|
|
 |
|
 |
A nép és a kommunizmus
|
A nép és a kommunizmus SZER
---------------------- München, 1989. május 22.
(Bárdi István) Leírva: 1989. május 23.
Kelet-európai szemle
Mintha minden összeesküdött volna a kommunista uralom ellen.
Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy országhatároktól, földrajzi
fekvéstől teljesen függetlenül, és egyidőben fokozódik a gazdasági
mizéria, egyre fojtogatóbb a nyugati adósság, elszabadul az
infláció, emelkednek az árak, egyre többen élnek a létminimum alatt.
Ezzel párhuzamosan egyre érezhetőbben fogytán a lakosság türelme,
ellenzékiek, független csoportok és pártok mozgolódnak, egyre többen
és egyre nagyobb nyomatékkal követelnek szabadságot és demokráciát,
a számos tűz közé szorult hatalom pedig egyre többet beismer -, míg
egyre inkább meghátrálni kénytelen. Elbizonytalanodása veszett
fejsze nyelét mentő taktikázása pedig: csak olaj a tűzre.
Bármerre is tekintünk Kelet-Európában és a Szovjetunióban, vagy
akár még távolabbra, Kína felé, maholnap már egy talpalatnyi föld
sem lesz, amelyre ne illene a magyarországi kommunisták őszinte
pánikban hajtogatott beismerése: vigyázat elvtársak, robbanásveszély
felé közeledünk
A szovjet birodalom eresztékeiben recseg-ropog, olyan
válságtünetek állandósultak, amelyekről röviddel ezelőtt még a
rendszer halálos ellenségei is aligha álmodhattak. A Baltikum,
Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia után most már Türkmenisztán is
forrong. A türkmén fővárosban, Ashabadban május elsején üzleteket,
utcai bódékat, vendéglőket, autókat vertek szét a magas árakon és az
árucikkek silány minőségén fölháborodó tüntetők. (folyt.)
1989. május 22., hétfő
|
Vissza »
|
|
A nép és a kommunizmus - 1. folyt.
|
A Pravda szerint békés módszerekkel, gumibot és könnygáz
bevetése nélkül vettek őrizetbe legalább 100 fiatalt. Május 9-ikén
egy nyugat-türkmenisztáni városban szintén üzleteket, utcai bódékat
és kávéházakat zúztak szét és gyújtottak fel. A Komszomolszkaja
Pravda szerint az örményellenes jelszavakat harsogó tüntetők 29
üzletet rongáltak meg. Kövekkel dobáltak meg rendőröket és
tűzoltóautókat, 15 rendőr megsebesült.
Grúziában még mindig az április 4-ikén kitört és az április
9-iki brutális vérengzésbe torkolló, legalább 20 tüntető életébe
kerülő tüntetéssorozat ütötte sebeit nyalogatja a pártgépezet. A
kedélyek lecsillapítására hivatalos vizsgálatok semmitmondó, a
felelősség kérdését nem tisztázó, hanem inkább elködösítő
eredményeit közlik a hadsereg és mérgesgáz bevetéséről felvonulók
ellen.
Bejelentették, hogy több város és körzet és visszakapja régi
történelmi neveit, és az egyháznak visszaadnak 100 ortodox
templomot, egyházi épületet. Május 26-ikán pedig hivatalosan
ünnepelheti a nép a független grúz állam megalapításának
évfordulóját.
Jerevánban múlt szerdán - katonai tilalommal dacolva - ismét 40
ezren tüntettek. Követelték a Karabah Bizottság 14 letartóztatott
tagjának a szabadonbocsátását, az örvény legfelsőbb tanács
összehívását a Karabah-i kérdés megoldására.
Az észtországi Tallinban május 14-ikén az úgynevezett balti
közgyűlés, az észt, a lett és a litván népfront közös szervezete, a
világ államfőihez, az európai biztonsági és együttműködési
konferencia tagjaihoz, az ENSZ főtitkárához és a szovjet Legfelsőbb
Tanács elnökéhez intézett kiáltványt, amelyben követelték a balti
országok függetlenségét, állami szuverenitásának a helyreállítását.
(folyt.)
1989. május 22., hétfő
|
Vissza »
|
|
A nép és a kommunizmus - 2. folyt.
|
Május 18-ikán a litván parlament szuverénnek nyilvánította Balti
Köztársaságot: kimondta, hogy a központi szovjet törvények csak
akkor érvényesek Litvániában, ha megegyeznek Litvánia törvényeivel.
Ugyanezen a napon az észt parlament engedélyezte a
magánföldbirtokot, az oroszoknak címezve ugyanakkor megtiltotta,
hogy nem észteknek magántulajdona lehessen Észtországban, végül
tervbe vette saját észt pénz bevezetésének a megvitatását.
Mindezzel egyidejűleg az ukrán katolikus egyház három püspöke és
három papja éhségsztrájkot kezdett Moszkvában, betiltott egyházuk
újraengedélyezését követelik.
Egyre nagyobb visszhangot kelt a mindeddig példátlan, a szovjet
Politikai Bizottság tagjait - mindenekelőtt Ligacsovot - lejárató
korrupciós botrány, amelyet a Moszkovszkije Novosztyi szovjet
Watergate-nek nevez. Ligacsov rágalomnak, politikai provokációnak
nevezte a személyét illető híreszteléseket. Az ügybe belekeveredett
Szolomencev, volt politikai bizottsági taggal egyetemben bűnvádi
eljárást sürget az ügyben az nyomozó államügyészek ellen. Borisz
Jelcin ezzel szemben kijelentette: aggodalommal tölti el, hogy a
korrupciós botrányt esetleg eltussolják.
A szovjet fővárosban eközben eltűnt az üzletekből a só, és
pánikszerűen vásárolják a moszkvaiak a gyufát is. Nem kapni
szappant, fogpasztát, mosóport, április óta jegyre adagolják a
cukrot.
Lengyelországba nem költözött be a nyugalom. Annak ellenére nem,
hogy hivatalosan engedélyezték a Szolidaritást, hogy a kommunista
táborban elsőként rendezték az egyház jogi státusát, visszaadják az
elrabolt egyházi tulajdont, épületeket, kórházakat, földbirtokot,
megengedik, hogy az egyház könyveket, újságokat adjon ki, és saját
rádió és televíziós állomást működtessen. És végül, hogy Siwiczki .
hadügyminiszter szerint - úgymond - a közeljövőben több szovjet
ezredet és brigádot kivonnak Lengyelországból. (folyt.)
1989. május 22., hétfő
|
Vissza »
|
|
A nép és a kommunizmus - 11/3. folyt.
|
Ruszkik haza
és Le a kommunizmussal
- harsogták múlt
csütörtökön krakkói tüntetők, miközben megrohamozták a helyi szovjet
konzulátus épületét és kövekkel bezúzták annak ablakait. A Szabadság
és Béke nevű ellenzéki csoport felhívására kivonuló mintegy ezer
tüntető, kövekkel, üres üvegekkel válaszolt a rendőröknek is, akik
vízágyúkkal, gumibottal próbálták a tömeget szétoszlatni.
A múlt hét elején kitört, több napon át tartó krakkói
tüntetéssorozat ezen egyetlen napján - legalábbis a PAP szerint - 27
személy sebesült meg, közöttük 20 rendőr. Jacek Kuron, az ellenzék
szóvivője egy varsói választási beszédében ezt mondotta: fennáll a
veszély, hogy a rohamosan romló gazdasági helyzetben a nép elveszti
türelmét, és még az sem kizárt, hogy a népharag egyformán fordul
majd a kommunista párt főhadiszállása és a Szolidaritás ellen is.
Egyes nyugati megfigyelők szerint a Szolidaritáson belül két
egymással ellentétes irányzat bontakozik ki. Az egyik Walesa és a
rezsimmel való kiegyezés, az úgynevezett lassú kibontakozás híve, a
másik az egész kommunista rendszer radikális eltüntetését követeli.
Meghátrál a rendszer Prágában, ahol a február 22-ikén izgatás és
hatósági közeggel szembeni ellenállás címén 9 havi börtönre ítélt
Václav Havelt múlt szerdán váratlanul szabadlábra helyezték. Habár a
drámaíró csak feltételesen hagyhatta el a börtönt, és továbbra is
rendőri felügyelet alatt van, kiszabadulása kétségkívül a rezsim
megrettenésének tulajdonítható. Habár ebben a nem csupán Nyugat,
hanem Magyarország és Lengyelország felől felzúgó tiltakozó hangok
is közrejátszottak - a Hradzsinban nem utolsó sorban a május elsejei
Vencel téri tüntetés okozott hideglelést. Ahol a gumibotozó,
ütlegelő karhatalom azonnali bevetése ellenére többszázan azzal
zavarták meg Jakes pártvezér szólamait, hogy Václav Havel azonnali
szabadonbocsátását, és demokráciát követeltek. (folyt.)
1989. május 22., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A nép és a kommunizmus - 4. folyt.
|
A börtönből kiszabadult Havel nyomban kijelentette, hogy Jakes
pártvezér és a prágai tavasz többi eltiprói mondjanak le.
Mindeközben Prága még a tömbön belüli külkapcsolatok
viszonylatában is - ha nem is Moszkva, de legalább Budapest felé -
továbbra is fennen hordja a vonalbeli vaskalapot. Nemzetközi
jogsértéssel vádolja a nagymarosi erőmű építkezéseitől visszarettenő
Budapestet.
Nyugati megfigyelők szerint a budapesti rezsim mind a nagymarosi
döntéssel, mind Kádár menesztésével, mind pedig Pozsgay Imre Grósz
leváltását kilátásba helyező nyilatkozataival egy fő stratégiai
célkitűzést követ: átmentené magát egy demokratikusabb világba. Hogy
ezt elérje, és az adósságtömeg, áremelések alatt nyögő országban ne
feszítse túl a húrt, az ellenzéki követeléseket egymás után teszi
magáévá, azonosul velük. Már-már 56-ot is magának akarja
kisajátítani. Azt a benyomást igyekszik kelteni, mintha nem is őt
terhelné a felelősség a forradalom eltiprásáért. Ezért lanszírozta a
népfelkelés szót az eddigi ellenforradalom helyett, ezért javasolja
önként a Kossuth-címer, sőt esetleg még a koronás címer bevezetését
is, és ezért rendez Nagy Imrének dísztemetést. +++
1989. május 22., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"ZENEÉRTŐ" Jónapot kivánok szombat reggel van, május 27-e. Hallgatók Fórumának egy múlt heti és egy heti hallgatói megjegyzéséhez szeretnék egy-egy kiegészítést fűzni és ha jónat látják közöljék, mert ugy érzem, ezzel segíthetek az illetőnek, a problémájában. A múlt héten azt hiszem egy erdélyi hallgató de legalább is az erdélyiek nevében beszélő azt mondta, hogy legyenek harcosabbak, mert hiszen vannak Erdélynek olyan részei ahol még a Kossuth Rádiót sem hallani. Na most miután a Kossuth Rádió adásait, nem csak a Kossuthot ugyanúgy a Petőfiét is rendkivűl fontosnak és érdekesnek tartom, különösen a Vasárnapi Újságot, a 168-órát. Ha Önök hajlandók a konkurens vállalatnak ilyen szempontból reklámot csinálni, akkor közölhetem, hogy a 49-méteres rövidhullámon 6025-ös frekvencián egész nap ad műsort, és kizártnak tartom, hogy ezt Erdélyben ne lehetne hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|