Rendszerváltás és az MTI

	Atomerőmű az északi országhatár mellett - Levél a miniszterhez, tájékozódik az Országos Atomenergia Bizottság (1. rész)
1989. április 11., kedd - Levélben fordult Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhez Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke, a 29. számú Pest megyei választókörzet országgyűlési képviselője, hogy tájékoztatást kérjen a csehszlovák területen épülő, de az országhatárhoz közel telepített mohi atomerőműről. Az utóbbi időben ugyanis a Pest megye északi részén levő Bernecebaráti lakossága falugyűlésen felvetette, hogy a határ mellett épített atomerőműről és annak környezeti hatásairól mindezideáig semmilyen hivatalos információt nem kaptak. Mint az országgyűlési képviselő a miniszterhez írt levélben írja, az atomerőmű építéséről semmilyen fórumon, még a csehszlovák-magyar határ menti térségek fejlesztését koordináló bizottságban sem kaptak érdemi tájékoztatást. Az atomerőmű létéről a Nemzetközi Atomenergia Bizottság egyik bulletinjéből értesültek; innen tudták meg, hogy a paksi típusú, négyszer 400 megawatt teljesítményű, hűtőtornyos hőcseréjű erőmű építését 1986-ban kezdték meg, és az első blokk üzembe helyezését a jövő év második felére tervezik. A lakosság aggodalmát az okozza, hogy az erőmű a határhoz közel, légvonalban 30 kilométernél közelebb van, és az uralkodó szélirány északnyugati. A hűtőtornyos hűtés következtében nagy mennyiségű és folyamatos párafelhő képződésére lehet számítani, amely alapvetően befolyásolhatja a térség mikroklímáját. A képviselő a levélben kérte, hogy még az erőmű első blokkjának indulása előtt a Börzsöny térségében végezzék el a ,,nulla,, szint méréseket, beleértve a vízfolyásokat, a víztározókat is. Külön vizsgálat keretében kérte áttekinteni a nagymarosi erőművel kapcsolatos összefüggéseket, vagyis az erőmű működésének hatását a duzzasztott víz minőségére, és a működő vízkivételi művekre. A miniszter által írt válaszlevél szerint a mohi atomerőműről csak részleges információkkal rendelkeznek, a pontos adatok beszerzése és a tájékoztatás az Országos Atomenergia Bizottság hatáskörébe tartozik, így a képviselő levelét is oda továbbították. (folyt.köv.) 1989. április 11., kedd 16:39
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Atomerőmű az északi országhatár mellett - Levél a miniszterhez, tájékozódik az Országos Atomenergia Bizottság (2. rész)
Az Országos Atomenergia Bizottság elnöke, Tétényi Pál válaszlevelében a többi között arról ír, hogy a csehszlovákiai atomerőmű típusa a paksiéval azonos, így annak technológiai rendszerét, üzemi paramétereit ismerik. A mohi atomerőmű ugyan léghűtéses, de az Országos Meteorológiai Szolgálat elnökének véleménye szerint az erőmű normál üzemmenetében sem a hűtőtornyokból kibocsátott vízgőznek, sem a szellőző kéményen át a légtérbe jutó radioaktív anyagoknak nincs sem külön külön, sem együttesen számottevő környezeti hatása a magyar területekre. Baleset vagy üzemzavar esetén azonban valóban érhetik hazánkat is kedvezőtlen hatások, amelyek esetén a szükséges óvintézkedéseket meg kell tenni. Ilyenkor az érvényben levő nemzetközi egyezmény a csehszlovák kormány illetékes szervét is kötelezi arra, hogy a magyar felet haladéktalanul értesítse. Egyébként - mint a levél erre is kitér -, a mai nemzetközi egyezmények szerint atomerőmű, vagy egyéb, a környezetet potenciálisan veszélyeztető üzem létesítése az adott ország állami szervezeteinek szuverén joga, és ehhez semmilyen külső vagy nemzetközi szerv hozzájárulása nem szükséges. Így a Magyar Népköztársaságtól a mohi atomerőmű létesítésére semmiféle egyetértést nem kértek a csehszlovák állami szervek. Ennek ellenére, Tétényi Pál a Csehszlovák Atomenergia Bizottság elnökéhez címzett levélében szorgalmazza a két ország között egy nukleáris együttműködési és tájékoztatási megállapodás létrehozását. Egyébként a KGST-országok között is készül egyezmény arról, hogy a nukleáris balesetek esetén hogyan kell együttműködni . A nullaszint-méréssel kapcsolatban az OAB elnöke úgy foglalt állást, hogy bár a környezetellenőrző hálózatok, amelyek az egész országot átfogják, és a hatvanas évektől működnek, a Börzsöny térségében az alapszint részletesebb felmérésével egyetért. (folyt.köv.) 1989. április 11., kedd 16:48
Vissza »

	Atomerőmű az északi országhatár mellett - Levél a miniszterhez, tájékozódik az Országos Atomenergia Bizottság (3. rész)
A környeztevédelmi minisztériumban Bana Sándor főosztályvezető az MTI munkatársának elmondotta, hogy az érintett területeken rövidesen elrendelik a nullaszint-mérések elvégzését. Elmondotta azt is, hogy a Magyar-Csehszlovák Határvizi Bizottság keretében a magyar fél már évekkel ezelőtt felvetette a határvizek radioaktivitásának közös vizsgálatát, de erre csak a a csernobili események után került sor; az elmúlt évtől már havi gyakorisággal közösen ellenőrzik a Dunát. A bizottság keretében megállapodás született arról is, hogy a folyó szobi szakaszán és a mellékvízfolyások torkolati szelvényeiben többféle radioaktivitási mutató folyamatos mérésére is sor kerül. A vizeken kívül a többi környezeti elem mérését is el kell végezni, ehhez azonban több állomásból álló monitoring rendszer telepítésére van szükség. A vizsgálatok összehangolt kidolgozását a minisztériumban megkezdték. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumban - a magyar-szlovák tudományos-műszaki együttműködés keretén belül - előkészítés alatt van egy rendkívüli veszélyhelyzetekkel kapcsolatos szerződés, amelyben javasolni fogják a nukleáris létesítményeket érintő kérdések szabályozását is. (MTI) 1989. április 11., kedd 16:52
Vissza »