|
|
|
|
Önkormányzati választások - a kislistás választás
|
1990. augusztus 14., kedd - Az önkormányzati választások
egyik új formája az úgynevezett kislistás választás. Ezzel a
módszerrel a 10 ezer vagy ennél kisebb lélekszámú településeken
választják meg önkormányzati képviselőtestületeiket a
választópolgárok.
A 10 ezer lakosú vagy ennél kisebb települések önmagukban alkotnak egy-egy választókerületet. Az e körbe tartozó 2926 településen összesen 20.394 önkormányzati képviselőt választhatnak meg. Az önkormányzati törvény meghatározza az egyes településeken megválasztható képviselőtestületek tagjainak számát. Eszerint 300 lakosig három, 600 lakosig öt, 1.300 lakosig hét, 3.000 lakosig kilenc, 5.000 lakosig tizenegy és 10.000 lakosig tizenhárom tagú testület választható. E képviselőtestületek bővülhetnek adott esetben a nemzeti vagy etnikai kisebbségek jelöltjeivel, amennyiben elérték az erre előírt számítási mód szerinti szavazatszámot.
A kislista, azaz a szavazólap valamennyi önkormányzati képviselőjelölt nevét tartalmazza - ABC-sorrendben. A választópolgár a listáról annyi jelöltre szavazhat, ahány tagja lehet a képviselőtestületnek. Képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb szavazatot kapták, feltéve, hogy a választópolgárok több mint kétötöde - 40 százaléka - szavazott.
Érvénytelennek minősül az a szavazólap, amelyen a megválaszthatónál több képviselőjelöltre voksoltak.
A kislistás választásokon második fordulóra két esetben kerülhet sor. Egyrészt akkor, ha az első fordulóban az előírtnál kevesebb választópolgár szavazott. Ez esetben a második fordulóban minden olyan jelölt indulhat, aki az első fordulóban is indult, képviselőkké pedig a legtöbb szavazatot elnyert jelöltek válnak. Másrészt akkor kell második fordulót tartani, ha az első fordulóban nem volt annyi jelölt, ahány tagú a képviselőtestület. Ilyenkor a második fordulóra új jelöltek is állíthatók, az új jelölést legkésőbb a szavazást megelőző harmadik napon kell bejelenteni. Ebben az esetben is a legtöbb szavazattal rendelkező jelöltek lesznek képviselők.
Amennyiben a második forduló is eredménytelen, akkor időközi választást kell kitűzni. (MTI)
1990. augusztus 14., kedd 16:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"ZENEÉRTŐ" Jónapot kivánok szombat reggel van, május 27-e. Hallgatók Fórumának egy múlt heti és egy heti hallgatói megjegyzéséhez szeretnék egy-egy kiegészítést fűzni és ha jónat látják közöljék, mert ugy érzem, ezzel segíthetek az illetőnek, a problémájában. A múlt héten azt hiszem egy erdélyi hallgató de legalább is az erdélyiek nevében beszélő azt mondta, hogy legyenek harcosabbak, mert hiszen vannak Erdélynek olyan részei ahol még a Kossuth Rádiót sem hallani. Na most miután a Kossuth Rádió adásait, nem csak a Kossuthot ugyanúgy a Petőfiét is rendkivűl fontosnak és érdekesnek tartom, különösen a Vasárnapi Újságot, a 168-órát. Ha Önök hajlandók a konkurens vállalatnak ilyen szempontból reklámot csinálni, akkor közölhetem, hogy a 49-méteres rövidhullámon 6025-ös frekvencián egész nap ad műsort, és kizártnak tartom, hogy ezt Erdélyben ne lehetne hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|