a célkitűzésnek Magyarországon eleget tenni. A magyar kormány is azon van, hogy mielőbb megteremtse a forint konvertibilis valutákhoz viszonyított reális árfolyamát, így elérhetővé váljon a konvertibilitás, amely a világgazdasághoz való szorosabb kapcsolódás fontos feltétele. E téren is elsősorban a mértéken és az ütemezésen vannak komoly viták. A szektor- és versenysemleges gazdaságpolitika minél gyorsabb megvalósítását illetően is megvan az egyetértés, de a magyar kormánynak figyelembe kell venni a hazai körülményeket. Például amennyiben megkezdődik a jelentősebb működőtőke-bevonás feltételeinek kiépítése, rögtön kell számolnia az ellenvéleménnyel is: a kormány kiárusítja az országot. Hasonló a helyzet a reprivatizációs programmal is, amelyet szintén nem kevés tiltakozás, ellenzés kísér, s e mögött sokszor személyes vezetői érdekek is felfedezhetők. (folyt. köv.)
1989. június 2., péntek 15:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (17. rész)
|
Magyarország és a Valutaalap tárgyalásait tehát nem lehet könnyűnek nevezni, jelentősek a viták, ám - miként Németh Miklós leszögezte - a kapcsolatok megszakítása az ország jelenlegi helyzetében tragikus lenne. A nemzetközi pénzintézetekkel kialakított kapcsolatok további építése a magyar reformfolyamatnak és közvetve a szocialista országoknak is hasznára válik. Sokan azt értik félre, hogy az említett pénzintézetek időről időre áttekintik: a magyar kormány miként teljesítette a megállapodásban foglaltakat, s amennyiben elmaradást tapasztalnak, akkor ezt természetesen szóvá teszik. Így történt ez a jelenlegi programmal is, amelynek keretében Magyarország a vállalt kritériumok teljesítéséről negyedévenként köteles tájékoztatni a Nemzetközi Valutaalapot. Amennyiben nem látnak garanciát a megállapodásban foglaltak teljesítésére, vagy felfüggesztik az aláírt hitelek folyósítását, vagy várnak mindaddig, amíg az érintett kormány meg nem hozza a szükséges intézkedéseket. A magyar kormány mindenképpen fenn kívánja tartani kapcsolatát a nemzetközi pénzügyi intézményekkel a szükséges források biztosítása érdekében. Ez igen fontos ahhoz, hogy biztosítani lehessen a reform továbbviteléhez szükséges külső segítséget, a magánbankoknak magyar gazdaságba vetett bizalmát. A továbbiakban Németh Miklós arra a kérdésre válaszolt, mi történt a sok hitellel, amit az ország az elmúlt években felvett. Mint mondotta: 1985 végén az ország nettó adósságállománya közel 5 milliárd dollár volt, ez azóta megduplázódott. Ennek többek között az az oka, hogy súlyos hiba volt az 1981-84 közötti időszak gazdaságpolitikáját és gyakorlatát idő előtt fellazítani. Akkor kellett volna még kitartani két-három évig, ám erre nem került sor. A fellazulás eredményezte azt, hogy ma már úgymond ,,önjáróvá,, vált az adósságprobléma, s menedzselése igen gondos politikai és gazdasági mérlegelést igényel a kormányzattól. Bár az adósságállomány a duplájára nőtt, mégis ebben az időszakban nem került sor forrásbevonásra a gazdaságba. 1984-85 között összességében a magyar külkereskedelmi mérleg aktívnak bizonyult. Nem forrásbevonás történt, hanem kismértékben forráskihelyezés. Mégis nőtt az eladósodás, mert a felgyülemlett hitelekkamatokat csak kis részben fedezte a kereskedelmi forgalomban, illetve az idegenforgalomban kialakult többlet. A hiány évről évre tovább növelte az eladósodást, amely egyre inkább öngerjesztő folyamattá vált. (folyt. köv.)
1989. június 2., péntek 15:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (18. rész)
|
Egyetértett azzal Németh Miklós, hogy a jó beruházáspolitika, a jó befektetések jelentik az egyetlen garanciát a felvett hitelek visszafizetésére. Az utóbbi 10-12 évben azonban az ipari beruházások közül mintegy 100 milliárd forintot fordítottak olyan fejlesztésekre, amelyek végül is teljes egészében veszteségesnek bizonyultak. Ha ezen a gyakorlaton nem sikerül változtatni, akkor a jövőben finanszírozhatatlanná válik a magyar gazdaság. Bár a képviselők közül többen is indítványozták a védelmi kiadások további lefaragását, Németh Miklós úgy foglalt állást, hogy e téren nem javasol további kiadáscsökkentést. Csak az ország védelmi politikája újrafogalmazásának eredményeként folytatható a védelmi kiadások további leépítése, úgy, hogy a jelenlegi hadseregnél kisebb, de felszereltségében, területi elhelyezkedésében modernebb, korszerűbben mozgatható haderő jöjjön létre. Ezután arról tájékoztatta a képviselőket, hogy Magyarország milyen formában és mekkora segélyeket nyújt. Kijelentette: e tekintetben a kormány semmilyen adatot nem titkol el a Parlament elől. 1985-88 között ilyen segélyekre 5.2 milliárd forintot fordított a költségvetés. Ez az összeg már önmagában jelzi, hogy a kormány nem vitte túlzásba a ,,segélyezést,,. Tény, hogy árnyaltabbá válik a kép a befagyott követelések számításba vételével. Mivel visszafizetésükre nem lehet számítani, így lényegében ezek is segélynek számítanak. Léteznek ezen felül társadalmi szervezetek, egyházak segélynyújtásai is. Ezek az összegek azonban nem számottevőek, s összességében sem lehet azt mondani, hogy hozzájárultak volna a kialakult feszültségekhez. A vállalkozásélénkítéssel párhuzamosan folytatni kell a meghirdetett vállalkozási, szanálási programot, hogy fel lehessen gyorsítani a veszteségforrások felszámolását. A miniszterelnök elmondotta, hogy a csütörtöki expozéjában ezzel kapcsolatban néhány vállalat nevét megemlítette. A reagálás igen élénk volt, számos tiltakozó levelet kapott, s többen kifogásolták, hogy valótlant állított. Mint mondotta, e téren az események felgyorsulóban vannak, mivel május 24-i banki adatok alapján említette meg az érintett vállalatok nevét, s azok közül időközben kettő, a Labor Műszeripari Művek, valamint a Budapesti Bőripari Vállalat részvénytársasággá alakult. Németh Miklós egyetértett azokkal a képviselői felvetésekkel, amelyek szorgalmazták, hogy a kormány folytasson tárgyalásokat az összes felelősséget vállaló politikai erővel. Arról tájékoztatta az Országgyűlést, hogy pénteken délután már sor kerül ilyen megbeszélésre, s továbbiak várhatók. (folyt. köv.)
1989. június 2., péntek 15:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (19. rész)
|
A kormány megállapodott a SZOT vezetőivel arról, hogy a következő három hónap során áttekintik - s ebbe a munkába bevonják a Független Szakszervezetek Ligáját is - az érdekképviselet és érdekérvényesítés mechanizmusát. A jelenlegi rendszer ugyanis nem megfelelő, az egyik oldalon egyedül áll a kormány, mindenért felelőssé téve, a másik oldalon pedig - felelősség nélkül - az érdekvédelmi szervezetek, amelyek szabadon nyújtják be igényeiket, követeléseiket. Plurális társadalomban szükség van az érdekérvényesítés intézményei közötti érdekegyeztetésre is, s csak ilyen rendszerben tud a kormány felelősen állást foglalni. Végül kijelentette: a kormány igényli a kritikát, s még az ellenzéki véleményeket is. Egy képviselői véleményre reagálva elmondotta, mindenki saját lelkiismerete alapján döntse el: a kormány gyújtogató akar-e lenni azáltal, hogy az utolsó percben megpróbálja szanálni a gazdaságot, az államháztartást, vagy pedig ezzel az intézkedésével el kíván-e indulni a holtpontról való elmozdulás útján. Bízott abban, hogy a képviselők ez utóbbi értelmezés alapján fogadják el a kormány által beterjesztett törvényjavaslatot. (folyt. köv.)
