|
|
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (15. rész)
|
Lehetséges, hogy a tulajdonformák esetében csak az úgynevezett szektorsemlegességet, a gazdaság esetében a vállalkozás szabadságát és biztonságát kell az alkotmányban rögzíteni. Több javaslat is eglhangzott már a meghatározandó elvekre vonatkozóan, hadd említsek csak egyet: szükség van az állam feladatainak valamilyen körvonalazására a határainkon kívül élő magyarsággal kapcsolatban. Ez a javaslat valamilyen formában szinte minden vita során, ha szabad így mondani: politikai vagy pártállásra való tekintet nélkül felmerült. Nem kívánnék azonban most ezekre az elvekre tett javaslatokkal foglalkozni. Itt is ellentmondásos a helyzet: vannak nézetek például, amelyek a lehető legkevesebb ilyen elvet kívánják az alkotmányba foglalni, ugyanakkor a történeti tapasztalatok alapján mégis elvárják, hogy az állam alkotmányosan biztosítsa azokat a lehetőségeket, amelyek például a gazdálkodás területén a vállalkozási szabadságban, a monopolhelyzetek kialakulásának tilalmában fejeződnek ki. Sok vita várható még, s mint hangsúlyoztam, számítunk is viták eredményeire. Egy ugyanis bizonyos: a konszenzusnak - ha szabad egyáltalán ilyen különbséget tenni - leginkább ezekben az alkotmányos elvekben kell kialakulni. Ezek az elvek adják meg az Alkotmány eszmei-politikai karakterét, ezek lesznek irányadók az alkotmánybíróság előtt folyó eljárásban, ezek az elvek irányítják az állami tevékenységet. Még egyszer hadd mondjam: nagyon remélem, hogy a társadalmi vita, akár mostani szabályozási elvekről, akár a majdani szövegtervezetről alkalmas lesz arra, hogy széles körű egyetértésre épülhessen az alkotmány e része. Államszervezeti megoldásokra - a legalapvetőbb építkezési elveken túl, mint például a hatalmi ágak elválasztása - találhatók egyformán alkalmazható, jóllehet egymástól jelentősen különböző variánsok is. Társadalmunk karakterét kifejező, az állami tevékenységet irányító elvekben azonban konszenzust kell elérni a lehető legszélesebb mértékben. Inkább kevesebb, de általánosan elfogadott elvet rögzítsünk az alkotmányban. - Nem akarom természetesen azt a látszatot kelteni, hogy az alkotmány a hazai viszonyokban gyökerező szerves jellegét, a hosszú távú folyamatokra való építkezés biztosítását, a napi politikai viszonyokhoz kapcsolódó elemek közötti szelektálást a jogi forma és tulajdonságai eleve garantálják. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 15:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"ZENEÉRTŐ" Jónapot kivánok szombat reggel van, május 27-e. Hallgatók Fórumának egy múlt heti és egy heti hallgatói megjegyzéséhez szeretnék egy-egy kiegészítést fűzni és ha jónat látják közöljék, mert ugy érzem, ezzel segíthetek az illetőnek, a problémájában. A múlt héten azt hiszem egy erdélyi hallgató de legalább is az erdélyiek nevében beszélő azt mondta, hogy legyenek harcosabbak, mert hiszen vannak Erdélynek olyan részei ahol még a Kossuth Rádiót sem hallani. Na most miután a Kossuth Rádió adásait, nem csak a Kossuthot ugyanúgy a Petőfiét is rendkivűl fontosnak és érdekesnek tartom, különösen a Vasárnapi Újságot, a 168-órát. Ha Önök hajlandók a konkurens vállalatnak ilyen szempontból reklámot csinálni, akkor közölhetem, hogy a 49-méteres rövidhullámon 6025-ös frekvencián egész nap ad műsort, és kizártnak tartom, hogy ezt Erdélyben ne lehetne hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|