|
|
 |
|
 |
Emlékhely a Szovjetunióban a II. világháború magyar
áldozatainak - MSZBT-sajtótájékoztató (1. rész)
|
1990 április 6., péntek - Emlékhelyet kíván kialakítani a
Szovjetunióban a sztálinizmus és a II. világháború magyar
áldozatainak emlékére az a bizottság, amely a Magyar-Szovjet Baráti
Társaság kezdeményezésére pénteken alakult az MSZBT székházában. Az
emlékbizottság terveit Straub F. Brunó akadémikus, az MSZBT
tiszteletbeli elnöke sajtótájékoztatón ismertette.
Bevezetőjében utalt arra, hogy az MSZBT tavaly év végén
megújult, s olyan társadalmi szervezet kíván lenni, amely elősegíti
az emberek közötti megértést a kultúrán, a tudományon, a
kereskedelmi kapcsolatokon keresztül.
Az Emlékbizottság megalakulásának hátteréről szólva kiemelte: a
magyar társadalom régi, de sokáig ki nem mondott igénye, hogy méltó
emléket állítson a II. világháború során, a szovjet területeken a
harcokban elesett, vagy hadifogságban elpusztult katonáknak, a
munkaszolgálatosoknak és a kényszermunkára, a ,,málenkij robot,,-ra
elhurcoltaknak. Ezt a megbúvó igényt hivatalosan is felkarolva
hozták létre az MSZBT, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták
Szövetsége, a Magyar Vöröskereszt, a Nácizmus Üldözötteinek
Bizottsága, a volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége, a Doni Bajtársi
Szövetség, valamint az egyházak képviselői, illetőleg történészek és
hadtörténészek az Emlékbizottságot. Elnökül Nemeskürty Istvánt és
Für Lajost kérték fel. A testület létrejöttét egyébként a szovjet
féllel való tárgyalássorozat előzte meg, akik nem zárkóztak el a
magyar törekvés - vagyis szovjet földön magyar emlékhely kialakítása
- elől.
A bizottság javaslata szerint egykori magyar katona- vagy
hadifogolytemető, illetve kényszermunkások tömegsírja helyén
alakítanák ki a méltó kegyhelyet. Márcsak azért sem könnyű a
választás, mert Ukrajnában, Oroszországban, a Távol-Keleten és az
Ural területén több mint 160 hadifogoly táborban és 48 ,,Gulag,,-ban
voltak magyarok a világháború kezdetétől 1956 közepéig.
Emlékhelyként szóba került Voronyezs is, amelynek neve jelképezi a
magyar hadsereg katasztrófáját, továbbá Kijev-Darnyica, ahol 1941
nyarától 1943 őszéig állandó magyar hadikórház működött, s amelyhez
temető is tartozott. (folyt.köv.)
1990. április 6., péntek 18:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"ZENEÉRTŐ" Jónapot kivánok szombat reggel van, május 27-e. Hallgatók Fórumának egy múlt heti és egy heti hallgatói megjegyzéséhez szeretnék egy-egy kiegészítést fűzni és ha jónat látják közöljék, mert ugy érzem, ezzel segíthetek az illetőnek, a problémájában. A múlt héten azt hiszem egy erdélyi hallgató de legalább is az erdélyiek nevében beszélő azt mondta, hogy legyenek harcosabbak, mert hiszen vannak Erdélynek olyan részei ahol még a Kossuth Rádiót sem hallani. Na most miután a Kossuth Rádió adásait, nem csak a Kossuthot ugyanúgy a Petőfiét is rendkivűl fontosnak és érdekesnek tartom, különösen a Vasárnapi Újságot, a 168-órát. Ha Önök hajlandók a konkurens vállalatnak ilyen szempontból reklámot csinálni, akkor közölhetem, hogy a 49-méteres rövidhullámon 6025-ös frekvencián egész nap ad műsort, és kizártnak tartom, hogy ezt Erdélyben ne lehetne hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|