|
|
 |
|
 |
Magyar-svájci tulajdonba került a Péti Nitrogénművek (1.rész)
|
1989. november 27. hétfő - Második nekifutásra - a hétfőn Budapesten megismételt árverésen - elkelt az ország egyik legnagyob vegyipari üzeme, a Péti Nitrogénművek. Új tulajdonosai - a Borsodi Vegyi Kombinát és partnere, a svájci Sauer cég - az 500 millió forintos első ajánlat után a licit végén 1 milliárd 750 millió forintért lettek tulajdonosok. Mindvégig szoros versenyben voltak egy másik vevőcsoporttal, amely azonban 1,7 milliárd forintnál elállt vételi szándékától.
A több órás árverés, amelyet rövidebb-hosszabb tárgyalási
szünetek szakítottak meg, az első percekben óriási meglepetéseket
igért. Rédei László, a szanáló szervezet igazgatója ugyanis
bejelentette, hogy négy pályázat érkezett az egész gyár
megvásárlására, az első 4,5 milliárd, a második 15,1 milliárd a
harmadik 500 millió, a negyedik vevő pedig 1,6 milliárd forintot
ajánlott. Rövidesen kiderült azonban, hogy az első pályázó
visszalépett, a második pedig nem rendelkezik kielégítő banki
biztosítékkal. Ennek tisztázódása után reális esélye már csak a
harmadik és negyedik vevőcsoportnak volt.
A Borsodi Vegyi Kombinát vezetői és svájci partnerei, valamint
annak bankjai közvetlenül, illetve "forró dróton", folyamatosan
egyeztették lépéseiket. Végül a tulajdonukba került a háromezer
ember foglalkoztató, s évente több mint 1 millió tonna műtrágyát
készítő gyáróriás. Az üzemeltetésre, mint bejelentetteék,
svájci-magyar vegyesvállalatot létesítenek. Ennek szervezése már
korábban megkezdődött.
Tolnai Lajos, a Borsodi Vegyi Kombinát elnök-vezérigazgatója az
árverés után elmondta az MTI munkatársának, hogy már csaknem két éve
foglalkoznak a vásárlás gondolatával. Amikor a gyár csődbe jutott,
azonnal szerveztek egy konzorciumot a TOT és több mezőgazdasági
termelési rendszer részvételével. A vásárlás azonban nem jöhetett
létre az államigazgatás bizonytalankodásai miatt. Az elvesztegetett
idő pedig - sajnos - sokat ártott Pétnek, romlott a gyár állaga, s
több jól képzett szakember elhagyta bizonytalan munkahelyét. Az
utóbbi hónapokban már teljesen eluralkodott a kilátástalanság.
Az elnök-vezérigazgató kifejtette azt is: nem olcsón vették a
gyárat. Ahhoz, hogy ez a vállalkozásuk null-szaldós legyen, annyi
nyereséget kell produkálniuk, mint amennyi a vásárlási összeg éves
kamata lenne, ez pedig nagy feladat, különösen azért, mert a Péti
Nitrogénművek műtrágyagyártása veszteséges. (folyt.köv.)
1989. november 27., hétfő 17:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"ZENEÉRTŐ" Jónapot kivánok szombat reggel van, május 27-e. Hallgatók Fórumának egy múlt heti és egy heti hallgatói megjegyzéséhez szeretnék egy-egy kiegészítést fűzni és ha jónat látják közöljék, mert ugy érzem, ezzel segíthetek az illetőnek, a problémájában. A múlt héten azt hiszem egy erdélyi hallgató de legalább is az erdélyiek nevében beszélő azt mondta, hogy legyenek harcosabbak, mert hiszen vannak Erdélynek olyan részei ahol még a Kossuth Rádiót sem hallani. Na most miután a Kossuth Rádió adásait, nem csak a Kossuthot ugyanúgy a Petőfiét is rendkivűl fontosnak és érdekesnek tartom, különösen a Vasárnapi Újságot, a 168-órát. Ha Önök hajlandók a konkurens vállalatnak ilyen szempontból reklámot csinálni, akkor közölhetem, hogy a 49-méteres rövidhullámon 6025-ös frekvencián egész nap ad műsort, és kizártnak tartom, hogy ezt Erdélyben ne lehetne hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|