|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Magyar csatlakozás
|
![](../img/spacer.gif)
(Kézdi Pál München, 1989. február 24. (SZER, Világhíradó) - Kínát és Jugoszláviát követően, Magyarország a harmadik kommunista rendszerű ország amely csatlakozott a menekültek befogadására vonatkozó 1951. évi genfi egyezményhez. Az emberi jogok 1948. évi egyetemes deklarációja, az 1966. évi egyességokmány és ez az 1951. évi genfi konvenció tartalmazza a menekültekre vonatkozó legfontosabb szabályokat. Az utóbbit 1967-ben jegyzőkönyvvel egészítették ki, és ez lehetővé teszi az újabb keletű menekült problémákkal való foglakozást is. Az egyezménynek és a jegyzőkönyvnek a rendelkezései megkönnyítik a menekültek helyzetének a rendezését. Egyrészt segítik befogadásukat, másrészt egy arra alkalmas új ország társadalmába való beilleszkedésüket. Az említett okmányok lehetővé teszik az ENSZ menekültügyi főbiztosának az ellenőrző tevékenységét, továbbá rendelkezéseket tartalmaznak a menekülteket befogadó országok jelentési kötelezettségéről. Magyarországot felkészületlenül érte az Erdélyből érkező nagyszámú menekült befogadása. Hogy nagyobb nemzetközi támogatást kaphasson, vállalnia kellett a többi menekülteket befogadó európai ország gyakorlatát. A genfi egyezményhez csatlakozás megnyugtatóan rendezi a romániai menekültek helyzetét, jogait többé nem a helyi határőr és rendőri szervek - gyakran önkényes - döntésétől függenek. A magyar hatóságok ezután személyi okmányokat és menekült útleveleket állíthatnak ki az Erdélyből érkezőknek. A magyar kormány segítséget kérhet a nemzetközi szervezetektől, mindenekelőtt az ENSZ menekültügyi főbiztosságától. Az is fontos, hogy a magyar állami és társadalmi szerveztek könnyebben tájékoztathatják a nemzetközi közvéleményt a romániai jogsértésekről és az ezzel összefüggő menekültügyi problémákról. Azt is csak üdvözölhetjük, hogy megszűnik a menekülők közti hátrányos megkülönböztetés és mindenkit be kell ezután fogadni aki megfelel a genfi egyezmény feltételeinek. Intézményessé válik a menedékért folyamodók letelepítése, és most már nemcsak az emberiesség, de nemzetközi jogi kötelezettség is előírja a menekültek iskoláztatását, szociális ellátását és a munkavállalás biztosítását. A csatlakozásból járó kötelezettségek átültetése a gyakorlatba felkészülést igényel, és továbbra is szükség van az egész társadalom mozgósítására, a hatósági szervek tevékenységgének a társadalmi ellenőrzésére. Ezért a menekültek ügyeinek az intézését az eddiginél nyíltabbá kell tenni, hogy érvényesülhessen a nyilvánosság nyomása. A magyar glasznoszty mécsese ugyanis igen szeszélyesen pislákol időnként. +++
1989. február 24., péntek
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER-hallgató telefonja:
"ZENEÉRTŐ" Jónapot kivánok szombat reggel van, május 27-e. Hallgatók Fórumának egy múlt heti és egy heti hallgatói megjegyzéséhez szeretnék egy-egy kiegészítést fűzni és ha jónat látják közöljék, mert ugy érzem, ezzel segíthetek az illetőnek, a problémájában. A múlt héten azt hiszem egy erdélyi hallgató de legalább is az erdélyiek nevében beszélő azt mondta, hogy legyenek harcosabbak, mert hiszen vannak Erdélynek olyan részei ahol még a Kossuth Rádiót sem hallani. Na most miután a Kossuth Rádió adásait, nem csak a Kossuthot ugyanúgy a Petőfiét is rendkivűl fontosnak és érdekesnek tartom, különösen a Vasárnapi Újságot, a 168-órát. Ha Önök hajlandók a konkurens vállalatnak ilyen szempontból reklámot csinálni, akkor közölhetem, hogy a 49-méteres rövidhullámon 6025-ös frekvencián egész nap ad műsort, és kizártnak tartom, hogy ezt Erdélyben ne lehetne hallani."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|