Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › május 27.
1989  1990
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Világhíradó:

A II. világháború magyar áldozatai

"A Magyar Hírlap május 10-iki számában figyelemre méltó hír jelent meg arról, hogy még ebben az évben a szovjet válaszától függően szeptember 15-ike és október 15-ike között emlékutat szerveznek a Don folyó térségébe. A Kossuth Rádió - Vasárnapi Újság adásában május 21-ikén Illés Sándor olvasta fel ehhez fűződő írását. Mértéktartó eszmefuttatásban szólott arról, hogy a II. világháború magyar áldozatai, közöttük a zsidók kapjanak méltó emlékművet és az idáig gyűlöltnek nyilvánított katonák, vérük a nemzet homlokáról töröltessék le a Káin bélyeg."

Éliás András őrizetbe vétele

(Mahrer György)
Washington, 1989. február 14. (Amerika Hangja, Esti világhíradó)
- Immár egy évtizedénél is több ideje minden kedden valami
amerikai tárgykörről számolok be ebben a műsoromban. Ez lesz az
első alkalom hogy eltérek szokásomtól, és eleget teszek egyik
magyarországi hallgatóm kérésének - nevezetesen: elmondom ennek a
rádiónak hullámain, milyen jogtalanságok történtek vele egyszerűen
azért, mert megkísérelte alapvető alkotmányos, illetve emberi
jogainak gyakorlását.
    
    Hallgatóim joggal felvethetnék: hogy kerül a csizma az asztalra?
    
    Milyen alakon iktatom bele egy amerikai tárgyú rovatba az ilyen
rendhagyó témát?
    
    A felmerülő kérdésre rövid idézettel szeretnék válaszolni, mégpedig
John Kennedy elnök beiktatási beszédéből:
Tudomására hozzuk minden nemzetnek, akár jó, akár rossz akarattal
viseltetik irántunk, hogy hajlandóak vagyunk minden árat
megfizetni, minden terhet elviselni, minden nehézséget vállalni,
minden barátot támogatni és minden ellenséggel felvenni a-harcot,
hogy biztosítsuk a szabadság fennmaradását és diadalát".
    
    Lassan egynegyed évszázada, hogy amerikai polgár lettem, de ha.
    
    csupán kívülálló szemlélő lennék, akkor is teljesen egyetértenék az
Egyesült Államok 35-ik elnökének szavaival - sőt épp ez a rövid
mondat késztetett arra, amit most teszek.
    
    1989. január 8-ikán a magyar rendőrség letartóztatta Éliás András
budapesti lakost és emberi jogi aktivistát - miközben rövidke
felhívást akasztott ki a Kossuth Lajos utcában, a hatóságok által
engedélyezett helyen.
    
    Az őrizetbe vételre, majd az előállításra az úgynevezett
közveszélyes munkakerülés fejléccel ellátott törvény szolgált
ürügyül. Igaz, hogy Éliás András - törvénytelen elrablása idején -
nem tudott munkahelyet igazolni, de rendes ruhát viselt és pénz is
volt a zsebében. Amikor kikérdezték megélhetési forrása felől,
elmondta a polgári ruhás nyomozóknak, hogy abból a pénzből él, amit
kétéves előző munkaviszonya alatt megtakarított.
    
    Álljunk csak meg egy pillanatra, és elemezzük ezt a rendőrségi
lépést. A munkakényszer - ugyanúgy mint a kényszermunka -
homlokegyenest ellenkezik az Emberi Jogok Egyetemes
Nyilatkozatával. A hónap elején Kótai Géza, a Központi Bizottság
egyik osztályának főnöke kijelentette: nyilvánvalónak tartom - és
azt hiszem, ebben az országban minden józan ember úgy véli -,
hogy tiszteletben kell tartani az Emberi Jogok Egyetemes
Nyilatkozatát és ha lehet, érvényesíteni kell mindennapi
életünkben.
    
    A budapesti kormány hosszú évekig azt állította, hogy nincs
munkanélküliség az országban. Végül is a hatóságok elismerték, hogy
van állástalanság Magyarországon. A hivatalos rádió a közelmúltban
jelentette, hogy 15 ezer a nyilvántartott munkanélküliek száma.
    
    Fennáll tehát annak a lehetősége, hogy a rendőrség akkor veheti
őrizetbe ezeket az állástalan személyeket, amikor éppen kedve
tartja. Úgy tűnik azonban, hogy a munkájukat vesztetteknek ez a
hada mindaddig biztonságban van, amíg rossz fát nem tesz a tűzre.
    
    Grósz Károly pártfőtitkár gyakran beszélt mind a kormány, mind a
társadalom demokratizálásáról. Más párt- és kormányvezetők is
visszhangozták szólamait. A kutya ott van eltemetve, hogy a
törvény-végrehajtó hatóságok magatartása egyáltalán nem tükrözi ezt
az új irányvonalat.
    
    Éliás András nem gonosztevő, még csak a gyanú árnyéka sem vetődhet
rá. Egyetlen bűne az, hogy részt vesz a Nemzeti Humanista Vitakör
munkájában, amely 1988. augusztus 27-ike óta laza csoportként
tevékenykedett, december 21-ikén a Jurta Színházban társadalmi
szervezetté alakult. Egyébként ez volt az első mondata annak a
rövidke felhívásnak, amelyet Éliás András kiragasztott. A szöveg
ezután így folytatódik:
"Az NHV független emberjogi szervezet, mely az emberi jogok egyes
kérdéseivel kapcsolatos akciókat szervez, különös tekintettel a
magyar emberek jogaira. Kérjük, támogasson minket abban, hogy a
lakáshoz való állampolgári jog bekerüljön az alkotmányba, és hogy a
fokozódó munkanélküliség miatt töröljék el az úgynevezett
közveszélyes munkakerüléssel kapcsolatos jogszabályokat. Érdeklődés
esetén szívesen adunk bővebb tájékoztatást.
    
    Levélcím: Jurta Színház, Nemzeti Humanista Vitakör, 1399 Budapest,
Postafiók 629."
A hatósági közegek maguk is nyíltan elismerték, hogy ennek a
hirdetménynek kiragasztása és terjesztése nem ütközött a büntető
törvénykönyv egyetlen
szakaszának előírásaiba sem. A rendőrség ezzel ugyan "megszövegezte
saját vádiratát", mégis elkobozta a röpcédulákat, és mindaddig nem
volt hajlandó visszaszármaztatni őket, míg az emberi jogi aktivista
azzal nem fenyegetőzött, hogy tiltakozni fog a lépés ellen minden
lehetséges bel- és külföldi fórum előtt.
    
    Végtére néhány magasabb rangú rendőrtiszt észhez tért, és szabadon
bocsátotta Éliás Andrást.
    
    A magyar kommunista rendszer alkotmánya is szavatolja a szólás és
kifejezés szabadságát. Amióta azonban a párt 1948-ban átvette a
hatalmat, számos esetben arcátlanul megsértette ezeket az
alkotmányos szabadságjogokat.
    
    Most, a peresztrojka és a glasznoszty időszakában - a Grósz-féle
demokratizálási folyamatról nem is beszélve - fonákul hat, amikor
ilyen hírek érkeznek Magyarországról, különösen amióta a kommunista
hatóságoknak sikerült olyan képet festeniük magukról a Nyugaton,
hogy országuk a szabadság és az emberi jogok bajnoka a szovjet
tömbön belül.
    
    Éliás András esete azt szemlélteti, hogy á szólamokat nem
feltétlenül követik tettek. Ekés tanúbizonysága továbbá annak is,
hogy nem mind arany, ami fénylik - vagyis Magyarországon nem is
olyan rózsás a helyzet, és bizony elkelne jókora adag javulás. +++
    


1989. február 14., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"ZENEÉRTŐ" Jónapot kivánok szombat reggel van, május 27-e. Hallgatók Fórumának egy múlt heti és egy heti hallgatói megjegyzéséhez szeretnék egy-egy kiegészítést fűzni és ha jónat látják közöljék, mert ugy érzem, ezzel segíthetek az illetőnek, a problémájában. A múlt héten azt hiszem egy erdélyi hallgató de legalább is az erdélyiek nevében beszélő azt mondta, hogy legyenek harcosabbak, mert hiszen vannak Erdélynek olyan részei ahol még a Kossuth Rádiót sem hallani. Na most miután a Kossuth Rádió adásait, nem csak a Kossuthot ugyanúgy a Petőfiét is rendkivűl fontosnak és érdekesnek tartom, különösen a Vasárnapi Újságot, a 168-órát. Ha Önök hajlandók a konkurens vállalatnak ilyen szempontból reklámot csinálni, akkor közölhetem, hogy a 49-méteres rövidhullámon 6025-ös frekvencián egész nap ad műsort, és kizártnak tartom, hogy ezt Erdélyben ne lehetne hallani."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD