|
|
 |
|
 |
Környezetvédelem
|
Környezetvédelem SZER
---------------- München, 1989. május 27.
(Zsile Zoltán) A munka világa
Elmúlt heti műsorunkban, amelyben körképet kívántunk adni a
magyarországi munka világáról elsősorban az érdekvédelemért folyó
kűzdelem, a szabad szervezkedés hagyományos kifejezéssel élve a
munkásmozgalom eseményeiről, bemutattuk a Független Környezetvédő
Munkapártot, amely Hévízen alakult meg. A magyar belpolitikában
talán legnagyobb tömegeket megmozgató és leginkább megfogható
sikereket elérő környezetvédő mozgalom eme új csoportosulása egy sok
színű, és egyre inkább országos erő új intézménye lesz. Amint
bejelentették a párttörvény kihírdetése után lépnek fel valóságos
pártként. Ahogy felhívásukban megfogalmazták:
- A magyar történelem során elsőnek bontja zászlaját az eddigi
pártalakulati formációktól eltérő olyan környezetvédelmi, politikai
párt, amely szakít a múlttal és az ember, a munka, a természet
újszerű összekapcsolásának ideológiájával, valós és teljes alázattal
kívánja szolgálni a magyar népet. Meggyőződésünk, hogy csak az
értelmes, kulturált, magasszintű munka képes létrehozni a jólétet, a
boldogságot Magyarország és a világ népeinek.
A Környezetvédő Munkapárt politikai többletteljesítménye
voltaképpen a párttá alakulás szándékában fejeződik ki. De mint
hangsúlyoztuk, része egy nagyon sok színű, sok embert maga mögött
tudó szellemi mozgalomnak, amelynek szellemiségét talán a
legmarkánsabban és legradikálisabban a "4. alapelv" nevet viselő, ez
év Húsvétján megalakult csoport fogalmazta meg. A csoport egyik
tagja a Bécsben élő teológus Kiszely Károly az első magyar katolikus
szolgálatmegtagadó, aki három évet töltött börtönben és akinek
történetéről, kűzdelméről hallgatóink is értesültek. (folyt.)
1989. május 27., szombat
|
Vissza »
|
|
Környezetvédelem - 1. folyt.
|
Kiszely Károly meghatározása szerint a csoport nem kíván
mozgalom és mégkevésbé párt lenni, kezdeményezésnek nevezi magát,
amelynek célja, hogy vezérlőeszméjét a különböző környezetvédő és
más demokratikus független csoportokkal megossza, azok programjába
ajánlja és megvalósításuk érdekében az együttműködést ösztönözze. A
fő célkitűzést valahogy úgy lehetne megfogalmazni, hogy a reményeink
szerint kialakuló demokratikus magyar jogállam építse be
intézményrendszerébe a környezetvédelem strukturális biztosítékát
is, amelyet voltaképpen eddig a polgári demokráciák sem értek el.
Jogállamiság, amely a létalapok jogállami garanciáit
szükségtelennek tartja? Jogállamiság, amely megfeledkezik arról,
hogy levegőt is kell vennünk ahhoz, hogy demokráciában élhessünk?
Valahogy ilyesfajta féloldalas, féllábú jogállamképet erőszakolnak
az ilyen-olyan jelzős demokraták. - Írja Kiszely Károly hozzám
intézett levelében. Így folytatja:
- Hogy miért? Nem tudom. Talán azért, mert ők erről az elég
sarkalatos kérdésről megfeledkeztek és most kínos, hogy nem nekik
jutott eszükbe? Lehet. Csak hát a demokrácia nem lehet kicsinyes
presztizs-ügyek alárendeltje.
- Azt mindenesetre tudjuk, hogy a "4. alapelv" felhívását és
dokumentumait nemcsak a hivatalos sajtó, hanem a független lapok sem
közölték. A Hitel, a Beszélő és a Fidesz Hírek egyaránt adós maradt
a közléssel. Gadó György Pál a kezdeményezés egyik kezdeményezője,
akinek lakáscíme egyben a csoport postacíme is:
Budapest, 1137. Pozsonyi út 25. - 5. emelet 36/a.
A "4. alapelv" kezdeményezés programját végül is a Hiány című, a
hivatalos és a független, sőt szamizdat sajtó mulasztásait és
hiányosságait pótló folyóíratban tette közzé. Ez az újság ugyan
immár nagy példányszámban talál vevőkre a budapesti aluljárókban, de
azért hallgatóinknak csak egy töredéke juthat hozzá. Ezért úgy
gondoljuk érdemes felolvasnunk ezt a kitünő írást. (folyt.)
1989. május 27., szombat
|
Vissza »
|
|
Környezetvédelem - 2. folyt.
|
- "4. alapelv". Kezdeményezés. Mihez kezdünk a demokráciával és
a nemzeti függetlenséggel és holdbéli, büdös, koszos, mérgekkel
teleszórt, telelocsolt tájon? - A kérdést Kiszely Károly tette fel,
akinek a kezdeményezés létrejöttében döntő szerepe volt. A költői
kérdés feltételezi, hogy amiben ma Magyarországon oly sokan
reménykednek egyszer valósággá válik, mégsem hangzik igazán vidáman.
Nem felejthetjük el, hogy a természetből élünk. Az aszfalton
felnövekvő ember hajlamos arra, hogy csupán azt a városi környezetet
tekintse létező valóságnak, amit maga körül lát. Nemcsak
olvasmányaink alapján tudjuk, de meghatározó személyes élményünk is,
hogy a természettel való rendszeres találkozás nélkül aligha lehet
teljes emberi életet élni. Ám a kezdeményezés célja nem az hogy
természettel kapcsolatos számunkra fontos élményeinket
népszerűsítsük. Szó sincs arról, hogy az európai fejlődés évszázadok
alatt kialakult vívmányait kétségbe vonnánk. De hamisnak tartjuk azt
a reményt, hogy a többpártrendszerű demokrácia és a piacgazdaság
bevezetése önmagában megoldja a legsúlyosabb problémákat. Ha a
természetre gondolunk a tapasztalatok nem ezt igazolják. Igaz ugyan,
hogy a nyugat-európai országokban a természeti környezet lényegesen
jobb állapotban van mint Kelet-Európában, de a helyzet ott is
katasztrófális. A tűrhető viszonyok fenntartásában annak is szerepe
van, hogy a hulladékokat a harmadik világba és időnként
Kelet-Európába exportálják. A gazdaságiérdek a polgári gazdasági
rendszerekben is a józan ész fölött áll. Ha a közgazdász
realizmusról beszél, e fogalomból kizárja az ökológiai, biológiai,
fizikai realitásokat. A természetvédelem kérdésében a politikai
akarat alá van rendelve a gazdasági érdekeknek. Még ha igaz lenne is
az az ábránd, hogy a polgári demokráciában a döntésekben a
kisemberek akarata összegződik, akkor is a természet lenne a
vesztes. (folyt.)
1989. május 27., szombat
|
Vissza »
|
|
Környezetvédelem 3. folyt.
|
A kisember rövidtávú anyagi érdekei is a természet védelme ellen
szólnak. Ezért ennek megfelelően szabad és választ. Hogyan született
a "4. alapelv" elnevezés? A klasszikus jogállamban az
államhatalmakat egymástól elválasztják. A törvényhozó hatalom, a
végrehajtó hatalom és a bírói hatalom kölcsönösen ellenőrzik
egymást. Ez biztosítja, hogy ne alakulhasson ki önkény. A "4.
alapelv" kezdeményezés azért lép föl, hogy 4. tényezőként pártatlan,
kiterjedt jogkörű környezetvédő testület jöjjön létre, amely védené
a ma élő és a még meg nem született nemzedékeknek azt a jogát, hogy
ép környezetben élhessenek. Az elmúlt év őszén született
felhívásunkban ezt így fogalmaztuk: létesüljön a politikai és a
gazdasági szférától független környezetvédő szószóló testület, csak
a parlament által visszautasítható javaslattevő és vétójoggal a
testület tagjait a tudományos akadémia, a művész szervezetek, a
Greenpeace, a VVF, a környezetvédő egyesületek, mozgalmak és az
ifjúsági parlament választanák. A testület állásfoglalásait és
megállapításait rendszeres időközönként közzétenné. "4. alapelv"
névről és gondolat realitásáról ősz óta érdeklődőkkel és egymásközt
is vitatkoztunk. Vannak olyan politikában jártas emberek, akik
mesterkélt és abszurd dolognak tartják a 4. tényező beillesztését.
Mi biztosak vagyunk abban, hogy szükség van olyan környezetvédelmi
testületre, amely az ép környezethez való jogot, a feladat
fontosságának megfelelő súllyal képviseli. Nem vonjuk kétségbe, hogy
környezetvédelmi minisztériumra szükség van. De a KVM botrányos
vízlépcsőpárti őszi szereplése után Magyarországon nem kell
magyarázni, hogy milyen hátrányokkal jár, a környezetvédelmi
minisztérium is része a végrehajtó hatalomnak. Mi is érezzük a
valóság és az elképzeléseink közötti szakadékot. Szidjuk is emiatt
eleget a valóságot. De azért látunk némi reményt arra, hogy az
elkövetkező időben a sok gyökeres változás közepedte Magyarországon
környezetvédő szószóló testület is alakuljon. (folyt.)
1989. május 27., szombat
|
Vissza »
|
|
Környezetvédelem - 4. folyt.
|
Szeretnénk minnél több embert meggyőzni arról, hogy kűzdjenek
olyan strukturális környezetvédelmi biztosítékok megteremtéséért,
amelyek reményt adnak az életben maradásra. Elsősorban az alternatív
csoportok felé fordulunk. De mások felé is nyitottak vagyunk. Minden
kritikát, ötletet és publikációs lehetőséget örömmel fogadunk.
Gadó György Pál
Gadó György Pál, aki csak névrokona a demokratikus ellenzék
hallgatóink számára is ismert tagjának, Gadó Györgynek. Cikkében
hivatkozik a csoport őszi felhívására:
Most az ez év húsvétján közzétett, a kezdeményezés célkitűzéseit
összefoglaló nyílt levelüket ismertetjük:
- Demokrata barátaink
A ma élő és jövendő nemzedékek alapvető emberi joga az ép,
természeti, és egészségessé épített környezethez a levegővételhez
való jog. Mely a jogok rangsorában közvetlenül a puszta élethez és
az emberi méltósághoz való jog után következik. A polgári
demokratikus rendszerekben is jelenlévő igen mély ökológiai válság
arra figyelmeztet, hogy a többségi, illetve képviseleti elv egyedüli
és mechanikus alkalmazása csak igen csekély mértékben fékezi e
válság további súlyosbodását. Ökológiai kérdésekben ugyanis a
választók érdekeltségi csapdába kerülnek. Rövidtávú anyagi érdekeik
sokszor létfeltételeikkel és gyermekeik létfeltételeivel kerülnek
szembe és mind az oktatás, mind a tömegkommunikációs eszközök, mind
a politikai viták a létfeltételektől elszakítva értelmezik a
gazdasági életet és a realitást. Így a rövidtávú anyagi érdekeltség
a meghatározó. Ugyanakkor a tapasztalat szerint valamennyi
beruházás, vállalkozás, áruféleség, eszköz, anyag, sőt adórendszer
mellett, kinálkozik egy környezetbarát változat, ami nem ritkán
olcsóbb, illetve össztársadalmi vonatkozásban is kedvezőbb megoldást
jelent. (folyt.)
1989. május 27., szombat
|
Vissza »
|
|
Környezetvédelem - 5. folyt.
|
Csupán az ebbe az írányba haladó arányos jogkörű, demokratikus,
jogállami és független intézmény hiányzik. Intézményes biztosítékot
egy pártatlan a politikai és gazdasági szférától független, csakis a
természet érdekeit képviselő önálló szakértő gárdával is rendelkező
környezetőr testület jelenthetne. Ez a testület a klasszikus állam
három egymást ellenőrző hatalmához, törvényhozás, kormányzás és
bíráskodás, negyedikként kapcsolódna. Javaslatait és vétóit csakis
az országgyűlés módosíthatná, vagy utasíthatná el nyilvános vita és
alapos indoklás után.
Demokratikus jogállamban is csak így biztosítható
életfeltételeink és gyermekeink életfeltételeinek elemi védelme.
Ugyanakkor a parlament kontrollja véd az ökológiai problémák
esetleges túlértékelésével szemben. Ez a működési mechanizmus, bár
formailag újraszerű volna, tartalmilag mélységesen megfelelne a
demokratikus jogállam alapelveinek. Sőt annak szerves tovább
gondolását és az új helyzetre való logikus alkalmazását jelentené. A
demokratikus állam hasonlóan külön jogállami biztosítékrendszerrel
védi az igazságszolgáltatást, a jogrendet és nem bízza azokat
mechanikus módon egyedül a formális többségi elvre. Létfeltételei a
természet élő és élettelen rendszerei, egyben demokrácia és a
szociális vívmányok feltételeit is jelentik. Hitelesen demokratikus
és szociális társadalom nemcsak az ökoszociális társadalom lehet. A
szenny, a méreg, a zaj, a beton uralmának kedvezett struktúrák épp
oly veszélyesek a demokráciára mint a diktatúra fenyegetése. Ha az
alkalmas és arányos jogkörű intézményt nem hozzuk létre időben e
ponton talán pótolhatatlan hézag támad a demokrácián, és a méreg a
mocsok és a természetes környezetet zsugorító buldózerek terrorjába
kerül az ország. A polgári demokráciák példája arra figyelmeztet,
hogy ilyen intézményt csak átmeneti helyzetben lehet kivívni. Amikor
a tekintélyállam engedékenyebbé vált, de a technokrata és gazdasági
lobbyk még nem olyan hatalmasak, hogy a számukra kényelmetlen
intézmény létrehozását meghiúsítsák. (folyt.)
1989. május 27., szombat
|
Vissza »
|
|
Környezetvédelem - 6. folyt.
|
Kérjük a demokratikus pártokat, szervezeteket, hogy az említett
strukturális környezetvédő biztosíték, környezetőr testület
követelésével, programba foglalásával jelen felhívás minnél nagyobb
nyilvánosság segítésével kűzdjenek a demkratikus az emberi életre
alkalmas Magyarországért.
Követeljék a biztosíték alkotmányba foglalását.
Budapest, 1989. Húsvétján.
"4. alapelv" kezdeményezés nevében:
Csapodi Tamás - jogász, Budapest.
Csizmadia Gábor - építész, Budapest.
Gadó György Pál - erdőmérnök, Budapest
Kiszely Károly - teológus, Bécs. +++
1989. május 27., szombat
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"ZENEÉRTŐ" Jónapot kivánok szombat reggel van, május 27-e. Hallgatók Fórumának egy múlt heti és egy heti hallgatói megjegyzéséhez szeretnék egy-egy kiegészítést fűzni és ha jónat látják közöljék, mert ugy érzem, ezzel segíthetek az illetőnek, a problémájában. A múlt héten azt hiszem egy erdélyi hallgató de legalább is az erdélyiek nevében beszélő azt mondta, hogy legyenek harcosabbak, mert hiszen vannak Erdélynek olyan részei ahol még a Kossuth Rádiót sem hallani. Na most miután a Kossuth Rádió adásait, nem csak a Kossuthot ugyanúgy a Petőfiét is rendkivűl fontosnak és érdekesnek tartom, különösen a Vasárnapi Újságot, a 168-órát. Ha Önök hajlandók a konkurens vállalatnak ilyen szempontból reklámot csinálni, akkor közölhetem, hogy a 49-méteres rövidhullámon 6025-ös frekvencián egész nap ad műsort, és kizártnak tartom, hogy ezt Erdélyben ne lehetne hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|