Rendszerváltás és az MTI

	Történelemkutatás
SZER ----------------- München, 1989. május 7. (Gadó György) Világhíradó Van-e mód a legújabbkori magyar történelem kutatására? Erről rendezett nagy sikerű vitát a Nyilvánosság Klub május 6-ikán. A Közgazdaságtudományi Egyetem egyik hatalmas és szinte zsúfolásig megtelt előadótermében délelőtt 10-kor Hanák Péter történészprofesszor elnökletével kezdődött meg a tanácskozás, amely délután 5-re gyakorlatias döntésekkel ért véget. Ha csak annyit tudnék az utolsó 40 évben fennállt magyar kommunista rendszerről, amit Csányi Gábor levéltáros a kutatáskorlátozó előírásokról elmondott bevezető előadásában, már az elegendő lenne számomra, hogy elutasítsam ezt a rendszert. Mert hogyan tekinthetjük tisztességes szándékúnak, a nemzeti érdekek igaz képviselőjének azt az államhatalmat, mely az utolsó 100 év, de főleg a legutóbbi 70 év tényeinek a feltárását a szabályok és előírások egész szövevényével igyekszik meggátolni. Az 1975-ben kiadott belső utasítás például 57 olyan tárgykört sorol fel, amelyek kutatásához különleges vagy még annál is különlegesebb engedély kell. Az 1944 utáni korszakból a kulcsfontosságú szakterületek egész sorának az iratanyagát őrzik hét pecsét alatt. A Belügy- és a Külügyminisztérium dokumentumai épp oly kevéssé hozzáférhetők, mint az Igazságügyi vagy a Művelődésügyi Minisztériuméi. (folyt.) 1989. május 7., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Történelemkutatás - 9/1. folyt.
Elképesztő módon különleges engedélyhez kötik még múlt századi anyakönyvek tanulmányozását is. Pethő Iván levéltáros mindehhez hozzátette még, hogy az írott korlátozásokon kívül bőven léteznek írásba sohasem foglalt megkötések is, amelyek mind arra szolgálnak, hogy a kutatókat visszariasszák feladataiktól, a levéltárak vezetőinek pedig lehetővé tegyék a rájuk bízott iratanyag önkényes kezelését. Karsai László történész rámutatott: a korlátozásnak ez az évtizedek óta létező, szinte 1960-70-es években méginkább kiépített rendszere nem illesztette a történészszakmát. Hanák Péter úgy fogalmazott, hogy a kormányzat megbízhatósági hierarchiába sorolta a történészeket. Csányi Gábor szavai szerint a tudomány kiszolgáltatott helyzetben van, megalázott. A történelemtudomány ma is a politika függvénye még. Csakhogy ez tűrhetetlen helyzet - hangoztatta a nagy tekintélyű Kosári Domokos akadémikus, az MTA történettudományi bizottságának elnöke. Ezzel a gyakorlattal nemzetközileg válunk nevetségessé. Magyarország, a magyar tudományos élet vidéki porfészeknek tűnik ezek közt a korlátozások közt. Nevetséges állapot, hogy például Londonban szabadon kutathatunk az 1956 utáni időszak magyar vonatkozású dokumentumaiban, de idehaza nem. 1988 nyarán az MTA történettudományi bizottsága változtatásokra tett előterjesztést - folytatta szavait Kosári Domokos, de mindmáig nem kapott választ. A történettudomány nem az államé vagy egy párté, hanem a nemzet szolgálója kell, hogy legyen. Nos, ha ezt a szerepét nem töltheti be, akkor fel kell szólamlania, a nyilvánossághoz kell fordulnia. (folyt.) 1989. május 7., vasárnap
Vissza »

	Történelemkutatás - 9/2. folyt.
A Nyilvánosság Klub a szombati vita megrendezésével tehát a történettudomány elemi létérdekét szolgálta. Amint Hanák Péter már bevezetőben aláhúzta: nagy igazsága van a bibói gondolatnak, mely a közéleti nyilvánosság erejét vagy hiányát szoros összefüggésbe állítja a történelmi önismerettel, a nemzeti múltat a történettudomány és a közvélemény révén a nemzet jövőjével, a demokráciával. Hogy ezekről a problémákról most szabadon folyhat a vita, és hogy eddig hatósági zárlat alá helyezett témákról nyíltan jelenhettek meg könyvek, azt a közvélemény kényszerítette ki. A Nyilvánosság Klub szombati vitájában nagy súlyt kapott, hogy 1956 forradalmát a hatalom még mindig vonakodik elismerni. Nagy Imre és valamennyi 1956-os elítélt rehabilitációja is késlekedik. A felszólalók nyomatékosan hangsúlyozták, hogy a forradalom vezetőinek ügyét nem lehet elválasztani az egyszerű harcosok ügyétől. Nagy Imrét és társait nem engedjük szembeállítani az elesett vagy kivégzett munkásokkal. Bár szaporodnak a szenzációhajhász kiadványok, melyek közül nem egy alapos bírálatot érdemelne, ez inkább csak a közönség megtévesztésére, a hatalom kedvezőbb színben való feltüntetésére szolgál, a rehabilitáció ügye még mindig bizonytalan jövőbe vész. Az egybegyűlt közönség egyetértett az előadókkal abban, hogy mind Nagy Imrét és 1956 többi vértanúját, mind pedig a korábbi koncepciós perek áldozatait politikai döntéssel kell a kormánynak rehabilitálnia. Ehhez pedig nem kell évekig vizsgálgatni az iratok részleteit. (folyt.) 1989. május 7., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Történelemkutatás - 9/3. folyt.
A koncepciós ügyek tisztázására felállított kormánybizottság különben - amint ezt többen elmondták - a történészszakma legilletékesebb intézményeinek megkérdezése nélkül létesült, és nem élvezi a közbizalmat. A legújabbkori történelem manipulációktól mentes kutatásához meg kell teremteni az intézményes feltételeket - mondta Varga László történész, és javasolta: Nagy Imre neve alatt hozzon létre a társadalom független kutatóműhelyt és hozzá alapítványt. A leendő budapesti Nagy Imre-intézet alapítványának kuratóriuma egyelőre háromtagú lesz: Benda Kálmánból, a Párizsban élő Kende Péter politológusból és Litván Györgyből áll majd. Elhatározta a vita közönsége egy társadalmi jellegű rehabilitációs bizottság létrehozását is. Ennek elnöke Kosári Domokos, feladata pedig a koncepciós perek felülvizsgálata, illetve annak elérése, hogy a kormányzat nyilvánítsa semmiseknek őket. Egyetértés alakult ki abban is, hogy sürgős szükség van új levéltári törvény megalkotására. Amint tehát Hanák Péter a zárszóban megállapíthatta: a vita a történelemkutatás elvontnak tűnő kérdéseitől eljutott a társadalom legáltalánosabb kérdéseihez, és fontos elhatározásokkal zárult. +++ 1989. május 7., vasárnap
Vissza »