1989. június 2., péntek 15:52
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (20. rész)
|
Békesi László pénzügyminiszter válaszában kitért azokra a ------------- kritikákra, amelyek a tervezést, az előrelátást, a szakmai munka megalapozatlanságát, a felelősségtudat hiányát, a kormány következetlenségeit, valamint az abból származó hibákat, a tekintélyvesztést tették szóvá. A bizalmatlanság a kormánnyal és a Pénzügyminisztériummal szemben elkerülhetetlen, de ezt vállalni kell - mondotta. Az elmúlt időszak hibáit nyíltan feltáró, ezzel együtt a Canossa-járást is vállaló, elszánt kormányzati magatartás általában támogatásra talált a hozzászólók részéről. Így a pénzügyi krízis elkerüléséhez szükséges intézkedések eredményes végrehajtására esély van. Ezzel kapcsolatban derültséget kiváltó mondást idézett, miszerint: - az igazságot hirdetni és hasznos dolgot javasolni biztos módja annak, hogy üldözzenek minket. A felszólalók azonban nem ezt az utat választották, hanem a kritika mellett bíztattak bennünket - mondta a miniszter. A legtöbben azt hangsúlyozták, hogy a csomagterv iránya és koncepciója jó, a vállalt feszültségek azonban még nem teszik lehetővé a fordulatot. Ez a program nem tekinthető a hosszabb távú kormányprogram pótlékának, még kevésbé azt helyettesítő eszköznek. Az 1990-es esztendő előkészítését viszont ebben a szellemben kívánja a kormányzat folytatni - tette hozzá. A kormány a szakmai, tervezési és előkészítési hibák maximális kiküszöbölésére törekszik, ugyanakkor nem tesz igéretet arra, hogy ezek a torzulások, problémák az átalakuló gazdaságban teljes körűen elkerülhetők. Nem szabad elfelejteni, hogy ebben az országban még nincs jól működő piac, ugyanakkor központi tervutasítások sincsenek. Ha nehezen is, és keservesen vajúdva, a szabályozó alkut is megpróbálja a kormány a minimumra csökkenteni. Amíg a vákuumot nem tudja betölteni egy jól működő piac, addig a gazdaság szereplői a kormány szándékaitól függetlenül, nem mindig racionálisan és nem mindig a kiszámítható irányban és mértékben reagálnak a döntésekre. Tehát a következő egy-két esztendőben, amíg a piacépítés folyamata tart, a bizonytalanság teljesen nem oldható fel. Az ésszerű gazdálkodásnak, a józan takarékosságnak nincs jobb és más alternatívája. Mindezt megkülönböztetett kormányzati intézkedések nélkül is végre lehetne hajtani- hangoztatta.. A miniszter igazat adott azoknak a felszólalóknak, akik szerint nem minden vezető alkalmatlan gazdasági vezetői posztra, de az tény, hogy azonos körülmények mellett működő gazdálkodó szervezetek teljesítményei között elképesztően nagy a különbség, a differenciák jórészt attól függően alakulnak ki, hogy ki, milyen eredménnyel, hozzáértéssel vezeti az adott vállalatot. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 17:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (21. rész)
|
S ebből is adódik tanulság, mégpedig a vezetők kiválasztására vonatkozóan. Békesi László ezután a vitában felszólaló 30 képviselő felvetéseire, javaslataira tért ki. Az egyik borsodi felszólaló a megyéjében felhalmozott gondok megoldásához kiemelt támogatást kért. A kormány júliusban áttekinti az észak-magyarországi térség helyzetét, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Szabolcs-Szatmár megye problémáit. Ennek során gyorsan megvalósíthatók lesznek azok a konkrét felvetések is, amelyekre egyes képviselők is utaltak. Már az idén több mint félmilliárd forint központi támogatásban részesűl Borsod megye, részben a foglalkoztatási alapból, részben a területfejlesztési alapból. Körülbelül 2400 új munkahely teremtésére kap a megye beruházási támogatást, ami persze még mindig nem jelenti a több 10 ezer esetleg megszünő munkahely pótlását, de a kormány mindenesetre megtette az első lépést. A társadalmi és pártszervezetek kezelésében lévő intézmények átadásával kapcsolatos felvetésekre a miniszter elmondta: a kormány ezekkel a javaslatokkal egyetért, de a konkrét ügyeket az adott helyen, területen egyeztetve kell lebonyolítani. Az agrártámogatások leépítését szorgalmazó képviselői megjegyzésre reagálva Békesi László azt mondta, hogy a felmerült többletköltségek nem háríthatók tovább az árakra, de a jövedelmezőségi gondokkal küszködő gazdaságokra sem. Ezért nem célszerű e területen a támogatást csökkenteni. A szerkezetátalakításra vonatkozó kérdések valóban jogosak - mondotta - az Ipari Minisztérium a közeljövőben elkészíti az ezzel kapcsolatos tanulmányt, s erről a munkáról természetesen tájékoztatást kapnak majd a képviselők is. Elhangzott olyan javaslat is, amely szerint még az idén 100 forinttal növeljék a családi pótlék összegét. A pénzügyi kormányzat szerint ősszel, az adórendszer korszerűsítésének napirendre tűzésekor erre a kérdésre visszatérnek. Felkészülnek arra, hogy 1990-től a társadalombiztosítástól a költségvetés visszaveszi a gyermeknevelési költségek támogatását szolgáló családi pótlék fizetését, s egyben kidolgozzák e pótlék reálértékének megőrzésére vonatkozó tervet. Amennyiben az idén a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakulnak a jövedelmi és árviszonyok, úgy elképzelhető, hogy a szociális feszültségek enyhítése érdekében, - nem tartós kötelezettséggel - egyszeri, fix összegű támogatásra kerüljön sor, talán még karácsony előtt. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 17:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (22. rész)
|
Mások azt javasolták, hogy a benzin árából négy forintot juttassanak az útalapba. Erre azonban ma nincs reális lehetőség. Jövőre a jelenlegi alapképzés révén 4,2-4,3 milliárd forint áll az útépítés rendelkezésére - mondotta válaszában a miniszter. Ezután részletesen is kitért azokra a javaslatokra, amelyek indítványozták: a tanácsok támogatásának csökkentésére ne kerüljön sor. A pénzügyi kormányzat módosító javaslattal élt; egyetértenek azzal, hogy a tanácsok úgynevezett egyéb állami támogatásának csökkentésére ne kerüljön sor. Ezt a tételt kiveszik a csomagból. Ugyanakkor a személyi jövedelemadóból befolyó bevételek esetében azt javasolta, hogy azoknál a tanácsoknál, ahol az eredetileg tervezett adóbevételből kiesések keletkeznek, ott teljes körűen garantálják, tehát kiegészítsék a bevételt, ahol viszont az előirányzatok túlteljesülnek, ott azt teljes egészében elvonják. Ugyanakkor az igazgatási kiadások 600 millió forintos csökkentésétől a kormányzat nem tud eltekinteni. Ezek figyelembevételével indítványozta a miniszter a törvényjavaslatot módosítani. Néhányan kifogásolták a társadalombiztosításban keletkező szufficit bevonását. Ezzel kapcsolatban a Békesi László közölte: erről nincs szó, csak azt tervezik, hogy a terven felüli szufficitből olyan államkötvényeket vásároljanak, amely csökkenti a lakásalapba nyújtandó állami támogatás összegét. Tehát nem jövedelemelvonásról van szó, hanem befektetésről, pontosabban így tehermentesítik a költségvetést. A miniszter több képviselői javaslatot nem támogatott, köztük az adóbehajtók anyagi érdekeltségének eltörlését szorgalmazó indítványt sem. Szólt továbbá az adórendszer módosítását érintő képviselői javaslatokról is, hozzátéve, hogy a kormányzat a módosításon dolgozik, s ez első lépésekre már a jövő évben sor kerülhet. Mások az egyedi nagyberuházások mielőbbi felülvizsgálatát szorgalmazták, s mint elmondta, ez a munka is folyamatban van. Ugyancsak megkezdődött a kereskedelmi vámtételek csökkentésére vonatkozó program kidolgozása is, amire a vámrendszer egészének korszerűsítésekor visszatérnek. Végül arról szólt, hogy a jövő kulcsa a gazdaság teljesítményének növelése. Stagnáló gazdaság és növekvő infláció mellett nincs jó költségvetés, nem lehet elfogadható jövedelemelosztási politikán dolgozni. A fordulatot előbb a gazdaságban kell elérni, s akkor jó költségvetést is kidolgozhat a kormányzat. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy ez a munka rövid távon nem hozhat látványos eredményeket, s az átalakulás sem lesz minden bizonnyal konfliktusmentes - fejezte be válaszát a miniszter. (folyt.köv)
1989. június 2., péntek 17:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (23. rész)
|
A miniszteri választ követően Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság elnöke kapta meg a szót, hogy ismertesse a bizottság állásfoglalását. Mint mondotta, Békesi László megkönnyítette a dolgát, hiszen tételesen válaszolt a vitában felmerült kérdésekre. Fontosnak tartotta azonban elmondani, hogy a terv- és költségvetési bizottság határozata szerint szükség van a csomagterv egységének megőrzésére. Elsősorban azért, mert csak így követhető a kormányzat felelőssége, másrészt pedig mivel a gazdaság jelenlegi pénzügyi helyzete nem is tesz lehetővé lényeges módosításokat. Néhány részletkérdésre kitérve Puskás Sándor kifejtette: a bizottság egyetért azzal, hogy a nem kiemelt területekre fordítandó 800 millió forintos tanácsi támogatások ne csökkenjenek, valamint azzal, hogy a tanácsok 100 százalékos garanciát kapjanak a magánszemélyek jövedelemadójából származó bevételekre. Filló Pál képviselő javaslatával kapcsolatban a bizottság úgy foglalt állást, hogy az év végéig áttekinti a költségvetés és a társadalombiztosítás helyezetét és mérlegeli a gyermekes családok egyszeri, egyösszegű támogatásának lehetőségét. A bizottság szükségét látja annak, hogy a kormány további vizsgálatokat folytasson a társadalmi intézmények épületeinek hasznosításával, a vállalatok hitelezésével és a nagyberuházások csökkentésével kapcsolatban. Ezeknek az észrevételeknek a fenntartásával a költségvetési bizottság egyetért a csomagtervvel - mondotta végül Puskás Sándor. Szűrös Mátyás ezután szavazásra tette fel a bizottság által a plenáris ülés szünetében megfogalmazott módosító indítványokat. Elsőként arról szavaztak a képviselők, hogy a tanácsoknak nyújtott állammi támogatás összegét 122 milliárd 200 millió forintról 123 milliárd forintra kellene felemelni. Az Országgyűlés 2 ellenszavazattal, 10 tartózkodás mellett elfogadta ezt a módosító indítványt. Az elnök ezután azt az indítványt tette fel szavazásra: a tanácsok kapjanak garanciát arra, hogy a személyi jövedelemadóból származó tervezett összeget mindenképpen megkapják. A javaslatot a nagy többség elfogadta, 26-an szavaztak ellene, 22-en pedig tartózkodtak a szavazástól. A bizottság harmadik módosító javaslata, amely arra vonatkozott, hogy változzék a törvényjavaslatban szereplő bevétel összege 518 milliárd 759 millió forintra, a kiadásé 539 milliárd 855 millió forintra és a hiány 21 milliárd 96 millió forintra. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 17:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (24. rész)
|
Ezzel párhuzamosan pedig a lakossági adó- és illetékbefizetések összege 34 milliárd 635 millió forintra, ezen belül a személyi jövedelemadó befizetése 15 milliárd 665 millió forintra módosuljon. Az indítványt a nagy többség elfogadta, ellene ketten szavaztak, 33-an pedig tartózkodtak. Ezután az elnök a már elfogadott módosításokkal együtt a teljes törvényjavaslatot tette fel szavazásra. Az Országgyűlés 8 ellenszavazattal, 38 tartózkodás mellett elfogadta az 1989. évi költségvetési törvény módosításáról benyújtott törvényjavaslatot. Ezt követően azokról a költségvetési előirányzatok teljesítését hivatott kormányzati intézkedésekről szavazott az Országgyűlés, amelyeket a törvénymódosításhoz kapcsolva terjesztettek a képviselők elé. Szűrös Mátyás javasolta, hogy a miniszteri válaszban vállalt kötelezettségeket figyelembe véve jóváhagyólag döntsön az Országgyűlés. Határozathozatal következett, a képviselők egy ellenszavazattal, 32 tartózkodás mellett támogatólag tudomásul vették a beterjesztett intézkedéseket. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 17:28
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (25. rész)
|
A nagymarosi beruházás helyzetéről szóló tájékoztató tárgyalása előtt az elnöklő Jakab Róbertné emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hónapokban, de különösen az utóbbi hetekben állampolgárok és közösségeik az Országgyűlés elnökéhez, a bizottságokhoz és az Országgyűlés Hivatalához a legkülönbözőbb beadványokat küldték a bős-nagymarosi erőmű építkezése ügyében. A beadványok tartalmáról részletesen tájékoztatták az Országgyűlés Bős-Nagymaros ad hoc bizottságát. Az országban kibontakozott aláírásgyűjtési kampány eredményeként a Parlamentnek megküldött ívek tanúsága szerint: 78.404 állampolgár ahhoz adta aláírását, hogy a beruházást folytatni kell, s nem értenek egyet az építkezést felfüggesztő kormánydöntéssel. A nagymarosi közösség egyébként közölte, hogy már a napokban újabb, több tízezer aláírást tanúsító listát juttat majd el a Parlamenthez. Más szervezetek annak érdekében gyűjtöttek aláírást, hogy népszavazás döntsön az építkezés ügyében. Az első alkalommal benyújtott 124.062 aláíráshoz az elmúlt héten további 40.261 aláírást csatoltak, melyben az építkezés végleges leállítását kérik. E tényeket előrebocsátva az elnök Németh Miklós ------------- miniszterelnöknek adott szót. - Szeretnék felelős magyarázatot adni önöknek arról, hogy mi vezette a kormányt a nagymarosi munkálatok felfüggesztéséről hozott döntésében - kezdte beszámolóját. - Sokan intettek arra, hogy ez itt nehéz perceket fog nekem okozni, és még további gondokat, s ugyanezzel bocsátottak utamra, amikor Prágába és Bécsbe indultam. Előrebocsátom: Adamec miniszterelnök és Vranitzky kancellár higgadtan fogadták döntésünket, és megértéssel hallgatták meg annak indoklását. A csehszlovák miniszterelnök kifejtette: a vízlépcsőbe ők már hatalmas összegeket ruháztak be, és érdekeltek annak felépítésében. Ugyanakkor készséget mutatott arra, hogy a bennünk felmerült, újabban megjelenő aggályokat, kockázatokat közösen megvizsgáljuk, és ha nem veszünk figyelembe fontos tényezőket, vagy - ahogyan ő fogalmazott - hibákat követünk el, akkor azokkal bátran szembe kell néznünk, és a következtetéseket közösen le kell vonnunk. A mérlegelésnél nem lesz más szempontjuk, mint a tárgyilagosság és az ésszerűség. Készek minden vizsgálatban részt venni, s a megoldást velünk közösen keresni, hiszen a terv is közös volt, s közös a felelősségünk a jövőért is. (folyt. köv.)
1989. június 2., péntek 17:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (26. rész)
|
Megállapodtunk abbban, hogy a két miniszterelnök-helyettes a lehető legrövidebb időn belül meghatározza a felfüggesztés ideje alatt elvégzendő feladatokat. A vizsgálatok, elemzések eredményéből vonjuk le a következtetéseket, határozzuk meg a tennivalókat. Nyilván ennek alapján lehet majd meghatározni, hogy a döntés milyen következményekkel jár az osztrák cégekkel kötött magánjogi szerződésekből fakadó kötelezettségekre. Ausztriával ugyanis szerződéseink nem kormányszintűek. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a két kormánynak az ügyben nincs megbeszélni- és tennivalója. Mint tudják, közvetlenül prágai látogatásom után tárgyaltam a kérdésről Vranitzky kancellárral. Őszintén mondom, nagy támaszt jelent, hogy Ausztria kancellárja ezt a problémát is a két országot egyre szorosabban összekötő baráti kapcsolatok alapján, annak szellemében kezeli. A kancellár úr értésemre adta: nekik is megvannak a világos érdekeik, melyekről jótékonysági alapon nem fognak lemondani. De biztosak lehetünk abban, hogy nem élezni, hanem megoldani akarják a gondokat, és a kölcsönösen elfogadható kiút keresésében nem fognak mesterséges nehézségeket támasztani. Tudják, hogy nehéz helyzetben vagyunk, s ezt nem hagyják figyelmen kívül. A végső megoldás iránt tehát mind a csehszlovák, mind az osztrák fél nyitott. - Mint legutóbbi parlamenti beszédemben szóltam róla, a vízlépcső nagy tehertétele az országnak, a gazdaságnak, a környezetnek, a politikai közhangulatnak, a politikai intézményeknek egyaránt. Ebben sűrűsödik az átalakulóban lévő magyar társadalom szinte minden ellentmondása. Súlyos realitás és jelkép egyidejűleg. Úgy birkózunk vele, mint egy mesebeli szörnnyel a szegényember legkisebb fia. Azzal a különbséggel, hogy idősebb fivéreink - lehet, hogy kellő hit és meggyőződés híján, lehet, hogy a maguk teremtette magányosságuk miatt -, erőtlennek érezve magukat, meg sem kísérelték felvenni a küzdelmet. Én felveszem. És hiszem, hogy nem leszek magányos. Mert ami ellen harcolni akarok, az nem egy objektum. Az ellenfél egy döntési mechanizmus, egy, a nép helyett mindent eldöntő elit szemlélet, egy politikai hatalmi struktúra, a tévedhetetlenség mítosza. Mindez ellen ma sokan készek sorompóba állni. A harc ma még ingoványos terepen, és gyakran tisztázatlan eszközökkel folyik. S a legnagyobb baj, hogy azok, akiknek össze kellene fogniuk, nem a gigászt, hanem egymást akarják legyőzni. Az Országgyűlés több mint tíz évvel a szerződés megkötése után foglalkozott először ezzel a problémával, s akkor is csak azért avatták be, hogy tájékoztatást kapjon a munkákról. (folyt. köv.)
1989. június 2., péntek 17:32
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (27. rész)
|
A Parlament az utóbbi években azonban már nem érte be azzal, hogy a formális szavazógép szerepére korlátozzák. Felelősen kívánt ezzel az üggyel is foglalkozni, s ezt meg is tette. Az elérhetővé tett információk alapján, az akkori ismeretek és információk szerint a demokrácia tanulási folyamatának néhány buktatóján átbotladozva, szigorú követelményeket fogalmazott meg a kormánynak a folytatás feltételeként. - Talán nem kell bizonygatnom, hogy a kormány vezetőjeként eltökélt szándékom az emberi környezet, a természet védelmének határozott előresorolása a döntési szempontok között - folytatta Németh Miklós, majd kijelentette: - A rövid távú nemzeti gazdasági érdekek oltá rán nem áldozhatjuk fel közös jövőnket. A kormány a Parlament által megszabott feltételeket nem tehernek, hanem hasznos segítségnek tekintette, és elemi kötelességének tartotta, hogy a mű építése során azoknak érvényt szerezzen. Azt tapasztalom, hogy ez nem megy könnyen. Az Önök múlt év októberi határozatának pontosan azok a követelményei kerültek veszélybe, amelyeknek a kormány is a legnagyobb jelentőséget tulajdonítja. A kulcsmondatot idézem: ,,az ökológiai kockázatokat a minimumra kell mérsékelni, ezért mind a beruházás, mind az üzemvitel során az ökológiai érdekek meg kell előzzék az ökonómiai érdeket.,, A határozat előírja továbbá: az üzemeltetés alapelve, hogy a Duna vizének minősége nem romolhat, hogy a csúcsrajáratásos üzem mindkét oldalon a szükséges szennyvíztisztító művek létesítése után kezdődjön el, s hogy a környezeti hatásokat jelző monitoring rendszert úgy kell kialakítani és működtetni, hogy a környezet valamennyi lényeges elemének változásáról rendszeres információk álljanak rendelkezésre. (folyt. köv.)
1989. június 2., péntek 17:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (28. rész)
|
- A jelenlegi stádiumban az ökológiai vészhelyzet nem zárható ki. Ezért ismételten át akarjuk tekinteni egyrészt a monitoring-rendszer kiépítésének határidejét, az egész rendszer üzembe állításának kérdéseit. Másrészt a szennyvíztisztító program megvalósítását, a program tartalma bővítésének szükségességét. S végül tisztábban akarunk látni a csúcsrajáratás ökológiai következményeinek modellezését illetően is. A Parlament múlt év őszi határozata óta a kormány több alkalommal foglalkozott a vízlépcső ügyével. Megvitatta a különböző kormányszervek által előállított előterjesztéseket, a Tudományos Akadémia ad hoc bizottságának, a Minisztertanács Tanácsadó Testületének, a munkálatok ellenőrzésére a kormány által felkért társadalmi bizottságnak, valamint más társadalmi szerveknek a javaslatait. Ezen túl a kormány figyelmét a magyar és a nemzetközi tudományos élet számos nagy tekintélyű egyénisége és intézménye hívta fel arra, hogy a beruházás megvalósításának és az erőműkomplexum üzemeltetésének környezetkárosító kockázatai a korábban feltárt mértéket jelentősen meghaladhatják, illetve ezek elhárítását is vizsgálni kell. Komoly szaktekintélyek figyelmeztettek arra is, hogy Nagymarosnál a földrengés kockázatait - az eddig elvégzett vizsgálatok alapján - nem lehet biztonsággal meghatározni. Az elmúlt hónapokban a beruházás gazdasági, pénzügyi kérdéseit is újból megvizsgáltuk. Megállapítottuk: a számok igen nagy bizonytalanságokat tükröznek, korábban szilárdnak hitt kalkulációk alól kicsúszott a talaj. Kormányzati szervektől is kaptunk olyan számításokat, mely szerint a beruházás valódi költsége - és nemcsak az infláció miatt - jóval nagyobb lehet annál, mint amiről eredetileg szó volt. S ebben még nincsenek benne azok a pótlólagos ráfordítások, amelyek az Országgyűlés által is előírt, mellőzhetetlen környezetvédelmi célú beruházásokhoz kellenek. Még egy szempont a sok közül: legalább két évtizede minden programban, határozatban, tervben benne volt és van, hogy csökkenteni kell a gazdaság működőképességének energiaigényességét, növelni a feldolgozóipar, és csökkenteni az alapanyag- és energiaszektor beruházásainak részarányát. Ugyanennyi ideje, hogy pont az ellenkezője történik. Ki kell végre törni ebből a bűvös körből, hogy azért nem jut forrás az energiatakarékos technológiák fejlesztésére, mert elmegy a pénz az energia- és alapanyagtermelő beruházásokra. Folyik az energiapolitikai koncepció újragondolása. Az már ma is egyértelmű, hogy a gazdaság távlati energiaigénye lényegesen alacsonyabbra prognosztizálható, mint azt jó egy évtizede, vagy akár az elmúlt év októberében előrebecsülték. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 17:35
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (29. rész)
|
Gondolom ezek alapján megértik: a kormány nem tehetett mást, mint felfüggesztette a nagymarosi munkálatokat. Ha nem teszi, hallgatólagos jóváhagyásával veszik semmibe a Parlament által megfogalmazott követleményeket, átlépik a visszafordíthatatlanság határát, és kényszerhelyzetbe hoznak elvileg független döntéshozókat: az Országgyűlést, a kormányt és egy kételyektől gyötört népet - mondotta a kormány elnöke. Ezután a kormány május 13-i döntésével kapcsolatban cáfolta, hogy a testületnek eleve eldöntött álláspontja lett volna e kérdésben. Mint mondotta, az ülés 7-8 órán át tartott, és a vitában jutott a kormány arra az álláspontra, hogy felfüggeszti a nagymarosi munkálatokat, ezért nem tájékoztathatta az akkori ülésszakon az Országgyűlést. - A kormány csak bizonyosságot akar, szilárd talajt érezvén mind a saját lába, mind a nagymarosi gát alatt. És nem engedi meg, hogy e szándékának tisztességét bárki, különösen saját minisztériumának magas rangú tisztségviselői, a törvényhozók és a közvélemény előtt kétségbe vonják Remélem, nekik sincs más érdekük, mint a kormánynak. Tudom, sokan helytelenítik a kormány döntését. Az ő köreikből hallom, hogy a kormány ezzel cserben hagyta mindazokat, akik múlt év októberében a munka folytatása mellett szavaztak, vagy azt más módon támogatták. Akkor én is a folytatás mellett szavaztam És most csöppet sem vagyok zavarban. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy a vízlépcső eredeti koncepció szerinti megépítésével nem követünk-e el megbocsáthatatlan hibát a jövő nemzedékével szemben. Amíg komoly tudósok, szakmailag hivatott tudományos intézmények véleménye ezt nem tartja meggyőző módon kizártnak, addig egy kormánynak a kérdést kötelessége és vitathatatlan joga nyitva hagyni. - Olyan döntésre van szükség - mutatott rá -, amely világossá teszi, hogy a nemzet egészét érintő ügyekben az állam törvényhozó és végrehajtó hatalma szuverén módon, valamennyi jelentős tényező figyelembevételével mindent megtesz a lehetséges legjobb döntés érdekében. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 17:37
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (30. rész)
|
Pontosan tudom, amikor a felfüggesztés mellett döntöttünk, nem remélhettük, hogy az újragondolás eredményeként minden vonatkozásban jó döntés születik majd. De az újragondolás legalább két dolgot lehetővé tesz. Először korrekt számbavételét a valóságos helyzetnek, a szakmai véleményeknek, a nemzetközi közvélemény alakulásának, az építkezésben érintett és érdekelt szomszédaink érdekeinek és törekvéseinek. Másodszor azt, hogy mindezek figyelembe vételével meg tudjuk hozni a lehetséges legjobb döntést, ami sajnos csak a viszonylag legkisebb rossz tartományán helyezkedhet el. A kormányfő utalt arra: évtizedekig szilárd volt a hit, hogy a szocialista társadalom eredményességét grandiózus építkezésekkel kell elsősorban bizonyítani. Ezek a vállalkozások többnyire kudarccal végződtek. Ezért most a vízlépcső ügye a nehézipari fejlesztések vagy az eocénprogram terheit is a hátán hordozza. Annak a gondolkodásmódnak a kudarcait, amely hatalmas méretű, a gazdaságosság szempontjait nagyvonalúsággal kezelő vállalkozásokkal akarta az előrehaladást biztosítani, ezekre koncentrálva a nemzet erejét és figyelmét. Mindenekelőtt ezzel a gondolkodásmóddal kell tehát szembenéznünk. Németh Miklós azt a tapasztalatát is megfogalmazta, hogy e korábbi döntési metódus évtizedeken keresztül hátrasorolt vagy elhagyott olyan tennivalókat, amelyek elmaradása semmiképpen sem igazolható, ezt jelzi például infrastruktúránk állapota. Meghaladásra ítélt társadalmi modellünk egyik széles körűen elismert hibája, hogy szakmai kérdések eldöntésében is a politika játszott döntő szerepet. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 17:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (31. rész)
|
A vízlépcsőből is azért lett politikai ügy, mert a létrejöttében a szükségesnél nagyobb szerepet játszott a politika. - Határozott törekvésünk, hogy a politikai mérlegelés csak akkor lépjen színre, ha érintett szakmai, tudományos szervezetek és szakemberek a lehetséges alternatívák mélyreható vizsgálatát elvégezték, és megfogalmazták szigorúan szakmai véleményüket, következtetéseiket. - A kormány, amikor a munkálatok felfüggesztéséről döntött, meggyőződése szerint az Önök szándékát követte. Figyelt a tudósok számára, a kormány tanácsadó testületének tudományos megfontolásokat tartalmazó javaslatára, és reagált a politikai közvélemény egyre határozottabb figyelmeztetésére is. Gondolkodási szünetet rendeltünk el, hogy a szakértők minden fontos vetületében újra vizsgálják meg a tervet, jelenlegi helyzetünk, lehetőségeink és a jövő érédekeinek figyelembevételével. Ezzel kell olyan helyzetet teremtenünk, hogy a vízlépcső ügyében a jövő előtt is vállalható döntést hozzunk. - A szakmai újragondolás példát adhat talán egész társadalmunknak. Én úgy élem meg, hogy a politika túlzott szerepvállalása nemcsak a meghaladásra ítélt társadalmi modellünkre volt jellemző, hanem átjárja mai valóságunkat is. A reggeli ébredés utáni első híradástól a napzártáig túlpolitizált a mai valóság. Meggyőződésem, hogy a politikai intézményrendszer és gondolkodási mód kikerülhetetlenül szükséges demokratizálása és reformja meg kell hogy szüntesse a politika egészségtelen túlsúlyát a társadalom életén belül. Felfogásom szerint a politikai intézményrendszer reformjának együtt kell járnia a gazdaság, a kultúra, a tudomány felértékelődésével, valódi önállóságuk megteremtésével. A politikai gyakorlatnak szolgálnia és nem uralnia kell ezeket a létfontosságú társadalmi funkciókat. Az a követelmény, hogy a magyar politika legyen kiszámítható és bizalomra okot adó, mindenekelőtt azzal érhető el, hogy a jövő társadalmi modellje felé tett lépésként csökkentjük a politika-túlsúlyos állapotot, segítve a gazdaság, a szakemberek, a tudomány teljes jogú társadalmi funkcióinak kibontakozását. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 17:57
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (32. rész)
|
- Ennek az állapotnak az elérése érdekében a legerőteljesebben kell fellépnünk az összeesküvő taktika politikai módszere ellen. Az ellen a módszer ellen, amely az érdemi, szakmai és demokratikus viták mellőzésével hoz döntéseket és azokat keresztülhajtja. Ezzel a taktikával az egyes ügyek bonyolultságát tükröző viták és dialógusok helyett arra kényszerítik az embereket, hogy álláspontok mellett, aztán mind gyakrabban az egyes álláspontokat képviselő személyek mellett álljanak ki vagy álljanak éppen velük szembe. E taktika kirekeszti az emberek döntő többségét életük önálló formálásából. A magyar népnyelv ezért hívta hosszú időn keresztül a politikát ,,úri huncutságnak,,. Valami olyasminek, amit nehéz átlátni és elfogadni, de egy biztos: a szegény ember rosszul jár. Az elmúlt négy évtized nem tudta megtörni a sok száz éves tapasztalatot. Most nehéz, új útra kell lépnünk, olyan útra, ami még nincs megépítve. Ezt a munkát a politikusok és a jól képzett szakemberek csak népünk döntő többségét megnyerve végezhetik sikerrel. A kormány elnöke végezetül hangsúlyozta: a felfüggesztésről május 13-án hozott határozatában a kormány természetesen csak a Nagymarossal összefüggő munkálatokra vonatkozóan kéri, hogy a Parlament múlt év októberi határozatának 1. pontja végrehajtása alól az újabb döntésig adjon felmentést. A Felső-Duna-szakaszon az építési munkák folytatódnak. De a részletes üzemeltetési tervről az ökológiai érdekek feltétlen biztosításával még e vonatkozásban is a csehszlovák féllel meg kell állapodni. Kérte az Országgyűlést, hogy a kormány nevében elmondott tájékoztatót vegye tudomásul, és a beterjesztett határozati javaslatot fogadja el. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 18:04
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (33... rész)
|
Szentágothai János akadémikus (országos lista) kétségét ------------------ fejezte ki, valaha is kiszámolható-e, hogy bős-nagymarosi vízlépcső leállításának hét hónapos késedelme mibe fog kerülni. Utalt arra, hogy a pontos adat ismerete is csupán ,,eső után köpönyeg,, lenne, hiszen a parlamentet nem lehet, a kormányt pedig nem szerencsés felelősségre vonni. Mindenesetre szükségesnek tartotta az ügy kapcsán az érdekösszefonódások gondos vizsgálatát, s feltárását, annak tisztázását, hogy kinek az érdekében állt a minden tekintetben aggályos nagyberuházáshoz ragaszkodni. A nemzetközi sajtóban megjelent írásokra utalva emlékeztetett arra, hogy az erőmű gondolata a széles nemzetközi közvéleményben is rendkívül népszerűtlennek bizonyult. Ezt az ellenkezést azonban nem néhány ,,Duna körös,, aktivista és a kifelé sokáig hallgatásra kötelezett MTA keltette. Aki így gondolkodik, téved, mert a negatív megítélést általános tapasztalat indokolja. Szólt arról is, hogy hiba volt a nemzetközi szakértői bizottság véleményének kikérését elodázni. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az MSZMP Politikai Bizottságának egyik 1983-ban tartott ülésén Aczél György indítványozta nemzetközi szakvélemény kikérését. Akkori javaslatával azonban, majd egy évvel később is kisebbségben maradt. Ugyancsak szakértői véleményekre alapozta mondandójának további részét, amely szerint nagyon kevés ország közvéleménye viseli el a tájba való ilyen mérvű beavatkozást. Végezetül rámutatott: az előző tárgyalások során az erőművet szorgalmazók által fenyegető következményként felhozott teljes politikai izoláció veszélye - a kormányfő bátor, személyes fellépése nyomán - egyértelműen csökken. Kifejezte reményét, hogy a jövőbeni tárgyalások kölcsönösen elfogadható megegyezéshez vezetnek. Kérte, hogy a Parlament egyemberként álljon a kormány és annak elnöke mellé, mert a további tárgyalások sikere csak így, egységes Parlament és közvélemény mellett érhető el. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 18:06
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (34. rész)
|
Bánáti Gézáné (Pest m., 21. vk.), a biatorbágyi II. számú ------------- általános iskola tanára kijelentette: szakemberek véleményét tanulmányozva, választói nézeteit összegezve úgy véli, hogy a bős-nagymarosi erőmű építésének ügye látványos példája egy teljesen hibás döntési mechanizmusnak. Akkor is erőltetett ütemben építették, amikor már országhatárokon innen és túl folyamatosan tiltakoztak ellene. Tisztán kell látni - szögezte le -, hogy az egész beruházás a vízügyi ágazat érdeke, s az építés szükségességét politikai szintre emelték. Ezek után felsorolta indokait, amelyekkel közvetlenül alátámasztható, hogy miért szükséges az építés végleges leállítása. Ezek között említette, hogy például a dunakiliti tározó alatt 300-350 méter mélységig húzódó kavicsrétegben mintegy 1.5 millió köbméter ivóvíz minőségű víz van, ám az erőmű építése folytán elszennyeződik, használhatatlanná válik, és ez mintegy 10-15 milliárd forint kárt jelenthet. (folyt. köv.)
1989. június 2., péntek 18:07
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (35. rész)
|
Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.), a jánoshalmi Petőfi ------------- Mgtsz MSZMP-bizottságának titkára képviselősége legszégyenteljesebb kudarcának nevezte a bős-nagymarosi építkezés ügyében 1988 októberében lefolytatott szavazást. Azt az országgyűlési határozatot, amely különféle ,,álcázott praktikák, megtévesztő manipulációk,, következményeként született a tömeges népi tiltakozás ellenében. A sokak által kifogásolt, sőt gúnyolt, közjátékokkal terhelt szavazás jóvoltából, a jogos választói reagálások révén a képviselők elgondolkodtató leckét kaptak. A képviselő számos megválaszolandó kérdést tett fel, egyebek között arról, hogy ha már e tárgyban tájékozatlannak tartották magukat a képviselők, miért a hatalomtól kölcsönzött tekintély normáit követték, miért hánytak fittyet a Magyar Tudományos Akadémia ésszerű ajánlásaira. Megítélése szerint hasznosabb lett volna, ha a magukat tájékozatlannak tartó képviselők legalább tartózkodtak volna a szavazástól. A képviselő rámutatott: amennyiben a mostani kormány felhagy az elődeivel való felesleges sorsközösség-vállalással, s ha nem marad meg a nagymarosi építkezés munkálatainak ideiglenes felfüggesztésénél, hanem az Országgyűlés felhatalmazásának birtokában egyszer s mindenkorra megtiltja Nagymaros környékének további természettorzító rombolását, feleslegesnek tűnik a tervezett létesítmény sorsáról népszavazással dönteni. Südi Bertalan szigorú elmarasztalását indítványozta mindazoknak, akik az Országgyűlés kevésbé tájékozott tagjainak manipulálásáért, valamint a döntés utáni újabb tiltakozó hullám nyomán az építési ütem meggyorsításának szorgalmazásáért felelőssé tehetők. Mint mondotta, joggal elvárható, hogy az illetékes minisztérium vonja le a konzekvenciákat, vezetője pedig önként váljon meg tisztétől. Végezetül bátorította az Országgyűlést: adjon teljes körű felhatalmazást a kormány számára a vízlépcső-építés végleges abbahagyásának elrendelésére. Ezzel együtt határozatilag utasítsa a kormányt, hogy a szerződő felekkel létrejött megegyezést követően, a Nagymaros térségében előidézett környezeti rombolás nyomait mielőbb számoltassa fel. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 18:13
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (36. rész)
|
Balogh László (Pest m., 29. vk.), a Pest Megyei Tanács elnöke ------------- elmondta, hogy korábban ő maga is megszavazta az erőmű építését, s ezen az álláspontján a helyzet tisztázásáig nem kíván változtatni. Ugyanakkor érdemes felfigyelni arra is, hogy a vízlépcső ügye érinti a kormány és a lakosság közötti, valamint a kormány és az Országgyűlés közötti kapcsolatrendszert, mégpedig meglehetősen előnytelenül. A kormány - mint ismeretes - gyorsította is a beruházást, meg fel is függesztette azt, s egyidejűleg tárgyalt róla. A nyugati sajtó a leállítást elhatározott tényként kezeli, s mindez összességében csak fokozza a bizonytalanságot. Kifogásolta, hogy a két hónapos felfüggesztési határidő mellett láttak hozzá a vizsgálatokhoz, de azoknak nem szabtak határidőt. Mindezt figyelembe véve, vajon miként döntsön a képviselő? Szerinte két területen mindenképpen egyetértés alakítható ki. Az egyik az ökológia kérdése, ennek az egész társadalom elsőbbséget ad. Egyetértés mutatkozik abban is, hogy senki nem kívánja elrontani a viszonyt szomszédainkkal. Amiben eltérnek a vélemények, azokra a kérdésekre - véleménye szerint - a miniszterelnök sem tudott meggyőző választ adni. Óvta a képviselőket attól, hogy különböző belpolitikai indítékok alapján döntsenek a kérdésről. Nem tartotta helyesnek ezt a beruházást valamiféle jelképnek nevezni, hiszen e jelkép értelmében épültek gyárak, iskolák is, és nem valószínű, hogy most a géprombolás időszakában élünk - hangoztatta. Hozzátette: manapság a vízlépcsővel kapcsolatban valóságos számháború folyik; jó volna, ha a kormány hiteles képet nyújtana a valóságos költségkihatásokról. A képviselő sürgette, hogy a környék infrastrukturális beruházásait semmiképpen se állítsák le, köztük az út- és közműépítkezéseket, nehogy az ilyen fejlesztések leállítása vagy felfüggesztése miatt is szembeforduljon a lakosság az ésszerű döntésekkel. (folyt. köv.)
1989. június 2., péntek 18:20
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (37. rész)
|
Tőzsér Gáspár (Nógrád m., 4. vk.), a Nógrádi Szénbányák Vállalat ------------- munkavédelmi főellenőre elmondta: a választókerületében lakók többsége megnyugvással vette tudomásul a bős-nagymarosi munkálatok meggyorsításáról hozott döntést a múlt év októberében. A felfüggesztés éppen ezért nem kis meglepetést okozott. Főként azért fogadták értetlenül az emberek ezt az intézkedést, mert fél évvel ezelőtt megígérték: visszafordíthatatlan folyamatokat okozó tevékenységre Nagymaros környékén nem kerül sor. Az emberek latolgatták, meghátrált ezzel a kormány, s ha igen, miért? A miniszterelnök mai részletes tájékoztatója természetesen sok összefüggést megvilágított - mondotta a képviselő -, de a választói többségének megbízásából kérte: mielőbb fejezzék be az építkezést, a hozzá kapcsolódó valamennyi járulékos beruházással együtt. Választókörzeten kívül ugyanis jó pár további település csak a vízlépcső megépítése esetén jut vezetékes ivóvízhez, csatornához. A munkálatok leállítása esetén viszont két nógrádi vállalat nemcsak jelentős értékű megrendeléstől esik el, hanem foglalkoztatási gondjai is lehetnek e döntésből következően. Tőzsér Gáspár hangsúlyozta: választópolgárai a népszavazástól sem zárkóznak el, de előtte pontos és részletes tájékoztatást kérnek a két alternatíva előnyeiről és hátrányairól. (folyt. köv.)
1989. június 2., péntek 18:22
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (38. rész)
|
Kőrös Gáspár (Bács-Kiskun m., 4. vk.), a Szakszervezetek ------------ Bács-Kiskun Megyei Tanácsának vezető titkára felszólalásában kifejtette, hogy 1988. október 6-án a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter nem adott reális tájékoztatást, és az ellenvéleményt nem tanulmányozhatta alaposan a Tisztelt Ház. Ezért kérte Maróthy Lászlót, mondjon le miniszteri tisztségéről. Hozzátette: abban az esetben, ha ezt nem teszi meg, akkor az új, módosított házszabályoknak megfelelően bizalmatlansági indítványt kezdeményez Maróthy Lászlóval szemben. Kőrös Gáspár egyúttal felkérte képviselőtársait, hogy aláírásukkal támogassák indítványát, ugyanis annak benyújtásához legalább a képviselők egyötödének aláírása szükséges. Indoklásként Kőrös Gáspár elmondta: azért jutott erre a elhatározásra, mert kétsége van afelől, hogy Maróthy László képes-e tárgyilagosan mérlegelni az ellentétes szakvéleményeket. Végül hozzáfűzte, hogy amennyiben rendelkezésre áll a képviselők egyötödének egyező véleménye, akkor június 15-e után nyújtja be bizalmatlansági indítványát az Országgyűlés elnökéhez, s azt a következő ülésszakon meg lehet vitatni. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 18:24
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (39. rész)
|
Bubla Gyula (Budapest, 3. vk.), a Ganz Villamossági Művek ----------- központi forgácsoló gyáregységének vezetője a bős-nagymarosi vízlépcső építésének leállítására alakult ideiglenes képviselői csoport szóvivőjeként jelentkezett felszólalásra. Ez a csoport a Minisztertanács döntését egyértelműen támogatja. Tagjai fontosnak tartották, hogy azok között a kitételek között, amelyeket a Parlament nyolc pontban tavaly októberben elfogadott, csak az első alól kér felmentést. Ugyanis valójában a mű felső-dunai része tovább épül, s ez - úgy tűnik - már visszavonhatatlan. Tóth Istvánné (Bács-Kiskun m., 11. vk.), a Kiskunhalasi ------------- Családsegítő Központ intézetvezetője szerint a leállítás elleni aláírásoknak súlyuk van, különösen azoknak, amelyek a Duna mellékén élőktől származnak. A képviselőnő elmondta: tud azonban olyan aláírókról, akikkel orvosi rendelő várójában íratták alá az ívet, s akiknek fogalmuk sem volt, mit is írnak alá. A képviselő csatlakozott azokhoz, akik kérik, az illetékesek tisztázzák, mi mennyibe került. Végül elmondta: nem ért egyet a népszavazást sürgetőkkel, az erőmű építéséről vagy leállításáról a kormánynak, illetve a Parlamentnek kell döntenie. (folyt. köv.)
1989. június 2., péntek 18:25
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (40. rész)
|
Mayer Bertalan (Vas m., 5.vk.), a csepregi Győzelem Tsz elnöke -------------- a miniszterelnökhöz fordulva emlékeztette őt 1988 szeptemberére. Ekkor a kommunista frakció képviselőit Németh Miklós, még az MSZMP Központi Bizottságának titkáraként arról próbálta meggyőzni, hogy ezt a beruházást pártolni kell. A KB székházában tartott értekezleten Mayer Bertalan - saját visszaemlékezése szerint - akkor is azt hangoztatta, hogy a felelősség nem az Országgyűlést és nem a képviselőket terheli, hanem azokat, akik a helyzet valós okaival tisztában vannak. A képviselő az egyoldalú tájékoztatás ellen lépett fel. Ezért kérte, hogy - minden érdeket félretéve - az igazságot, a tényeket hozzák napvilágra. Ne a pártok, egyesületek taktikája, stratégiája érvényesüljön, hanem a nép érdekei kerüljenek a középpontba. A képviselők eddig olyan anyagokat kaptak kézhez a beruházásról, amelyek az építés mellett szóltak. Követelte: a végleges döntés tárgyalása előtt legalább 30 nappal tárják a képviselők elé a tényeket - legyen szabad betekintésük a titkos adatokba, levelezésekbe és minden olyan okmányba, amely ebben a tárgyban született. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 19:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (41. rész)
|
Balogh László (Békés m., 14. vk.), a békési Egyetértés Mgtsz ------------- elnöke rövid hozzászólásában a kormány iránti bizalmát fejezte ki. A miniszterelnök beszámolóját elfogadta, bízva abban, hogy a kormány a leggazdaságosabb javaslatokat terjeszti az Országgyűlés elé. Nem értett egyet Kőrös Gáspár és Südi Bertalan javaslataival. Mint mondotta, most inkább bizalomra lenne szükség. A jelenlegi nehéz helyzetben a kormánynak, s személy szerint Maróthy Lászlónak bizalmat kell adni, mert csak ilyen légkörben találhatják meg a népgazdaságnak és az országnak legjobban megfelelő megoldást. Berdár Béla (Pest m., 25. vk.), a Pilisi Állami Parkerdő ----------- Gazdaság főigazgatója szerint ma nem a vízlépcső jövőjéről, hanem a kormány javaslatáról kell dönteni. Javasolta: a kormány tervezetét a Ház fogadja el, adjon lehetőséget arra, hogy egy új helyzetben, új információk alapján később reális döntés szülessen. Szorgalmazta a Parlament adjon felmentést adnia a kormánynak arra vonatkozóan, hogy a vízlépcsőrendszert az eredeti koncepciónak megfelelően a nagymarosi vízlépcsővel együtt csúcsrajárathatóan kelljen megépíteni. Peják Emil (Budapest, 56. vk.), a Hazafias Népfront Budapesti ---------- Bizottságának vezető titkára kifejezte azt a meggyőződését, hogy a vitában nem is annyira Bős-Nagymarosról, mint a kormányzat és a Parlament közötti bizalomról van szó. Emlékeztetett: az Országgyűlés a kormány iránti teljes bizalom, a kormány érvei alapján szavazott annak idején a vízlépcsőről. Szorgalmazta: a kormány tegye megalapozottabbá döntéselőkészítők munkáját, mert a rossz előkészítés, miként ezt a mostani példa is mutatja, csak arra jó, hogy megossza a Parlamentet, a népet, s a képviselőket lehetetlen helyzetbe hozza. A bizalmi viszony erősítése nélkülözhetetlen, mert ,,most igen vékony jégen van,,. A képviselő teljes mértékben támogatta Németh Miklós expozéját. Kérte, hogy az ügyet körültekintően vizsgálják meg, a nemzet érdekének megfelelő döntést terjesszenek a Parlament elé, s akkor az Országgyűlés is felelősen határozhat ebben a kérdésben. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 19:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (42. rész)
|
Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter -------------- soron kívül kért szót a vitában, s felszólalásában a legkategorikusabban visszautasította a személyét ért vádakat, amelyek szerint a nagymarosi építkezésről szóló korábbi előterjesztéseivel félrevezette a képviselőket. A lemondását követelő képviselői felszólalásra reagálva elmondta, hogy a mai közállapotokban nagyon sok felelős vezető mérlegeli, meddig vállaljon közfunkciót. Mint mondta: folyosói beszélgetések során olyan véleményekkel is találkozott, hogy manapság attól is támadást kell elszenvedni, aki ,,korábban a cipőboltban csak két ballábas cipőt vett, nehogy gyanú merüljön fel, hogy jobbra is tenne egy lépést,,. A miniszter fejében is megfordult, mint felelős, politizáló ember, hogy számvetést végezzen önmagával, de ennek nem most van itt az ideje - hangoztatta. Maróthy László szerint az építkezés felfüggesztése arra jó, hogy a józan ész, a szakmai hozzáértés a tárgyilagos értékelés időt kapjon a vízlépcső-építkezés ügyének tisztázására. A következő pár hónapban csakis a tények és adatok birtokában szabad dönteni, és nem különféle feltételezések alapján. Már tavaly tisztázódott: nincs elmélkedésre idő, arra, hogy vajon most miként döntenénk a beruházásról. Csak arra volt lehetőség, hogy egy félig kész műről alkossunk ítéletet; mi a jobb: folytatni vagy leállítani a beruházást. Felelősen azt kell figyelembe venni, melyik a népet szolgáló, kedvezőbb megoldás. A kormány ekkor váltott hangsúlyt és azt arra helyezte, hogy a beruházást az ökológiának kell alárendelni. Tudósok, szakemberek bevonásával most még egyszer áttekintik az elképzeléseket. Megindult a szennyvíztisztítás gyorsított programja is Magyarországon, s megszületett egy ilyen magyar-csehszlovák szerződés is, aminek megvalósítása csak azért szünetel, hogy azzal se befolyásolják a Parlament majdani döntését - mondotta Maróthy László. (folyt. köv.)
1989. június 2., péntek 19:03
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (43. rész)
|
Bognár József akadémikus (országos lista) elmondotta: ------------- elfogadja Németh Miklós javaslatát. Egy beruházás esetében ugyanis nemcsak a gazdaságosságot kell vizsgálni, hanem azt is, hogy a rendelkezésünkre álló anyagi eszközöket a lehető legjobban használjuk-e fel. Ha van Nagymarosnál jobb beruházás országos szempontból, akkor azt a fejlesztést kell megvalósítani. Ez vonatkozik a Paksi Atomerőmű továbbépítésére és más fejlesztésekre is. Megjegyezte azt is, hogy a vízierőmű építkezés megkezdése óta jelentősen fejlődött az ökológia tudománya. Nagy hiba lenne, ha nem vennénk figyelembe az azóta született tudományos eredményeket. Végül pedig el kell ismerni, hogy a bős-nagymarosi építkezés olyan országos politikai kérdéssé vált, amely ma megosztja a magyar nemzetet. A magyar társadalom ma aránytalanul sok energiát fordít ennek a kérdésnek a megvitatására, kissé túlértékelve jelentőségét. Ezért a beruházás leállítása és újbóli felülvizsgálata feltétlenül szükséges. Mivel több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra, ezért az elnöklő Jakab Róbertné lezárta a vitát. A vitában elhangzottakra Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke röviden válaszolt. Elmondotta: ebben a kérdésben sem őt, sem a kormányt semmiféle politikai nyomás nem befolyásolja. Február-március óta azonban egyre több levelet kap ebben az ügyben. Ezekben a levelekben felelős emberek fejtik ki véleményüket, amelyek az esetek többségében nem egyeznek meg egymással. Ki tudja elviselni azt a felelősséget - fogalmazta meg a kérdést Németh Miklós -, amikor az egyik akadémikus ugyanarról a dologról azt mondja, hogy ,,piros,, a másik pedig azt, hogy ,,zöld,,. Ilyen kérdésben csak objektíven, indulatok nélkül, alapos szakértői vizsgálat után lehet döntést hozni. Ha szükség van rá, fel kell kérni pártatlan külföldi szakértőket is, hogy segítsenek a döntés meghozatalában. Németh Miklós egy, a személyét érintő felvetésre válaszolva elmondotta, hogy előző beosztásában az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetőjeként nem foglalkozott a bős-nagymarosi beruházással, akkor ő elsősorban a Világbankkal és az IMF-fel kialakított kapcsolatokért volt a felelős. A beruházás felfüggesztésére azért került sor, mert vannak bizonytalan pontok, s a kormány sem biztos ez ügyben. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 19:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (44. rész)
|
Számos kérdésre még meg kell találni a választ. Németh Miklós hangoztatta: ő személy szerint korábban sem értett, és most sem ért egyet azzal, hogy a nagymarosi beruházás sorsa népszavazáson dőljön el. Véleménye szerint ebben a kérdésben a kormánynak kell - nemzetközi együttműködésben végzett, megbízható vizsgálatok alapján - kialakítani álláspontját, s azt terjeszteni majd be az Országgyűlés elé. Ezért kérte, hogy a mostani határozati javaslatot a képviselők támogassák. Határozathozatal következett: az Országgyűlés ellenszavazat nélkül, 35 tartózkodással elfogadta a határozati javaslatot. Eszerint a Parlament tudomásul veszi, hogy a Minisztertanács a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer Nagymarosnál folyó munkálatait május 13-án felfüggesztette, és a beruházás feltételeiről, következményeiről újabb vizsgálatot tart szükségesnek. Ezzel az Országgyűlés a vízlépcsőrendszer nagymarosi létesítményére vonatkozóan felmentést adott a kormány október 7-i határozatában előírt kötelezettség teljesítése alól. Az Országgyűlés felhatalmazta a Minisztertanácsot, hogy a vizsgálatok ideje alatt tárgyalásokat folytasson a csehszlovák szerződő féllel az államközi szerződés módosításának feltételeiről, valamint lehetséges következményeiről. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 19:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (45. rész)
|
A határozathozatal után Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke emelkedett szólásra: Nagy Imre és sorstársai június 16-án sorra kerülő temetésével kapcsolatosan emlékeztette a képviselőket arra, hogy több mint négy évtizeddel ezelőtt, 1947. szeptember 16-án az Ország Házában mondta el székfoglaló beszédét Nagy Imre, az Országgyűlés akkori elnöke. E beszédből idézett néhány gondolatot, amelyek - mint mondotta - ma is útmutatóul szolgálhatnak. ,,Akkor, amikor széles e hazában a nép gondokkal és nehézségekkel küszködve is gyarapítja anyagi és szellemi javainkat, nem lenne erkölcsi alapunk a nép elé állni, ha minden percünket nem az alkotó, teremtő munka töltené ki. Ez a törvényhozó testület a népakarat letéteményese. Az Országgyűlés a nemzet egyetemes céljait van hivatva szolgálni. Az ország népe nagyon sokat vár tőlünk. E várakozásuknak megfelelni csak úgy lehet, ha minden demokratikus, haladó erőt hazánk gazdasági, szociális és kulturális felemelkedésének szolgálatába állítunk.,, Szűrös Mátyás a továbbiakban kijelentette: - A politikai koncepciós per áldozatává vált Nagy Imre országunk 1945 utáni - rövid demokratikus fellendüléssel és torzulásokkal, ellentmondásokkal is jellemezhető - korszakának kiemelkedő történelmi személyisége. Neve összekapcsolódott az újrakezdéssel, a nemzet felemelkedéséért folytatott küzdelemmel. Ő volt a földosztó miniszter, s nagy része volt abban, hogy 1945. március 29-én Ópusztaszeren a saját földjük mezsgyéjét kijelölő cölöpöket leverhették a földéhség, a nyomor miatt szenvedő parasztok. Később pedig személye a szocialista reformpolitika szimbólumává vált. Az első magyar reformkísérlet miniszterelnökeként ő hirdette meg a társadalmi-gazdasági torzulások megszüntetését ösztönző 1953-as kormányprogramot. 1956-ban egy meggyötört nemzet sorsát, jövőjét meghatározó döntések súlya nehezedett rá. 1956 októberében a népünket megosztó testvérháború, a véres társadalmi kataklizma közepette küzdött harcostársaival együtt a parancsuralomra épülő sztálinizmus felszámolásáért, amelynek hazai, mindent túlteljesítő végrehajtói sok százezer embert aláztak meg, ezreket juttattak börtönbe vagy küldtek kényszermunkára. Nagy Imre és küzdőtársai azon fáradoztak, hogy a magyar nép becsülete, nemzeti érzülete többé ne szenvedjen sérelmet. Felléptek a külső beavatkozással szemben, irányt vettek egy független, szabad ország megteremtése felé. Máig ható példa számunkra, hogy hazai talajra és hagyományokra épülő, a demokratikus társadalmi életet a többpárti pluralizmust kibontakoztató Magyarország felépítését tűzték ki célul. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 19:20
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (46. rész)
|
- Szándékuk az volt - folytatta az Országgyűlés elnöke - , hogy országunk, népünk egyszer és mindenkorra elfoglalhassa helyét az emberiség kultúráját évezredes értékekkel gyarapító európai nemzetek közösségében. Engedtessék meg, hogy valamennyi képviselőtársam nevében kinyilvánítsam: az Országgyűlés üdvözli és támogatja a miniszterelnök indítványát, hogy a koncepciós pereket, a törvénytelenségeket az áldozatok ártatlanságát kimondó törvény megalkotásával zárjuk le, és ezzel álljuk el annak útját, hogy valaha is visszatérhessenek az emberek testét-lelkét megnyomorító idők. Közös az akaratunk, hogy mielőbb kerüljön sor Nagy Imre, az Országgyűlés egykori elnöke, miniszterelnök és küzdőtársainak jogi és politikai rehabilitációjára. Az Országyűlés együttérzéssel gondol az ország a nemzet mai helyzetére, és felhív minden felelős, progresszív erőt, cselekedjék népünk boldogabb jelenéért és jövőjéért. Az Országgyűlés helyesli és támogatja azt a törekvést, hogy június 16-a, a temetés napja legyen a kegyelet, a politikai és erkölcsi igazságtétel, a nemzeti megbékélés jelképe - mondotta végezetül Szűrös Mátyás, azt kérve: az Országgyűlés egyetértőleg vegye tudomásul, hogy elnöke néhány képviselő részvételével helyezzen el koszorút Nagy Imre sírján. A beszédben foglaltakat az Országgyűlés közfelkiáltással elfogadta. Ezt követően Sági Gáborné (Fejér m., 10. vk.), a Szabadegyházi ------------ Szeszipari Vállalat csoportvezetője kért szót. Javasolta: az illetékes bizottság vizsgálja felül az Országgyűlés idei programját. Megítélése szerint ugyanis az túlzsúfolt, s emiatt nem tudnak a képviselők alaposan felkészülni az ülésszakokra. E véleményt nyugtázva Szűrös Mátyás berekesztette az Országgyűlés négynapos ülésszakát. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 19:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (47. rész) - Dióhéj 1.
|
Pénteken, negyedik munkanapján az 1989. évi állami költségvetésről szóló 1988. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvénymódosítás feletti vitával folytatta az Országgyűlés. A képviselői felszólalások előtt Tallóssy Frigyes, a szavazatszedő bizottság elnöke ismertette annak a titkos szavazásnak az eredményét, amellyel az Interparlamentáris Unió újjáalakuló magyar csoportja ideiglenes vezetőségét választották meg. Az ideiglenes végrehajtó bizottság elnökévé - 211 szavazattal - Szűrös Mátyást, alelnökeivé pedig Horn Pétert, Horváth Jenőt és Vida Kocsárdot választották meg. A törvényjavaslat feletti vitában felszólaltak: Kenyeres Árpád (Budapest, 55. vk.); Lotz Ernő (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 12. vk.); Movik Lászlóné (Pest m., 27. vk.); Nobis Ferenc (Budapest, 66. vk.); Magyar Pál (Békés m., 3. vk.); Kócza Imre (Heves m., 3. vk.); Hámori Csaba (országos lista); Devcsics Miklós (Nógrád m., 1. vk.); Szabó István (Budapest, 8. vk.); Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.); Kovács András (Heves m., 10. vk.); Fekete János (Békés m., 11. vk.); Juhár János (Pest m., 24. vk.); Kiss János (országos lista); Varga Sándor (Bács-Kiskun m., 6. vk.); Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.). A vitát lezáró miniszteri választ megelőzően Németh Miklós miniszterelnök kért szót, s válaszolt azokra a felvetésekre, amelyek a kormány munkáját, a kormányzati felelősséget érintették. Ezután Békesi László pénzügyminiszter válasza következett. Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság elnöke a plenáris ülés szünetében tartott ülés eredményét ismertette, majd a határozathozatal következett. A külön- külön elfogadott módosításokkal együtt az Országgyűlés 8 ellenszavazattal, 38 tartózkodás mellett elfogadta az 1989. évi költségvetési törvény módosításáról benyújtott törvényjavaslatot. Ezt követően került sor a nagymarosi beruházás helyzetéről szóló miniszterelnöki tájékoztatóra. (folyt. köv.)
1989. június 2., péntek 19:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (48. rész) - Dióhéj 2.
|
A vitában felszólalt: Szentágothai János (országos lista); Bánáti Gézáné (Pest m., 21. vk.); Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.); Balogh László (Pest m., 29. vk.); Tőzsér Gáspár (Nógrád m., 4. vk.). Kőrös Gáspár (Bács-Kiskun m., 4. vk.); Bubla Gyula (Budapest, 3. vk.); Tóth Istvánné (Bács-Kiskun m., 11. vk.); Mayer Bertalan (Vas m., 5. vk.); Balogh László (Békés m., 14. vk.); Berdár Béla (Pest m., 25. vk.); Peják Emil (Budapest, 56. v.k) felszólalásával folytatódott. Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter; Bognár József (országos lista). Németh Miklós válaszolt az elhangzottakra. A képviselők a kormányfő beszámolóját tudomásul vették. Az ülésszak lezárása előtt Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke kérte, a jelenlévőket: egyetértőleg vegyék tudomásul, hogy a Ház elnöke - néhány képviselő részvételével - koszorút helyezzen el Nagy Imre sírján június 16-án. Váratlanul szót kért Sági Gáborné (Fejér m., 10.vk.), s egy ügyrendi javaslatot terjesztett elő. Ezt követően Szűrös Mátyás június 27-ig berekesztette az ülésszakot. Az ülésszakról tudósítottak: Bisztricsány Julianna, Csákvári János, Farkas Attila, Fehér István, Garajszki István, Pichler Ferenc, Pintér Lajos, Szőke László. Szerkesztettek: Császár Tibor, Kárpáti Miklós, Baumann László. (MTI)
1989. június 2., péntek 19:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"ZENEÉRTŐ" Jónapot kivánok szombat reggel van, május 27-e. Hallgatók Fórumának egy múlt heti és egy heti hallgatói megjegyzéséhez szeretnék egy-egy kiegészítést fűzni és ha jónat látják közöljék, mert ugy érzem, ezzel segíthetek az illetőnek, a problémájában. A múlt héten azt hiszem egy erdélyi hallgató de legalább is az erdélyiek nevében beszélő azt mondta, hogy legyenek harcosabbak, mert hiszen vannak Erdélynek olyan részei ahol még a Kossuth Rádiót sem hallani. Na most miután a Kossuth Rádió adásait, nem csak a Kossuthot ugyanúgy a Petőfiét is rendkivűl fontosnak és érdekesnek tartom, különösen a Vasárnapi Újságot, a 168-órát. Ha Önök hajlandók a konkurens vállalatnak ilyen szempontból reklámot csinálni, akkor közölhetem, hogy a 49-méteres rövidhullámon 6025-ös frekvencián egész nap ad műsort, és kizártnak tartom, hogy ezt Erdélyben ne lehetne hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|