|
|
|
|
Történészvitát szervez a Nyilvánosság Klub (1. rész)
|
1989. május 2., kedd - Elhallgatások és torzítások, avagy hogyan kutatható a közelmúlt magyar történelme címmel történészvitát rendez szombaton a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen a Nyilvánosság Klub, a Hajnal István Kör és a Történelmi Igazságtétel Bizottság. Erről tartottak sajtótájékoztatót kedden a Hungária Kávéház irodalmi szalonjában.
Elmondották, hogy az elmúlt negyven év történelmének kutatása elsősorban tudományos kérdés. Ugyanakkor mindezideig politikai szempontok határozták meg, hogy milyen anyagokat lehet kutatni a levéltárakban. Márpedig a valós kép kialakításához szükség van ahhoz, hogy különbséget tegyenek tudományos és politikai ügyek között. A szombati vitán Gyáni Gábor, a Hajnal István Kör tagja beszél majd a levéltári kutatások szabályairól, Pető Iván pedig azokat az információs korlátozásokat összegzi, amelyek gátolják a levéltári kutatómunkát. Többen szólnak majd szakmai kutatási tapasztalataikról. Hegedűs B. András a történelmi publikációk és az etika kapcsolatáról tart előadást, s érdekességnek ígérkezik Farkas Vladimir szereplése. A sajtótájékoztatón szó esett a koncepciós perek felülvizsgálatáról. Bácskai Vera történész ismételten kifogásolta, hogy a felülvizsgálatot végző bizottság összeállításánál nem kérték ki a szakma képviselőinek véleményét, egyebek közt nem hallgatták meg az MTA Történettudományi Intézetét. Emlékeztetett rá, hogy a Hajnal István Kör bizalmatlanságát fejezte ki a bizottság társelnökének, Zinner Tibornak a személyével kapcsolatban. Ugyancsak helytelenítik, hogy a tervek szerint a megvizsgálandó iratok kikerülnek a levéltárakból. A Hajnal István Kör véleménye szerint ennek nem szabadna megtörténnie, a róluk készült hiteles másolatokat kellene a bizottság rendelkezésére bocsátani. Varga László történész egyebek közt kifejtette, hogy az 1956-tal kapcsolatos publikációk nyilvánossága megnőtt. Ez örvendetes, ám a felfokozott érdeklődés miatt jelentős tér jut a felületes, szenzációhajhászó írásoknak is. Egyúttal kifogásolta, hogy az 1956-os események kutatására továbbra sincs intézményes lehetőség, s ez vonatkozik az utóbbi negyven év számos más, a történészek számára fontos témájára is. (folyt. köv.)
1989. május 2., kedd 14:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"ZENEÉRTŐ" Jónapot kivánok szombat reggel van, május 27-e. Hallgatók Fórumának egy múlt heti és egy heti hallgatói megjegyzéséhez szeretnék egy-egy kiegészítést fűzni és ha jónat látják közöljék, mert ugy érzem, ezzel segíthetek az illetőnek, a problémájában. A múlt héten azt hiszem egy erdélyi hallgató de legalább is az erdélyiek nevében beszélő azt mondta, hogy legyenek harcosabbak, mert hiszen vannak Erdélynek olyan részei ahol még a Kossuth Rádiót sem hallani. Na most miután a Kossuth Rádió adásait, nem csak a Kossuthot ugyanúgy a Petőfiét is rendkivűl fontosnak és érdekesnek tartom, különösen a Vasárnapi Újságot, a 168-órát. Ha Önök hajlandók a konkurens vállalatnak ilyen szempontból reklámot csinálni, akkor közölhetem, hogy a 49-méteres rövidhullámon 6025-ös frekvencián egész nap ad műsort, és kizártnak tartom, hogy ezt Erdélyben ne lehetne hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|