 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az Új Márciusi Front állásfoglalása a politikai helyzetről
"A felület pezsgése ellenére a válság egyre mélyül, a kiutakat
mind sűrűbb homály fedi. Egyre több jel mutatja fel a veszélyt, hogy
a ,,zsákutcás magyar történelem,, újabb - minden eddiginél
kilátástalanabb - zsákutca felé is kanyarodhat."
Amerika hangja, Reggeli híradó:
Az IKEA Magyarországon
"A nyitás megtörtént, s most már nem igen lehet a vasfüggőnyt
újból leereszteni, ami azt is jelenti, hogy egyre több külföldi
vállalat tekintik bizakodva Magyarország felé. Közöttük egy
osztrák-svéd vállakozás, amelynek neve nem csak Ausztriában, hanem
Németországban és más európai államokban is varázsszóként hat - így
hívják IKEA. Az ötlet svéd, a kivételezés a svéd tervek alapján
Ausztriában osztrák, Németországban német, és így tovább. Ha minden
simán megy akkor IKEA bevonul Magyaroszágra is. Mi ez az IKEA?"
|
|
|
|
|
|
 |
Hütter Csaba sajtótájékoztatója (1. rész)
|
1989. május 26., péntek - A termékeket ott kell előállítani, ahol a leggazdaságosabb, legjövedelmezőbb - mondotta Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a kinevezése óta először megtarott sajtótájékoztatóján, pénteken délelőtt. Elmondta, hogy a közgazdasági feltételek rendszerét át kell alakítani, mert a mezőgazdaság jövedelme fogyóban van, és már nemcsak a nagyüzemekben, hanem a kistermelők körében is mutatkoznak a működés nehézségei.
Ismertette az új agrárpolitika főbb vonalait; ez
versenysemlegességet igér és a tulajdonhoz való kötődésnek igen tág
formáit, kereteit. Az agrárpolitika - mint mondta - akkor tekinthető
jónak, megfelelőnek, ha azok, akiket a legközvetlenebbül érint,
tudnak élni a lehetőséggel, és az új körülmények között föltalálják
magukat.
Szólt arról, hogy személyesen is találkozni kíván a különféle
társadalmi szervezetek, és ugyanúgy a szakszervezetek képviselőivel,
számos olyan kérdés van, amelyet meg kell vitatni.
Különösen sokat időzött a miniszter a tőke mezőgazdasági
hasznosításánál. Kifejezte aggodalmát amiatt, hogy mivel az
agrártermelésben alacsony a jövedelmezőség, a tőke fokozatosan
kivonul erről a területről, holott éppen ennek ellenkezőjére lenne
szükség; nemcsak a mezőgazdaság, hanem az ország érdekei is ezt
kívánják. Mielőbb el kell érni a tőkearányos jövedelmezőséget az
ágazatban különben a gazdálkodókat támogató más intézkedések -
különösen az adminisztratív jellegűek - nem hozhatják meg a várt
eredményt. Az MTI munkatársának kérdésére válaszolva kifejtette: az
agrártermelésbe, szintén az alacsony haszon miatt, jelenleg eléggé
nehezen lehet bevonni külföldi működőtőkét. Annál inkább
elképzelhető viszont, hogy a mezőgazdasági üzemek úgynevezett
kiegészítő ágazatai hozzájussanak külföldről származó pénzalapokhoz.
Szorgalmazni kívánja - mint mondotta - az agrárterületen a
vegyesvállalatok kiépítését is. Ez olyan lehetőség, amely
felpezsdítené a gazdálkodást, és javítana a fejlesztés lehetőségein.
Ellentmondásra is felhívta a figyelmet: hosszú éveken keresztül
a központi támogatás - különös módon - mindenekelőtt az erős,
gazdaságilag jól álló termelői körnek kedvezett, és elhanyagolta
azokat, akik alacsony jövedelmezőséggel dolgoznak. A támogatásoknál
ilyen üzemek számára is lehetővé kell tenni az esélyegyenlőséget,
különben behozhatatlan hátrányba kerülnek. (folyt.köv.)
1989. május 26., péntek 13:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|