|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - első nap (17. rész)
|
Nagyiványi András (Budapest, 19. vk.), a Villanyszerelőipari
-----------------
Vállalat vezérigazgatója szerint a gazdasági társaságokról szóló
törvény az utóbbi évek egyik legelőremutatóbb törvénye, amely a
magyar gazdaság új alapokra helyezését hivatott elősegíteni.
Hasonlóan vélekedett az ehhez kapcsolódó, most beterjesztett
törvénytervezetről, illetve módosító javaslatokról. Örvendetesnek
tartotta, hogy a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok
átalakulásáról szóló törvényjavaslat e formában került a törvényhozó
testület elé.
A képviselő figyelemre méltónak tartotta, hogy a benyújtott
törvényjavaslat az evolúció elvére épül, nem pedig egyfajta felülről
jövő, elsietett átalakítási kampányra, amely újabb károkat okozhatna
gyors végrehajtatásával a gazdaságnak. Véleménye szerint
magalapozatlan az a szemlélet, amely egyetlen vagyonkezelő központ
szinte azonnali felállítását indítványozza, hiszen az ismételten
monopolisztikus helyeztet teremtene, a gazdálkodási vagyon elosztási
feladatát látná el. - A kérdést az államháztartási törvénnyel
kapcsolatosan kellene rendezni, hogy véget vessünk végre az
,,osztogató-fosztogató,, szemléletnek - mondta.
A vállalati törvény módosításával kapcsolatban felhívta a
figyelmet: az egyik paragrafus lehetőséget teremt a
Minisztertanácsnak arra, hogy indokolt esetben a vállalati tanács,
illetve a küldöttközgyűlés által vezetett vállalatot ismét állami
kezelésbe vonja. Ez - szerinte - kitöltetlen biankó csekket adna a
Minisztertanácsnak, amely felhasználhatná mindenkori rövid távú
költségvetési érdekeihez. Ha ez a szakasz a törvényből nem maradhat
ki, akkor célszerűbb megoldás lenne ezt a felhatalmazást az
Országgyűlés körébe utalni, hogy a Minisztertanács az okok kellő
bemutatásával kezdeményezhesse ilyesfajta szándékát. A Parlamentnek
ily módon lehetősége lenne az állami vagyonkezelés ellenőrzésére.
Egy nagyvállalat államigazgatásba való visszavétele vagy eladása ezt
mindenképpen indokolttá teszi.
A vállalati tanácsok tagjainak tiszteletdíja, az átlagkereset
tíz százaléka - szerinte - az elvárt felelősséggel nem áll arányban.
Javasolta, hogy a tízszázalékos juttatást csak a tiszteletdíj
minimumaként határozzák meg, amelytől a vállalat - nyereséges
gazdálkodásával arányban - eltérhet. (folyt.köv.)
1989. május 30., kedd 16:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"ZENEÉRTŐ" Jónapot kivánok szombat reggel van, május 27-e. Hallgatók Fórumának egy múlt heti és egy heti hallgatói megjegyzéséhez szeretnék egy-egy kiegészítést fűzni és ha jónat látják közöljék, mert ugy érzem, ezzel segíthetek az illetőnek, a problémájában. A múlt héten azt hiszem egy erdélyi hallgató de legalább is az erdélyiek nevében beszélő azt mondta, hogy legyenek harcosabbak, mert hiszen vannak Erdélynek olyan részei ahol még a Kossuth Rádiót sem hallani. Na most miután a Kossuth Rádió adásait, nem csak a Kossuthot ugyanúgy a Petőfiét is rendkivűl fontosnak és érdekesnek tartom, különösen a Vasárnapi Újságot, a 168-órát. Ha Önök hajlandók a konkurens vállalatnak ilyen szempontból reklámot csinálni, akkor közölhetem, hogy a 49-méteres rövidhullámon 6025-ös frekvencián egész nap ad műsort, és kizártnak tartom, hogy ezt Erdélyben ne lehetne hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|