Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásüg (OS)
Az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának levele a Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez (1. rész) 1990. július 10., kedd - Tisztelt Barátaink A demokratikusan választott magyar Parlament minden tagja alapvető fontosságúnak tartja az emberi jogok, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek kollektív jogainak pontos megfogalmazását és maradéktalan érvényesülését hazánkban az alkotmány-módosítás kapcsán. Felelősségünket e téren ráadásul csak növeli az a tény, hogy nagyszámú magyar él a környező államokban, s tudjuk, hogy sokan figyelik döntéseinket. Meggyőződésünk szerint a magyarországi nemzetiségek és etnikumok jogainak megteremtésénél és érvényesítésénél a nemzetközi egyezményekből és az emberi jogokból kell kiindulnunk, nem pedig a szomszédos országok kisebbségekkel szemben tanúsított magatartásából. Alapvető jogok megtartása nem lehet kölcsönösség kérdése, hiszen ez természetes, elemi követelmény. Állásfoglalásukból, amely meglepett minket, úgy érezzük, hogy egy nagyon összetett kérdést egyetlen, kiragadott szempont szerint, feltehetően nem elég pontos értesülések alapján vizsgálnak és értelmeznek. Ha csupán látszatmegoldásra törekednénk, megtehettük volna, hogy minden nemzetiségből egy-egy képviselőt beültetünk a képviselői padsorokba, megmutatva ,,országnak-világnak,,: nálunk a nemzetiségek jogait illetően minden rendben van. Az előző Parlamentnek valóban ez volt a felfogása. Azon túl, hogy így ők maguk bármikor leszavazhatók lennének, ez megbontotta volna a kizárólag politikai pártokra, programokra épülő egykamarás Parlamentünk egyensúlyát. A választásokon nálunk politikai pártok mérkőztek meg: a liberális, a kereszténydemokrata, a konzervatív, a szocialista és más egyéb eszmei áramlatokhoz kötödő pártok számára elemi érdek volt, hogy jó kapcsolatot alakítsanak ki (jelöltnek megnyeréssel, listára felvétellel) mindazokkal, akik például nemzetiségiek, lelkészek, szakszervezeti aktivisták vagy más érdekcsoporthoz tartozónak vallották magukat, és egyetértettek az adott párt programjával. A nemzeti kisebbségek nem maradtak képviselet nélkül: az Országgyűlés tagjai közül mintegy 15-20-an vallják magukat valamelyik nemzeti, vagy etnikai kisebbséghez tartozónak, azaz többen mint ahányan bekerülhettek volna közülük, ha a lakosság nyilvántartott létszámuk arányának megfelelően juttatja őket mandátumhoz. Hazánkban folyamatban van a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti biztosa (ombudsman) intézményének létrehozása. (folyt.köv.) 1990. július 10., kedd 18:10
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »