Rendszerváltás és az MTI

	Az Európai Közösség és a KGST
Washington, 1989. január 25. (Amerika Hangja, Reggeli adás) - Kedves hallgatóink! Most kapcsoljuk Bécset, a mikrofonnál Simányi Tibor. - Három évtizedre tekinhet vissza az Európai Közösség és a KGST története. Amikor a nyugati államok elhatározták a gazdasági fejlődés koordinálását, amely alapja volt, egy akkor még meg nem fogalmazott, szinte csak ködösen lebegő európai egyesülésnek, akkor a Sztálin által bevezetett hidegháború még fagyponton tartotta az európai Nyugat és az európai Kelet kapcsolatait. A Varsói Paktum államainak szószólói habzó szájjal hirdették, hogy az Európai Közösség nem más, mint a NATO, a nyugati védelmi szerződés messzire nyúló karja. Azonban az elmúlt három évtizedben az Európai Közösség országai a termelés, a termelékenység és a termelt javak elosztása terén olyan hatalmas előnyre tett szert a KGST-vel szemben, olyan mértékben emelte az emberi élet színvonalát, hogy a keleti tömb államai nem negligálhatták tovább. így aztán az elmúlt évben megtörtént a nagy találkozás. 1988. júniusában aláírták Luxemburgban a két gazdasági tömb képviselői a keretszerződést. Megegyeztek abban, hogy együttműködnek a gazdaság, a környezetvédelem és a tudományos kutatás területein. Ez a keretszerződés volt az alapja annak a nagyvonalú szerződésnek is, amelyet az EGK múlt év szeptemberében Magyaroszággal kötött. Nagyvonalú ez a szerződés, mert majdnem teljes részvételt biztosít Magyarországnak az EGK piacain. A nyilvánvalóan gazdasági megállapodásnak természetesen van egy politikai aspektusa is. A Nyugat támogatni kívánja a magyar törekvéseket a piacgazdálkodás megerősödésében és kiterjesztésében. S most következik egy érdekes pont az EGK és a KGST kapcsolatainak történetében. Mert az elmúlt hónapban Csehszlovákiával is kötött az EGK egy szerződést, amely azonban sokkal kevésbé nagyvonalú, mint a Magyarországgal kötött. Nyugati szemlélők számára ez természetes. Csehszlovákia még mindig mereven ragaszkodik a központi tervgazdálkodás elvéhez és az emberi jogok gyakorlásában alig-alig ért el haladását, sőt ha a legutóbbi prágai tüntetés durva rendőri feloszlatását tekintjük, akkor Nyugaton arra a következtetésre jutnak, hogy Csehszlovákiában semmi sem változott. Márpedig az emberi jogok alkalmazása egyes országokban Carter amerikai elnök hivatali ideje óta az Egyesült Államok egyik külpolitikai tétele. A csehszlovák kormány mindenesetre megígérte, hogy leépíti a vámsorompókat az EGK terményei számára és rendszeresen informálja Brüsszelt gazdasági fejlődéséről. Bulgária és Lengyelország a közeljövőben hasonló szerződéseket kívánnak kötni, az NDK előzetes tárgyalásokat kíván folytatni. Maga a Szovjetunió is együttműködésre törekszik az 1992-ben létrejövő EGK-belpiaccal. Ausztria, mint semleges állam mindeddig a hídfő szerepét játszotta a nyugat-keleti kapcsolatokban, s ha tagja lesz az EGK-nak és teljes mértékben részt vesz a belpiac működésében, akkor közvetve megnyitja az utat Brüsszel felé, azon KGST-országok számára is, amelyekkel eddig bilaterális alapon működött együtt. Elsősorban persze Magyarország profitál majd ebből. +++ 1989. január 25., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »