|
|
|
|
Szakszervezeti vélemények a sztrájktörvényről (1. rész)
|
1989. január 25., szerda - Az előkészületben lévő sztrájktörvény a sztrájkjog korlátozására törekszik, olyan időszakban akarja gyengíteni a szervezett munkavállalókat, amikor az egymást követő elhibázott gazdaságpolitikai döntések miatt a lakosság mind elviselhetetlenebb terheket kénytelen vállalni. Így foglalt állást a napokban a Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszervezete, a ,,Humanitás,, Demokratikus Gyógypedagógiai Szakszervezet, a Mentős Dolgozók Önálló Demokratikus Szakszervezetének Alapító Munkabizottsága, a Mozgókép Demokratikus Szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének Országos Választmánya. A hat szakszervezet közös felhívása leszögezi: a sztrájk végső eszköz a munkavállalók érdekének érvényesítéséért, de mindenkinek az az érdeke, hogy e végső eszközzel ne kelljen élni. A felhívás javasolja Gazdasági Alkotmányozó Tanács felállítását a különböző szervezetek és irányzatok képviselőiből. Ez a szervezet dolgozná ki az egyenrangú gazdasági partnerek megegyezésén alapuló politizálás gazdasági, jogi, intézményi feltételeit, s annak részeként a sztrájkok tárgyalásos megelőzésének módjait.
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetének (TUDOSZ) a közös felhíváshoz csatlakozó állásfoglalása - amelyet szerdán juttattak el az MTI-hez - rámutat: a készülő sztrájktörvény alkalmatlan arra, hogy a munkáltatók és a munkavállalók közötti konfliktusok megoldásának eszköze legyen. A fokozódó terhek kényszerű vállalása kompromisszumokra törekvő magatartást kíván, ám ez csak úgy érhető el, ha a dolgozók kezében is vannak eszközök, így lehetőségük van a sztrájk eszközének felhasználására is. A TUDOSZ további, széles körű társadalmi vitát szorgalmaz a törvénytervezetről, s arra hívja fel a magyar szakszervezeteket, hogy kezdményezzék az érdemi vitát, s érjék el: a sztrájkjog a dolgozó rétegek érdekeinek megfelelő szabályozást kapjon. A nyilvánosságra hozott szakszervezeti álláspontokkal kapcsolatban az MTI munkatársa szerdán a SZOT véleményét is megkérdezte. Hajdú Attila, a SZOT osztályvezetője elmondta: - A Szakszervezetek Országos Tanácsa csaknem egy évvel ezelőtt javasolta a szakszervezeti törvény megalkotását és ezzel együtt kezdeményező lépést tett a kollektív egyeztetési fórumok kialakítására, a konfliktusok kezelésének módjára. Ebben a folyamatban elkerülhetetlennek látta a sztrájkjog gyakorlásának biztosítását is. (folyt.köv.)
1989. január 25., szerda 16:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"ZENEÉRTŐ" Jónapot kivánok szombat reggel van, május 27-e. Hallgatók Fórumának egy múlt heti és egy heti hallgatói megjegyzéséhez szeretnék egy-egy kiegészítést fűzni és ha jónat látják közöljék, mert ugy érzem, ezzel segíthetek az illetőnek, a problémájában. A múlt héten azt hiszem egy erdélyi hallgató de legalább is az erdélyiek nevében beszélő azt mondta, hogy legyenek harcosabbak, mert hiszen vannak Erdélynek olyan részei ahol még a Kossuth Rádiót sem hallani. Na most miután a Kossuth Rádió adásait, nem csak a Kossuthot ugyanúgy a Petőfiét is rendkivűl fontosnak és érdekesnek tartom, különösen a Vasárnapi Újságot, a 168-órát. Ha Önök hajlandók a konkurens vállalatnak ilyen szempontból reklámot csinálni, akkor közölhetem, hogy a 49-méteres rövidhullámon 6025-ös frekvencián egész nap ad műsort, és kizártnak tartom, hogy ezt Erdélyben ne lehetne hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|