|
|
 |
|
 |
Szovjet csapatkivonás - Sajtótájékoztató (2. rész)
|
Az APN szovjet sajtóügynökség kérdésére válaszolva Matvej
Burlakov elmondta, hogy a Magyarországról kivont csapatok személyi
állományának egy részét - a szolgálati idő letöltésétől függően -
leszerelik, a többiek pedig más-más alakulatoknál folytatják
szolgálatukat. A kivont harci technika egy részét megsemmisítik,
illetve a népgazdaságban hasznosítják. Több ujságíró - köztük a
Szabad Európa Rádió tudósítója - a Magyarországon maradó csapatok
létszámáról érdeklődött. A déli hadseregcsoport parancsnoka annyit
mondott, hogy a mostani kivonások a Magyarországon állomásozó
alakulatok létszámának mintegy negyedét, a harckocsiknak pedig
csaknem harmadát érintik. A teljes kivonás lehetőségeit firtató
kérdések kapcsán a szovjet és a magyar katonai vezetők emlékeztettek
a Szovjetuniónak arra a korábbi bejelentésére, miszerint az idegen
területeken állomásozó csapatainak kivonását tűzi ki célul 2000-re.
A mostani csökkentés is azt bizonyítja, hogy a Szovjetunió meglépte
az első lépést; ,,a labda a másik térfélen van,,.
A Magyar Rádió kérdése nyomán elhangzott, hogy a kivonások után
magyar kézbe kerülő létesítményekről - minden egyes épületről -
pontos műszaki felmérést készítenek, s ennek alapján határozzák meg
azok értékét. Az adatokat összegzik, majd a kormány elé terjesztik.
Minden gazdasági jellegű kérdésben a kormány hoz döntést.
A katonai jellegű tájékoztatókon eleddig szokatlan,
kombinációkon alapuló kérdést tett fel a Kapu című folyóirat
ujságírója. Arról érdeklődött: egy esetleges külföldi-,
konkrétabban: román - agresszió esetén a Magyarországon maradó
szovjet csapatok beavatkoznának-e a konfliktusba. Mórocz Lajos az
elméletieskedő kérdésre válaszolva katonai szempontból kizártnak
tartotta egy esetleges román támadás lehetőségét. Azt sem tartotta
elképzelhetőnek, hogy a szovjet csapatok beavatkoznának egy ilyen
jellegű konfliktusba. (MTI)
1989. április 21., péntek 18:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"ZENEÉRTŐ" Jónapot kivánok szombat reggel van, május 27-e. Hallgatók Fórumának egy múlt heti és egy heti hallgatói megjegyzéséhez szeretnék egy-egy kiegészítést fűzni és ha jónat látják közöljék, mert ugy érzem, ezzel segíthetek az illetőnek, a problémájában. A múlt héten azt hiszem egy erdélyi hallgató de legalább is az erdélyiek nevében beszélő azt mondta, hogy legyenek harcosabbak, mert hiszen vannak Erdélynek olyan részei ahol még a Kossuth Rádiót sem hallani. Na most miután a Kossuth Rádió adásait, nem csak a Kossuthot ugyanúgy a Petőfiét is rendkivűl fontosnak és érdekesnek tartom, különösen a Vasárnapi Újságot, a 168-órát. Ha Önök hajlandók a konkurens vállalatnak ilyen szempontból reklámot csinálni, akkor közölhetem, hogy a 49-méteres rövidhullámon 6025-ös frekvencián egész nap ad műsort, és kizártnak tartom, hogy ezt Erdélyben ne lehetne hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|