|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- A magyar kormány összetételéről - 2. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
Marad a rádió és a televízió, ez a furcsa helyzetben lévő két médium, amelyről ugyan szó esik a kétpárti paktumban, megállapítják, hogy nem vonható pártirányítás alá, mégsem eldöntött milyen irányban haladnak majd; magyarán mit jelent a nemzeti intézmény fogalma, amelyet az újságírók eredetileg hangoztattak, mit jelent a közszolgálati intézmény fogalma, amelyről most szó esik, és nem történik-e majd mégis elcsúszás a korábbi állami rádió státusa felé.
Mindebből nyilvánvaló küzdelmek következnek. Annyi bizonyos, hogy nemrégiben mind a televízió, mind a rádió berkeiben szakmai kamarák alakultak meg és úgy tűnik az újságírók készek független statusuk védelmezésére.
Hogy miért érzik a harc kényszerét az MDF-SZDSZ megállapodás ellenére, amely utólagos valamennyi jelentős erő, köztük az újságírók képviseletét is biztosító bizottság felállítását írja elő? Azért mert a sajtó monopólizálását, vagy ahogyan fogalmaznak felosztását követelő hangok nem szűnnek. Elsősorban Csurka Istváné, aki a Nyilvánosság Klub legutóbbi vitáján újfennt követelte, hogy a parlamenti győzelem arányában osszák fel a pártok befolyási övezeteit a rádióban és a televízióban.
Könnyű kiszámítani, hogy ebből micsoda káosz, háborúság, de főleg micsoda tájékoztatás-politika lenne. Nem is beszélve arról, hogy a választások második fordulójában az ország fele sem ment el szavazni. Ennek megfelelően tehát a félrádiót a pártok kapnák, a másik felét meg a Nyugdíjasok Szövetségétől kezdve a Macskatenyésztők Országos Egyesületéig mindenki.
A nem magánkézben működő sajtó tehát láthatóan komoly tét lesz az elkövetkező hónapokban. A kormánynak bizonyítania kell, bizalmat kell szereznie. Ám ha elfogadja, hogy a sajtó nem eleve kormány és ellenzéke ellentétében látja a valóságot, hanem ügyek jó vagy rossz kezeléséről akar írni, ha belátja, hogy a nyilvánosság normális kezelése akár segíthet is a mostani vezetésnek, talán a bizalomteremtés egyik területe lehet a sajtó is; csak hát mindenkinek meg kell ebben tanulnia a saját szerepét. Ez pedig ennyiben áll: a demokrácia nem új caesarizmus, az újságíró nem régi szolga. +++
1990. május 21., hétfő
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER-hallgató telefonja:
"ZENEÉRTŐ" Jónapot kivánok szombat reggel van, május 27-e. Hallgatók Fórumának egy múlt heti és egy heti hallgatói megjegyzéséhez szeretnék egy-egy kiegészítést fűzni és ha jónat látják közöljék, mert ugy érzem, ezzel segíthetek az illetőnek, a problémájában. A múlt héten azt hiszem egy erdélyi hallgató de legalább is az erdélyiek nevében beszélő azt mondta, hogy legyenek harcosabbak, mert hiszen vannak Erdélynek olyan részei ahol még a Kossuth Rádiót sem hallani. Na most miután a Kossuth Rádió adásait, nem csak a Kossuthot ugyanúgy a Petőfiét is rendkivűl fontosnak és érdekesnek tartom, különösen a Vasárnapi Újságot, a 168-órát. Ha Önök hajlandók a konkurens vállalatnak ilyen szempontból reklámot csinálni, akkor közölhetem, hogy a 49-méteres rövidhullámon 6025-ös frekvencián egész nap ad műsort, és kizártnak tartom, hogy ezt Erdélyben ne lehetne hallani."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|