|
|
|
|
Reformkörök 3.
|
Ugyanakkor belülről magam is berzenkedem az ellen, hogy a nagy nyugati lapok és hírügynökségek mindent igyekeznek a hatalmi harc személyi vonatkozásaira kihegyezni. A kérdések napra készen aktuálisak és mindíg egyformák: amikor Grósz Károly a szombat reggeli Népszabaságban azt mondta, hogy ..., akkor Pozsgay Imre és Vastagh Pál szerint arra gondolt-e,...? A főtitkár erről, arról, amarról azt mondta, hogy... önnek mi a véleménye ugyanarról? Mégis megértem Pozsgay Imrét, aki türelmesen és hatásosan válaszolt minden kérdésre: kicentizett válaszait ezek a külföldiek pontosabban és korrektebben idézik, mint az elmúlt évtizedben a személye elleni averzióra késztetett hazai szerkesztők. A szegedi találkozónak más volt a hangulata, mint a kecskemétinek. Ott a már jól ismert reformerek vitték a prímet: Lengyel László, Bihari Mihály, Gazsó Ferenc. Szegeden a tömeg politizált. Szekciónként 25-30 hozzászólás is elhangzott. Érezni lehetett, hogyan áradnak, folynak egy mederbe a gazdasági és társadalmi modellváltás korábban csak búvópatakként megjelent gondolatsorai. A vita ugyan szétfolyó és meglehetősen csapongó volt - de hát ez egyszerre következik a politikai kultúra hiányából, a politológiai műveltség esetlegességéből és a mindent kimondani akarás lelkesedéséből. Valamiféle őszinte naívitás jellemezte a légkört. Elég volt a manipulációból, a taktikázásból, a következetlenségből, a cél által szentesített hazudozásból, hangzott el sokszor, sokféle megfogalmazásban. Ebbe a gondolatkörbe kapcsolódik a tanácskozás egyik legfőbb követelése is: ne pártértekezlet, hanem kongresszus legyen az ősszel, ahol sokkal kevesebb lehetőség nyílik a kulisszák mögötti machinációkra. Hogy ez nem felnagyított veszély, azt igazolták a szombat esti plenáris ülésen történtek is. Miközben Pozsgay Imre és Vastagh Pál külföldi újságírók kérdéseire válaszolt, a közös platform kialakítását egyszerűen szétvitatkozta néhány résztvevő. Nem lehet a szándékosságot bizonyítani, de tény, hogy sikerült az időt elhúzniuk, a fővárosi és a vidéki küldöttek között ellentétet szítani, és megakadályozni, hogy a reformkörök platformtervezetét a plenáris ülés közmegegyezése szentesítse. al. Nagy Imre elvtárs A reformköri mozgalom eredményeképpen új politikus személyiségek kezdenek kiválni. A szegedi Lovászi József, Géczi József, a kecskeméti Bruszel László, a budapesti Szántó György, a szentesi Keserű Imre nevét valószínűleg sokszor láthatjuk még nyomtatásban. A vasárnapi politikai nagygyűlésen éppen Keserű Imre mondta a legnagyobb hatású beszédet. (folyt.)
1989. május 23., kedd 13:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"ZENEÉRTŐ" Jónapot kivánok szombat reggel van, május 27-e. Hallgatók Fórumának egy múlt heti és egy heti hallgatói megjegyzéséhez szeretnék egy-egy kiegészítést fűzni és ha jónat látják közöljék, mert ugy érzem, ezzel segíthetek az illetőnek, a problémájában. A múlt héten azt hiszem egy erdélyi hallgató de legalább is az erdélyiek nevében beszélő azt mondta, hogy legyenek harcosabbak, mert hiszen vannak Erdélynek olyan részei ahol még a Kossuth Rádiót sem hallani. Na most miután a Kossuth Rádió adásait, nem csak a Kossuthot ugyanúgy a Petőfiét is rendkivűl fontosnak és érdekesnek tartom, különösen a Vasárnapi Újságot, a 168-órát. Ha Önök hajlandók a konkurens vállalatnak ilyen szempontból reklámot csinálni, akkor közölhetem, hogy a 49-méteres rövidhullámon 6025-ös frekvencián egész nap ad műsort, és kizártnak tartom, hogy ezt Erdélyben ne lehetne hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|