|
|
 |
|
 |
Horn Gyula és Balogh Sándor egy szovjet-magyar történészbizottság felállításáról
|
1989. február 17., péntek - Oleg Bogomolov szovjet akadémikus, a szocialista rendszerrel foglalkozó kutatóintézet igazgatója japán lapokban megjelent interjújában egyebek közt felvetette egy szovjet-magyar történészbizottság felállításának lehetőségét, s a bizottság munkája nyomán a közelmúlt magyar történelmének áttekintését, esetleges újraértékelését, fehér foltjainak eltüntetését.
A nagy érdeklődést kiváltó nyilatkozat kapcsán, a négy évtized
közös feldolgozásának lehetőségéről kérdezte az MTI munkatársa Horn
Gyula külügyminisztériumi államtitkárt és Balogh Sándort, az MSZMP
KB Párttörténeti Intézetének igazgatóját. Ők mindketten részt
vesznek az MSZMP KB által létrehozott történelmi albizottság
munkájában, így közreműködtek a Társadalmi Szemlében napvilágott
látott tanulmány elkészítésében is, amely 1945 utáni történelmünket
számos új szempont figyelembevételével összegzi.
Horn Gyula szerint mindenképpen csak üdvözölni lehet egy
szovjet-magyar történészbizottság létrehozását. Az államtitkár úgy
vélekedett, hogy a közös tudományos munka első lépése lehetne annak
tisztázása, ki és milyen dokumentumokkal rendelkezik, hol lelhetők
fel a magyar vonatkozású forrásanyagok. Mert jelenleg nem lehet
tudni, léteznek-e egyáltalán a keresett dokumentumok,
megtalálhatók-e valamelyik szovjetunióbeli levéltárban vagy
archívumban. Ezzel a problémával a történelmi albizottság is
találkozott munkája során.
Balogh Sándor ugyancsak támogatja egy magyar és szovjet
szakemberekből álló munkabizottság felállítását. Hozzáfűzte azonban,
hogy az együttműködés nem előzmények nélküli, hiszen a hatvanas évek
közepe óta tevékenykedik a szovjet-magyar történész vegyesbizottság,
s éppen legutóbbi - január végi - ülésükön vetődött fel a második
világháború utáni időszak közös forrásfeldolgozáson alapuló
kutatása. Emellett a Párttörténeti Intézet és a moszkvai
Marxizmus-Leninizmus Intézet kerekasztal-megbeszélésein is
napirendre került az együttes múltfeltárás lehetősége.
- Bogomolov akadémikus - tette hozzá Balogh Sándor - példaként
említette a már működő szovjet-lengyel történészbizottságot. Nos, a
mi esetünkben remélhetőleg még könnyebb az együttműködés, hiszen a
két ország viszonylatában nincsenek olyan tisztázásra váró, súlyos
kérdések, mint a lengyel történelemben a katyni tragédia. (MTI)
1989. február 17., péntek 16:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"ZENEÉRTŐ" Jónapot kivánok szombat reggel van, május 27-e. Hallgatók Fórumának egy múlt heti és egy heti hallgatói megjegyzéséhez szeretnék egy-egy kiegészítést fűzni és ha jónat látják közöljék, mert ugy érzem, ezzel segíthetek az illetőnek, a problémájában. A múlt héten azt hiszem egy erdélyi hallgató de legalább is az erdélyiek nevében beszélő azt mondta, hogy legyenek harcosabbak, mert hiszen vannak Erdélynek olyan részei ahol még a Kossuth Rádiót sem hallani. Na most miután a Kossuth Rádió adásait, nem csak a Kossuthot ugyanúgy a Petőfiét is rendkivűl fontosnak és érdekesnek tartom, különösen a Vasárnapi Újságot, a 168-órát. Ha Önök hajlandók a konkurens vállalatnak ilyen szempontból reklámot csinálni, akkor közölhetem, hogy a 49-méteres rövidhullámon 6025-ös frekvencián egész nap ad műsort, és kizártnak tartom, hogy ezt Erdélyben ne lehetne hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|