Rendszerváltás és az MTI

	Az emberi jogok helyzete
(Hegedűs Zoltán) München, 1989. február 8. (SZER, A mai nap) - Az amerikai külügyminisztérium kiadta szokásos évi jelentését, amelyben felmérte az emberi jogok érvényesülése terén az elmúlt évben bekövetkezett változásokat. A jelentés 169 országra, vonatkozik, amelyek tagjai az ENSZ-nek, illetve amerikai támogatásban részesülnek. Következő hírmagyarázatunkban ismertetjük a felmérés Magyarországra és Romániára vonatkozó részét. Magyarországgal kapcsolatban a dokumentum a helyzet jelentős javulásáról beszél, de arra is felhívja a figyelmet, hogy a javulások alapját képező politikai helyzet még bizonytalan. A magyar kormány még nem változtatta meg a kommunista párt egyeduralkodói szerepét, a párt továbbra is ellenőrzi és irányítja mind az igazságszolgáltatást, mind az állami intézményeket. Az emberi jogok terén elért eredmények visszájukra fordíthatók. Az elmúlt esztendőben a nagyobb nyíltság irányában bekövetkezett változások Kádár leváltása után voltak szembeszökőek. A visszaélések, amelyeket a jelentés szóvá tesz, a személycsere előtti időkben történtek. Személy szerint felsorolja az amerikai külügyminisztérium Haraszti Miklós ügyét, akit a Szabad Európa Rádiónak adott interjú miatt zaklattak, és megemlíti Kristály Gyula bebörtönzését is. Ő a kormány gazdaságpolitikáját bíráló röplapok terjesztése miatt került szembe a rendszerrel. Szóvá teszi a jelentés, hogy a múlt év első felében a rendőrség rendszeresen üldözte a szamizdat irodalom szerzőit, és elkobozta kiadványaikat. Az év második felében ez megszűnt, és számos független kiadvány megjelenését is engedélyezték ugyanúgy, mint nem hivatalos csoportok és klubok tevékenységét. A magyarországi hatóságok több szakszervezet megalakulását is megtűrték, de szembeszegültek egy független munkásszakszervezet megalakulásával. Elismeréssel nyugtázza a dokumentum, hogy az új útlevéltörvény több mint két és fél millió magyar állampolgár utazását tette lehetővé, de regisztrálja azt is, hogy 5900 folyamodót visszautasítottak, közülük ötöt politikai okokból. Az utóbbiak éhségsztrájkkal kényszerítették ki az utazási okmányokat. A gyülekezési szabadság problémáját a magyar hatóságok nem kezelték egyértelműen. A rendőrség és más elnyomószervek erősek és tevékenyek maradtak. Olvashatóunk a Romániából elmenekültek problémáira is. Több mint 20 ezernek nyújtottak menedéket Magyarországon, de számos román nemzetiségű személyt visszatoloncoltak. Ez a gyakorlat, ha csekély számban is, de folytatódik.Románia esetében a jelentés kifejezetten elmarasztaló jellegű. Romániában továbbra is elnyomják a rendszertől eltérő nézeteket és az ellenzéki csoportokat, a nem tetsző politikai vagy vallási tevékenységet több esetben ideggyógyászati eszközökkel torolják meg. Az 1987-es brassói munkástüntetés nyomán elfogottak közül tizenöten meghaltak a fogságban, és politikai okokból sokan hosszabb vagy rövidebb időre egyszerűen eltűnnek. A rendőrség brutális eszközökkel csikar ki információkat az elfogottaktól. A román börtönökben és a rendőrségi fogdákban gyakran bántalmazzák az embereket. Az erdélyi magyar kisebbség továbbra, is szemben áll a falurombolási politikával, amelyről a román kormány azt állítja, hogy nem a nemzetiségi kisebbségek megbélyegzése a célja. Az emigránsok száma emelkedik, nem utolsó sorban a rossz gazdasági helyzet következtében. A hatósági ígéretek ellenére 17 százalékkal kevesebb személy kivándorlását tették lehetővé családegyesítési alapon, mint 1987- ben. A kivándorlásért folyamodókat üldözik, gyakran megtagadják tőlük a munkalehetőséget, az orvosi gondozást és a szociális juttatásokat. A román hatóságok rendszeresen megsértik a levéltitkot, és nem tartják tiszteletben a magánlakások sértetlenségét sem. Kitér az amerikai külügyminisztérium jelentése a falurombolási tervre és a városi átalakításokra is. Felsorolja a belőlük származó károkat, és regisztrálja a velük szemben megnyilvánuló ellenállást. +++ 1989. február 8., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »