 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az Új Márciusi Front állásfoglalása a politikai helyzetről
"A felület pezsgése ellenére a válság egyre mélyül, a kiutakat
mind sűrűbb homály fedi. Egyre több jel mutatja fel a veszélyt, hogy
a ,,zsákutcás magyar történelem,, újabb - minden eddiginél
kilátástalanabb - zsákutca felé is kanyarodhat."
Amerika hangja, Reggeli híradó:
Az IKEA Magyarországon
"A nyitás megtörtént, s most már nem igen lehet a vasfüggőnyt
újból leereszteni, ami azt is jelenti, hogy egyre több külföldi
vállalat tekintik bizakodva Magyarország felé. Közöttük egy
osztrák-svéd vállakozás, amelynek neve nem csak Ausztriában, hanem
Németországban és más európai államokban is varázsszóként hat - így
hívják IKEA. Az ötlet svéd, a kivételezés a svéd tervek alapján
Ausztriában osztrák, Németországban német, és így tovább. Ha minden
simán megy akkor IKEA bevonul Magyaroszágra is. Mi ez az IKEA?"
|
|
|
|
|
|
 |
NKK - péntek délelőtt - 2 (LT-vita)
|
Moszkva, 1989. május 26. péntek (MTI-TUD) - A választó körzeteknek juttatott kvóták körül alakult ki az első ütközési pont a Legfelsőbb Tanács megválasztásával kapcsolatos vitában, majd ezzel összefüggésben felvetődött a népi képviselők kongresszusa és a legfelsőbb tanács funkcióinak különválasztása is.
A kvóták körüli vitában lényegében két fajta megközelítés
rajzolódott ki. Az első lényege, hogy szigorúan tartva az egyes
köztársaságoknak és nagyobb régióknak juttatott keretszámokat, a
küldöttcsoportok maguk döntsenek legfelsőbb tanácsi képviselőikről.
A másik felfogás szerint ne a területi megoszlás, hanem a
rátermettség, az alkalmasság érvényesüljön döntő szempontként.
Ezzel együtt többen is úgy foglaltak állást - köztük Burlackij
képviselő, a nemzetközi tekintélyű politológus is -, hogy
feltétlenül szükséges a többes jelölés, amit az előzetesen
beterjesztett jelölt-lista még nem tükrözött. A moszkvai küldöttek
például a nekik járó 29 helyre 55 személyt jelöltek azzal, hogy
közülük bárki alkalmas a legfelsőbb tanácsi munka ellátására.
Felvetődött olyan indítvány is, hogy más területek rovására
Moszkvából válasszanak be több küldöttet a Legfelsőbb Tanácsba. Ezt
azonban a hozzászóló küldöttek többsége határozottan elvetette.
Hasonlóan nem nyerte el a képviselők támogatását az a javaslat
sem, amely azt kezdeményezte, hogy a két kamarás legfelsőbb tanács
nemzetiségi tanácsába szigorúan az arányosság elve alapján
válasszanak küldötteket, míg a szövetségi tanácsba ne csak a
területi csoportok képviselői, hanem országosan ismert személyiségek
is bekerülhessenek.
További kérdésként merült fel, hogy vajon a legfelsőbb tanács
leendő tagjainak meg kell-e válni jelenlegi főfoglalkozásuktól vagy
ez csak lehetőség. (A felvetés első sorban a magas rangú párt- és
állami tisztségviselőkre vonatkozott.) A többség úgy foglalt állást,
hogy a felelős beosztású személyek részvétele a legfelsőbb tanácsban
összeegyeztethetetlen fő foglalkozásukkal. Gorbacsov áthidaló
megoldásként azt a megfogalmazást javasolta, hogy a Legfelsőbb
Tanács megválasztott tagjai általában váljanak meg korábbi
beosztásuktól, ám ezzel a kezdeményezéssel - a kongresszus során
először - kisebbségben maradt a szavazás után. +++
1989. május 26., péntek 12:54
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|