|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - harmadik munkanap (31. rész)
|
Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.) kétségének
-------------
adott hangot: vajon kibírja-e az ország gazdasága a földtulajdon
rendezésével együtt járó megváltási, kártalanítási összegek
kifizetését. Rámutatott továbbá arra is, hogy az esetleges megváltás
számos egyéb problémát is felvet. Így például, hogy az egykori
földtulajdonosok köréből ma már csak kevesen vannak életben, s
ugyancsak gondot jelent az is: több százezer hektárnyi
földterület az évtizedek során kikerült a mezőgazdasági
hasznosításból. A képviselő hangsúlyozta, hogy nem új földosztásra
van szükség, hanem a tulajdon megállapítására.
Varga János (Tolna m., 6. vk.) annak a véleményének adott
-----------
hangot, hogy ez a Parlament nem vállalkozhat 30 évre visszamenőleg a
földkérdés generális megoldására. Elfogadhatatlannak tartotta a
szélsőséges véleményeket, vagyis az egyik póluson a konzervatívok
követelését, hogy maradjon változatlan a szövetkezeti mozgalom, a
másik póluson pedig a ,47-es földosztáshoz hasonló megoldást
sürgetőkét. Szerinte e két pólus között kell a megnyugtató rendezést
megtalálni, éppen ezért egyetért a miniszteri javaslattal, ami ezt
célozza. Lehetőséget kell adni arra, hogy mindenki, aki akar,
foglalkozhassék a földdel, ugyanakkor szükség van arra is, hogy
rehabilitálják, akiket sérelem ért. Meggyőződését fejezte ki, hogy a
földkérdést teljes egészében csak a tulajdonreformmal együtt lehet
megoldani.
Sebők József (Heves m., 8. vk.) hangsúlyozta, hogy az elmúlt
------------
évtizedek bűnei miatt nem szabad lehetetlen helyzetbe hozni a
jelenlegi parasztságot. A képviselő véleménye szerint Tallóssy
Frigyes gondolata - ha azt megvalósítanák - ezt eredményezné. A
szövetkezetek jelentős része - az állam hibás gazdaságpolitikája
következtében - nagyon nehéz helyzetbe került. Ha a megváltott földek
visszakerülnének az örökösökhöz, a tsz-ek gyakorlatilag föld nélkül
maradnának. Arra kényszerülnének, hogy bérbe vegyék a
visszaszolgáltatott földeket. A bérleti díjat viszont a jelenlegi
jövedelmezőségi viszonyok között nem tudnák megfizetni. Ez a
folyamat a termelőszövetkezetek megsemmisüléséhez vezetne, ami
semmiképpen sem kívánatos. Jelentős mértékben veszélyeztetné az
ország élelmiszerellátását, csökkentené a mezőgazdasági exportot,
amely létfontosságú az ország külkereskedelmi egyensúlyának javítása
szempontjából. (folyt.köv.)
1990. január 25., csütörtök 18:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"ZENEÉRTŐ" Jónapot kivánok szombat reggel van, május 27-e. Hallgatók Fórumának egy múlt heti és egy heti hallgatói megjegyzéséhez szeretnék egy-egy kiegészítést fűzni és ha jónat látják közöljék, mert ugy érzem, ezzel segíthetek az illetőnek, a problémájában. A múlt héten azt hiszem egy erdélyi hallgató de legalább is az erdélyiek nevében beszélő azt mondta, hogy legyenek harcosabbak, mert hiszen vannak Erdélynek olyan részei ahol még a Kossuth Rádiót sem hallani. Na most miután a Kossuth Rádió adásait, nem csak a Kossuthot ugyanúgy a Petőfiét is rendkivűl fontosnak és érdekesnek tartom, különösen a Vasárnapi Újságot, a 168-órát. Ha Önök hajlandók a konkurens vállalatnak ilyen szempontból reklámot csinálni, akkor közölhetem, hogy a 49-méteres rövidhullámon 6025-ös frekvencián egész nap ad műsort, és kizártnak tartom, hogy ezt Erdélyben ne lehetne hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|