|
|
|
|
Környezetvédelem
|
Környezetvédelem SZER ---------------- München, 1989. május 27. (Zsile Zoltán) A munka világa Elmúlt heti műsorunkban, amelyben körképet kívántunk adni a magyarországi munka világáról elsősorban az érdekvédelemért folyó kűzdelem, a szabad szervezkedés hagyományos kifejezéssel élve a munkásmozgalom eseményeiről, bemutattuk a Független Környezetvédő Munkapártot, amely Hévízen alakult meg. A magyar belpolitikában talán legnagyobb tömegeket megmozgató és leginkább megfogható sikereket elérő környezetvédő mozgalom eme új csoportosulása egy sok színű, és egyre inkább országos erő új intézménye lesz. Amint bejelentették a párttörvény kihírdetése után lépnek fel valóságos pártként. Ahogy felhívásukban megfogalmazták: - A magyar történelem során elsőnek bontja zászlaját az eddigi pártalakulati formációktól eltérő olyan környezetvédelmi, politikai párt, amely szakít a múlttal és az ember, a munka, a természet újszerű összekapcsolásának ideológiájával, valós és teljes alázattal kívánja szolgálni a magyar népet. Meggyőződésünk, hogy csak az értelmes, kulturált, magasszintű munka képes létrehozni a jólétet, a boldogságot Magyarország és a világ népeinek. A Környezetvédő Munkapárt politikai többletteljesítménye voltaképpen a párttá alakulás szándékában fejeződik ki. De mint hangsúlyoztuk, része egy nagyon sok színű, sok embert maga mögött tudó szellemi mozgalomnak, amelynek szellemiségét talán a legmarkánsabban és legradikálisabban a "4. alapelv" nevet viselő, ez év Húsvétján megalakult csoport fogalmazta meg. A csoport egyik tagja a Bécsben élő teológus Kiszely Károly az első magyar katolikus szolgálatmegtagadó, aki három évet töltött börtönben és akinek történetéről, kűzdelméről hallgatóink is értesültek. (folyt.)
1989. május 27., szombat
|
Vissza »
|
|
Környezetvédelem - 1. folyt.
|
Kiszely Károly meghatározása szerint a csoport nem kíván mozgalom és mégkevésbé párt lenni, kezdeményezésnek nevezi magát, amelynek célja, hogy vezérlőeszméjét a különböző környezetvédő és más demokratikus független csoportokkal megossza, azok programjába ajánlja és megvalósításuk érdekében az együttműködést ösztönözze. A fő célkitűzést valahogy úgy lehetne megfogalmazni, hogy a reményeink szerint kialakuló demokratikus magyar jogállam építse be intézményrendszerébe a környezetvédelem strukturális biztosítékát is, amelyet voltaképpen eddig a polgári demokráciák sem értek el. Jogállamiság, amely a létalapok jogállami garanciáit szükségtelennek tartja? Jogállamiság, amely megfeledkezik arról, hogy levegőt is kell vennünk ahhoz, hogy demokráciában élhessünk? Valahogy ilyesfajta féloldalas, féllábú jogállamképet erőszakolnak az ilyen-olyan jelzős demokraták. - Írja Kiszely Károly hozzám intézett levelében. Így folytatja: - Hogy miért? Nem tudom. Talán azért, mert ők erről az elég sarkalatos kérdésről megfeledkeztek és most kínos, hogy nem nekik jutott eszükbe? Lehet. Csak hát a demokrácia nem lehet kicsinyes presztizs-ügyek alárendeltje. - Azt mindenesetre tudjuk, hogy a "4. alapelv" felhívását és dokumentumait nemcsak a hivatalos sajtó, hanem a független lapok sem közölték. A Hitel, a Beszélő és a Fidesz Hírek egyaránt adós maradt a közléssel. Gadó György Pál a kezdeményezés egyik kezdeményezője, akinek lakáscíme egyben a csoport postacíme is: Budapest, 1137. Pozsonyi út 25. - 5. emelet 36/a. A "4. alapelv" kezdeményezés programját végül is a Hiány című, a hivatalos és a független, sőt szamizdat sajtó mulasztásait és hiányosságait pótló folyóíratban tette közzé. Ez az újság ugyan immár nagy példányszámban talál vevőkre a budapesti aluljárókban, de azért hallgatóinknak csak egy töredéke juthat hozzá. Ezért úgy gondoljuk érdemes felolvasnunk ezt a kitünő írást. (folyt.)
1989. május 27., szombat
|
Vissza »
|
|
Környezetvédelem - 2. folyt.
|
- "4. alapelv". Kezdeményezés. Mihez kezdünk a demokráciával és a nemzeti függetlenséggel és holdbéli, büdös, koszos, mérgekkel teleszórt, telelocsolt tájon? - A kérdést Kiszely Károly tette fel, akinek a kezdeményezés létrejöttében döntő szerepe volt. A költői kérdés feltételezi, hogy amiben ma Magyarországon oly sokan reménykednek egyszer valósággá válik, mégsem hangzik igazán vidáman. Nem felejthetjük el, hogy a természetből élünk. Az aszfalton felnövekvő ember hajlamos arra, hogy csupán azt a városi környezetet tekintse létező valóságnak, amit maga körül lát. Nemcsak olvasmányaink alapján tudjuk, de meghatározó személyes élményünk is, hogy a természettel való rendszeres találkozás nélkül aligha lehet teljes emberi életet élni. Ám a kezdeményezés célja nem az hogy természettel kapcsolatos számunkra fontos élményeinket népszerűsítsük. Szó sincs arról, hogy az európai fejlődés évszázadok alatt kialakult vívmányait kétségbe vonnánk. De hamisnak tartjuk azt a reményt, hogy a többpártrendszerű demokrácia és a piacgazdaság bevezetése önmagában megoldja a legsúlyosabb problémákat. Ha a természetre gondolunk a tapasztalatok nem ezt igazolják. Igaz ugyan, hogy a nyugat-európai országokban a természeti környezet lényegesen jobb állapotban van mint Kelet-Európában, de a helyzet ott is katasztrófális. A tűrhető viszonyok fenntartásában annak is szerepe van, hogy a hulladékokat a harmadik világba és időnként Kelet-Európába exportálják. A gazdaságiérdek a polgári gazdasági rendszerekben is a józan ész fölött áll. Ha a közgazdász realizmusról beszél, e fogalomból kizárja az ökológiai, biológiai, fizikai realitásokat. A természetvédelem kérdésében a politikai akarat alá van rendelve a gazdasági érdekeknek. Még ha igaz lenne is az az ábránd, hogy a polgári demokráciában a döntésekben a kisemberek akarata összegződik, akkor is a természet lenne a vesztes. (folyt.)
1989. május 27., szombat
|
Vissza »
|
|
Környezetvédelem 3. folyt.
|
A kisember rövidtávú anyagi érdekei is a természet védelme ellen szólnak. Ezért ennek megfelelően szabad és választ. Hogyan született a "4. alapelv" elnevezés? A klasszikus jogállamban az államhatalmakat egymástól elválasztják. A törvényhozó hatalom, a végrehajtó hatalom és a bírói hatalom kölcsönösen ellenőrzik egymást. Ez biztosítja, hogy ne alakulhasson ki önkény. A "4. alapelv" kezdeményezés azért lép föl, hogy 4. tényezőként pártatlan, kiterjedt jogkörű környezetvédő testület jöjjön létre, amely védené a ma élő és a még meg nem született nemzedékeknek azt a jogát, hogy ép környezetben élhessenek. Az elmúlt év őszén született felhívásunkban ezt így fogalmaztuk: létesüljön a politikai és a gazdasági szférától független környezetvédő szószóló testület, csak a parlament által visszautasítható javaslattevő és vétójoggal a testület tagjait a tudományos akadémia, a művész szervezetek, a Greenpeace, a VVF, a környezetvédő egyesületek, mozgalmak és az ifjúsági parlament választanák. A testület állásfoglalásait és megállapításait rendszeres időközönként közzétenné. "4. alapelv" névről és gondolat realitásáról ősz óta érdeklődőkkel és egymásközt is vitatkoztunk. Vannak olyan politikában jártas emberek, akik mesterkélt és abszurd dolognak tartják a 4. tényező beillesztését. Mi biztosak vagyunk abban, hogy szükség van olyan környezetvédelmi testületre, amely az ép környezethez való jogot, a feladat fontosságának megfelelő súllyal képviseli. Nem vonjuk kétségbe, hogy környezetvédelmi minisztériumra szükség van. De a KVM botrányos vízlépcsőpárti őszi szereplése után Magyarországon nem kell magyarázni, hogy milyen hátrányokkal jár, a környezetvédelmi minisztérium is része a végrehajtó hatalomnak. Mi is érezzük a valóság és az elképzeléseink közötti szakadékot. Szidjuk is emiatt eleget a valóságot. De azért látunk némi reményt arra, hogy az elkövetkező időben a sok gyökeres változás közepedte Magyarországon környezetvédő szószóló testület is alakuljon. (folyt.)
1989. május 27., szombat
|
Vissza »
|
|
Környezetvédelem - 4. folyt.
|
Szeretnénk minnél több embert meggyőzni arról, hogy kűzdjenek olyan strukturális környezetvédelmi biztosítékok megteremtéséért, amelyek reményt adnak az életben maradásra. Elsősorban az alternatív csoportok felé fordulunk. De mások felé is nyitottak vagyunk. Minden kritikát, ötletet és publikációs lehetőséget örömmel fogadunk. Gadó György Pál Gadó György Pál, aki csak névrokona a demokratikus ellenzék hallgatóink számára is ismert tagjának, Gadó Györgynek. Cikkében hivatkozik a csoport őszi felhívására: Most az ez év húsvétján közzétett, a kezdeményezés célkitűzéseit összefoglaló nyílt levelüket ismertetjük: - Demokrata barátaink A ma élő és jövendő nemzedékek alapvető emberi joga az ép, természeti, és egészségessé épített környezethez a levegővételhez való jog. Mely a jogok rangsorában közvetlenül a puszta élethez és az emberi méltósághoz való jog után következik. A polgári demokratikus rendszerekben is jelenlévő igen mély ökológiai válság arra figyelmeztet, hogy a többségi, illetve képviseleti elv egyedüli és mechanikus alkalmazása csak igen csekély mértékben fékezi e válság további súlyosbodását. Ökológiai kérdésekben ugyanis a választók érdekeltségi csapdába kerülnek. Rövidtávú anyagi érdekeik sokszor létfeltételeikkel és gyermekeik létfeltételeivel kerülnek szembe és mind az oktatás, mind a tömegkommunikációs eszközök, mind a politikai viták a létfeltételektől elszakítva értelmezik a gazdasági életet és a realitást. Így a rövidtávú anyagi érdekeltség a meghatározó. Ugyanakkor a tapasztalat szerint valamennyi beruházás, vállalkozás, áruféleség, eszköz, anyag, sőt adórendszer mellett, kinálkozik egy környezetbarát változat, ami nem ritkán olcsóbb, illetve össztársadalmi vonatkozásban is kedvezőbb megoldást jelent. (folyt.)
1989. május 27., szombat
|
Vissza »
|
|
Környezetvédelem - 5. folyt.
|
Csupán az ebbe az írányba haladó arányos jogkörű, demokratikus, jogállami és független intézmény hiányzik. Intézményes biztosítékot egy pártatlan a politikai és gazdasági szférától független, csakis a természet érdekeit képviselő önálló szakértő gárdával is rendelkező környezetőr testület jelenthetne. Ez a testület a klasszikus állam három egymást ellenőrző hatalmához, törvényhozás, kormányzás és bíráskodás, negyedikként kapcsolódna. Javaslatait és vétóit csakis az országgyűlés módosíthatná, vagy utasíthatná el nyilvános vita és alapos indoklás után. Demokratikus jogállamban is csak így biztosítható életfeltételeink és gyermekeink életfeltételeinek elemi védelme. Ugyanakkor a parlament kontrollja véd az ökológiai problémák esetleges túlértékelésével szemben. Ez a működési mechanizmus, bár formailag újraszerű volna, tartalmilag mélységesen megfelelne a demokratikus jogállam alapelveinek. Sőt annak szerves tovább gondolását és az új helyzetre való logikus alkalmazását jelentené. A demokratikus állam hasonlóan külön jogállami biztosítékrendszerrel védi az igazságszolgáltatást, a jogrendet és nem bízza azokat mechanikus módon egyedül a formális többségi elvre. Létfeltételei a természet élő és élettelen rendszerei, egyben demokrácia és a szociális vívmányok feltételeit is jelentik. Hitelesen demokratikus és szociális társadalom nemcsak az ökoszociális társadalom lehet. A szenny, a méreg, a zaj, a beton uralmának kedvezett struktúrák épp oly veszélyesek a demokráciára mint a diktatúra fenyegetése. Ha az alkalmas és arányos jogkörű intézményt nem hozzuk létre időben e ponton talán pótolhatatlan hézag támad a demokrácián, és a méreg a mocsok és a természetes környezetet zsugorító buldózerek terrorjába kerül az ország. A polgári demokráciák példája arra figyelmeztet, hogy ilyen intézményt csak átmeneti helyzetben lehet kivívni. Amikor a tekintélyállam engedékenyebbé vált, de a technokrata és gazdasági lobbyk még nem olyan hatalmasak, hogy a számukra kényelmetlen intézmény létrehozását meghiúsítsák. (folyt.)
1989. május 27., szombat
|
Vissza »
|
|
Környezetvédelem - 6. folyt.
|
Kérjük a demokratikus pártokat, szervezeteket, hogy az említett strukturális környezetvédő biztosíték, környezetőr testület követelésével, programba foglalásával jelen felhívás minnél nagyobb nyilvánosság segítésével kűzdjenek a demkratikus az emberi életre alkalmas Magyarországért. Követeljék a biztosíték alkotmányba foglalását. Budapest, 1989. Húsvétján. "4. alapelv" kezdeményezés nevében: Csapodi Tamás - jogász, Budapest. Csizmadia Gábor - építész, Budapest. Gadó György Pál - erdőmérnök, Budapest Kiszely Károly - teológus, Bécs. +++
1989. május 27., szombat
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"ZENEÉRTŐ" Jónapot kivánok szombat reggel van, május 27-e. Hallgatók Fórumának egy múlt heti és egy heti hallgatói megjegyzéséhez szeretnék egy-egy kiegészítést fűzni és ha jónat látják közöljék, mert ugy érzem, ezzel segíthetek az illetőnek, a problémájában. A múlt héten azt hiszem egy erdélyi hallgató de legalább is az erdélyiek nevében beszélő azt mondta, hogy legyenek harcosabbak, mert hiszen vannak Erdélynek olyan részei ahol még a Kossuth Rádiót sem hallani. Na most miután a Kossuth Rádió adásait, nem csak a Kossuthot ugyanúgy a Petőfiét is rendkivűl fontosnak és érdekesnek tartom, különösen a Vasárnapi Újságot, a 168-órát. Ha Önök hajlandók a konkurens vállalatnak ilyen szempontból reklámot csinálni, akkor közölhetem, hogy a 49-méteres rövidhullámon 6025-ös frekvencián egész nap ad műsort, és kizártnak tartom, hogy ezt Erdélyben ne lehetne hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|