Rendszerváltás és az MTI

	A kisebbségek képviselete a Parlamentben (1. rész)
1990. február 25., vasárnap - Helyrehozhatatlan hiba lenne, ha a képviselők nem értenék meg a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletére vonatkozó törvény szükségességét. A javaslat elutasítása kedvezőtlenül hatna a szomszédos országokban élő magyarság sorsára is - mondotta Tabajdi Csaba miniszterhelyettes, a Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Titkárságának vezetője az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. A tudósító arra kért tőle választ, milyen következményei lehetnének annak, hogy az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága napokban tartott ülésén e kérdésben kialakult heves vita hatására a törvénytervezet esetleg nem szerepel az Országgyűlés kedden kezdődő ülésszakának napirendjén. - A kérdés bel- és külpolitikai jelentősége miatt nagyon fontos, hogy az Országgyűlés megtárgyalja a törvényjavaslatot, akár a jogi bizottság állásfoglalásától függetlenül is. Esetleges elvetését a hazai kisebbség jogfosztásként élné meg - hangsúlyozta a továbbiakban a miniszterhelyettes. Az új választójogi törvény ugyanis megszüntette az országos listának azt a formáját, amely lehetőséget adott a hazai kisebbségeknek a parlamenti képviseletre. A Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kollégiuma éppen emiatt támogatta azt a javaslatot, hogy az Alkotmány módosításával és külön törvény alkotásával a cigány, a horvát, a német, a román, szerb, a szlovák és a szlovén kisebbség kapjon egy-egy helyet a Parlamentben. A kollégium javasolta, hogy a zsidóság számára is szavatolják a mandátumot. A zsidóság döntse el: élni kíván-e kisebbségi kollektív jogainak gyakorlásával, vagy sem. A garantált mandátum elve azonban ellentétes véleményeket váltott ki a pártok, a nemzetiségek és a képviselők körében. Némelyek azzal érveltek, hogy a rosszemlékű országos lista intézményét csempészi vissza az új Parlamentbe, s mint mondták, hasonló alapon az ifjúság, a nők és az egyházak is követelhetnének ugyanilyen jogokat. Az új kisebbségpolitika két alapelve - a pozitív diszkrimináció és a kollektív jogok érvényesítése - viszont elegendő indok arra, hogy a kisebbségekkel kapcsolatban kivételt tegyünk - mondotta Tabajdi Csaba. Mások úgy vélik: a kisebbségeknek nincs szükségük garantált mandátumra, hiszen az új választójogi törvény alapján is bekerülhetnek a Parlamentbe, akár egyéni választókerületben, akár területi, illetve országos listán. (folyt. köv.) 1990. február 25., vasárnap 12:43
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »