|
|
|
|
A kisebbségek képviselete a Parlamentben (1. rész)
|
1990. február 25., vasárnap - Helyrehozhatatlan hiba lenne,
ha a képviselők nem értenék meg a nemzeti és etnikai kisebbségek
országgyűlési képviseletére vonatkozó törvény szükségességét. A
javaslat elutasítása kedvezőtlenül hatna a szomszédos országokban
élő magyarság sorsára is - mondotta Tabajdi Csaba
miniszterhelyettes, a Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségi
Titkárságának vezetője az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. A
tudósító arra kért tőle választ, milyen következményei lehetnének
annak, hogy az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi
bizottsága napokban tartott ülésén e kérdésben kialakult heves vita
hatására a törvénytervezet esetleg nem szerepel az Országgyűlés
kedden kezdődő ülésszakának napirendjén.
- A kérdés bel- és külpolitikai jelentősége miatt nagyon fontos, hogy az Országgyűlés megtárgyalja a törvényjavaslatot, akár a jogi bizottság állásfoglalásától függetlenül is. Esetleges elvetését a hazai kisebbség jogfosztásként élné meg - hangsúlyozta a továbbiakban a miniszterhelyettes. Az új választójogi törvény ugyanis megszüntette az országos listának azt a formáját, amely lehetőséget adott a hazai kisebbségeknek a parlamenti képviseletre. A Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kollégiuma éppen emiatt támogatta azt a javaslatot, hogy az Alkotmány módosításával és külön törvény alkotásával a cigány, a horvát, a német, a román, szerb, a szlovák és a szlovén kisebbség kapjon egy-egy helyet a Parlamentben. A kollégium javasolta, hogy a zsidóság számára is szavatolják a mandátumot. A zsidóság döntse el: élni kíván-e kisebbségi kollektív jogainak gyakorlásával, vagy sem.
A garantált mandátum elve azonban ellentétes véleményeket váltott ki a pártok, a nemzetiségek és a képviselők körében. Némelyek azzal érveltek, hogy a rosszemlékű országos lista intézményét csempészi vissza az új Parlamentbe, s mint mondták, hasonló alapon az ifjúság, a nők és az egyházak is követelhetnének ugyanilyen jogokat. Az új kisebbségpolitika két alapelve - a pozitív diszkrimináció és a kollektív jogok érvényesítése - viszont elegendő indok arra, hogy a kisebbségekkel kapcsolatban kivételt tegyünk - mondotta Tabajdi Csaba. Mások úgy vélik: a kisebbségeknek nincs szükségük garantált mandátumra, hiszen az új választójogi törvény alapján is bekerülhetnek a Parlamentbe, akár egyéni választókerületben, akár területi, illetve országos listán. (folyt. köv.)
1990. február 25., vasárnap 12:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A kisebbségek képviselete a Parlamentben (2. rész)
|
Ha pedig nem kerülnek be sem így, sem úgy, még mindig megvan a lehetőségük, hogy egyenjogú választópolgárokként arra a pártra szavazzanak, amelynek a kisebbségpolitikáját a legkedvezőbbnek tekintik. Figyelembe kell venni azonban, hogy a hazai kisebbségek olyan kis csoportokbann élnek, hogy számukra eleve lehetetlen olyan választókerületeket kialakítani, ahol többségben lennének. A pártlistán szereplő kisebbségi képviselő pedig elsősorban pártját képviseli, nem a pártpolitikai szempontból megosztott kisebbséget.
Némelyek szóvá tették, hogy a behívásos rendszer paternalista. Ez a vád némileg indokolt ugyan, de nem önzetlen indítékú, s így azt a veszélyt rejti magában, hogy az állami paternalizmust pártpaternalizmus váltja fel.
Több kisebbségi szervezet kifogásolja, hogy a törvénytervezet szerint mindegyik kisebbséget csupán egy-egy személy képviselheti a Parlamentben, noha ők számarányuknak megfelelő képviseletet kérnek. A törvénytervezet elfogadása - mutatott rá ezzel összefüggésben a miniszterhelyettes - nem is a végsőnek szánt megoldást, hanem csak a jelenlegi kényszerhelyzetnek megfelelő, átmeneti szabályozást jelentené. Célja annak szavatolása, hogy már mostantól mindegyik hazai kisebbségnek, a különféle pártok színeiben bekerülőkön kívül, legalább egy képviselője legyen a Parlamentben. A kisebbségek közvetlen és titkos választáson alapuló létszámarányos képviseletének feltételeit, a most már nagyon közeli választások után, a következő törvényhozási ciklusban lehet majd megteremteni. (MTI)
1990. február 25., vasárnap 12:45
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"ZENEÉRTŐ" Jónapot kivánok szombat reggel van, május 27-e. Hallgatók Fórumának egy múlt heti és egy heti hallgatói megjegyzéséhez szeretnék egy-egy kiegészítést fűzni és ha jónat látják közöljék, mert ugy érzem, ezzel segíthetek az illetőnek, a problémájában. A múlt héten azt hiszem egy erdélyi hallgató de legalább is az erdélyiek nevében beszélő azt mondta, hogy legyenek harcosabbak, mert hiszen vannak Erdélynek olyan részei ahol még a Kossuth Rádiót sem hallani. Na most miután a Kossuth Rádió adásait, nem csak a Kossuthot ugyanúgy a Petőfiét is rendkivűl fontosnak és érdekesnek tartom, különösen a Vasárnapi Újságot, a 168-órát. Ha Önök hajlandók a konkurens vállalatnak ilyen szempontból reklámot csinálni, akkor közölhetem, hogy a 49-méteres rövidhullámon 6025-ös frekvencián egész nap ad műsort, és kizártnak tartom, hogy ezt Erdélyben ne lehetne hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|