Rendszerváltás és az MTI

	Grósz Károly beszéde az IPU-konferencián (4. rész)
- A Magyar Népköztársaság a Varsói Szerződés tagja, s az marad mindaddig, amíg Európában katonai tömbök lesznek. Ugyanakkor partnerek vagyunk minden olyan törekvéshez, amelyek a katonai-politikai szövetségi rendszerek felszámolására irányulnak. Elérkezettnek látjuk az időt arra, hogy a Varsói Szerződés szervezetén belül tovább erősítsük a partnerviszonyt, a demokratikus együttműködési formákat, növekvő figyelmet szenteljünk az emberi jogok, a humanitárius kapcsolatok, a gazdasági növekedés és együttműködés, a környezetvédelem, az ökológiai biztonság feladatainak. Határozottan síkra kell szállnunk a katonai tömbök közötti kapcsolatok fejlesztéséért, veszélycsökkentő és konzultációs mechanizmusok létrehozásáért, majd fokozatosan a tömbök egyidejű felszámolásáért. Csak az ilyen, az együttműködés és a nyitottság alapjain álló államközi kapcsolatrendszer vezethet el bennünket a kard és a pajzs logikájának végleges meghaladásához. - Külpolitikánk a jövőben sem mond le a Szovjetunióhoz fűződő korrekt viszony ápolásáról, szövetségünk megőrzéséről, együttműködésünk fejlesztéséről. Számunkra is nagy jelentősége van annak, hogy a reformot képviselő szovjet politika új lendületet adott mindazoknak, akik a korszerű, humánus szocializmusban látják a jövőt. Reformtörekvéseink szellemében kétoldalú kapcsolatainkban is továb kell lépnünk, utat nyitva a hatékonyabb együttműködési formák előtt. - A többi szocialista országgal is tovább fejlődtek kapcsolataink az elmúlt időszakban. Különösen örvendetes, hogy - egy ország kivételével - a szomszédos szocialista államokkal magunk mögött tudtuk hagyni a múlt bénító örökségét és a közös történelmi sors értékeire alapozva elindultunk a magasabb szintű együttműködés felé. - Őszintén sajnáljuk, hogy hazánk és Románia eltérő állásponton van az emberi jogok értelmezésében olyan időszakban, amikor az emberi jogok, benne a nemzeti kisebbségek jogainak védelmében egész Európa egyetértésre jut. Jó tudni, hogy a nemzetiségi jogok védelmét az európai államok többsége nem kétoldalú kérdésként kezeli. Tisztában vagyunk azonban azzal is, hogy e kérdést a magyar és a román nép helyett senki, sem más országok, sem nemzetközi szervezetek nem oldhatják meg. Mi változatlanul az európai normáknak megfelelő kapcsolatépítésre törekszünk az szomszédos Romániával. (folyt.köv.) 1989. március 16., csütörtök 16:03
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »