|
|
 |
|
 |
főcím: Milyen üzlet a könyv? cím: Beszélgetés a Kossuth Kiadó terveiről
|
Budapest, 1989. április 12. szerda (MTI-Press)
Az aluljárók, az előcsarnokok védett környezetéből a szabad ég
alá költöztek az alkalmi könyvárusok. A tavasz jele ez, vagy amit
szívesen hinnénk: a gondolat, az írott szó konjunktúrájáé? A
nehezedő élet, a sokszorosan megfontolt kiadások mindennapos
valóságára, úgy tűnik, fittyet hánynak a könyvesek - kiadók és
eladók - mert tudják, hogy a könyv manapság már nemcsak a "tudás
forrása", hanem üzlet is?
Csakugyan üzlet? - Ezt kérdeztük a
korábban elsősorban politikai kiadványairól ismert Kossuth Kiadó
helyettes igazgatójától, Csibra Istvántól.
- A könyv nem csak üzlet, legalábbis számunkra. Mi továbbra is
politikai kiadói alapfeladatainknak szeretnénk eleget tenni. Ez
pedig bizony költséges dolog. Legfeljebb annyi a változás, hogy
mivel a dotáció csökken, mi is megjelentethetünk "piacos" könyveket,
hogy önfinanszírozással hozzájáruljunk működésünk feltételeinek
megteremtéséhez. S további változás, hogy a nyilvánosság új,
korszerűbb értelmezésének megfelelően olyasmit is kiadunk, amiről
korábban nem lehetett szó.
- A zárt, korlátozott számban, bizalmasként kiadott irodalomról
van szó?
- Arról is. Úgy döntöttünk, hogy többet előveszünk azok közül a
publikációk közül, amelyek a nagyközönség számára nem voltak
hozzáférhetőek, s amelyek iránt ma is él az érdeklődés.
- Pontosan mely könyveket érint ez a döntés?
- Pillanatnyilag vagy egy tucat kiadványt készítünk elő. Ez
egyébként azt is jelenti, hogy a korábbi, gyakran hevenyészett
fordításokat át kell fésülni, s meg kell szerezni a kiadási jogot. A
késés tehát technikai jellegű. Gyorsítani kívánjuk a munkát, ám
semmiképpen sem felületessé tenni. Nyilvánosságra szánt kiadvány
esetében megnő a kiadás felelőssége is. Megjelentetjük például
Herbert Marcuse Az egydimenziós ember című könyvét, amely az 1968-as
nyugat-európai diákmegmozdulások ideológiai támasza volt.
Szerkesztés alatt van Teller Ede Hirosíma hagyatéka, Karl Mannheim
Ideológia és utópia, továbbá Eduard Bernstein A szocializmus
előfeltételei és a szociáldemokrácia feladatai című kötete.
Megszereztük a kiadói jogot a szovjet múltat, a sztálinizmus
rémtetteit tárgyaló olyan könyvekre, mint Trockij önéletrajza és
naplója, mely sajátos korrajz is egyben. (folyt.)
1989. április 12., szerda 10:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"ZENEÉRTŐ" Jónapot kivánok szombat reggel van, május 27-e. Hallgatók Fórumának egy múlt heti és egy heti hallgatói megjegyzéséhez szeretnék egy-egy kiegészítést fűzni és ha jónat látják közöljék, mert ugy érzem, ezzel segíthetek az illetőnek, a problémájában. A múlt héten azt hiszem egy erdélyi hallgató de legalább is az erdélyiek nevében beszélő azt mondta, hogy legyenek harcosabbak, mert hiszen vannak Erdélynek olyan részei ahol még a Kossuth Rádiót sem hallani. Na most miután a Kossuth Rádió adásait, nem csak a Kossuthot ugyanúgy a Petőfiét is rendkivűl fontosnak és érdekesnek tartom, különösen a Vasárnapi Újságot, a 168-órát. Ha Önök hajlandók a konkurens vállalatnak ilyen szempontból reklámot csinálni, akkor közölhetem, hogy a 49-méteres rövidhullámon 6025-ös frekvencián egész nap ad műsort, és kizártnak tartom, hogy ezt Erdélyben ne lehetne hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|