|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az Új Márciusi Front állásfoglalása a politikai helyzetről
"A felület pezsgése ellenére a válság egyre mélyül, a kiutakat
mind sűrűbb homály fedi. Egyre több jel mutatja fel a veszélyt, hogy
a ,,zsákutcás magyar történelem,, újabb - minden eddiginél
kilátástalanabb - zsákutca felé is kanyarodhat."
Amerika hangja, Reggeli híradó:
Az IKEA Magyarországon
"A nyitás megtörtént, s most már nem igen lehet a vasfüggőnyt
újból leereszteni, ami azt is jelenti, hogy egyre több külföldi
vállalat tekintik bizakodva Magyarország felé. Közöttük egy
osztrák-svéd vállakozás, amelynek neve nem csak Ausztriában, hanem
Németországban és más európai államokban is varázsszóként hat - így
hívják IKEA. Az ötlet svéd, a kivételezés a svéd tervek alapján
Ausztriában osztrák, Németországban német, és így tovább. Ha minden
simán megy akkor IKEA bevonul Magyaroszágra is. Mi ez az IKEA?"
|
|
|
|
|
|
|
Személyiségi jogot sért-e a Dunaszaurusz? (1. rész)
|
1989. május 24., szerda - Személyiségi jogai megsértése miatt bírósághoz fordult Szántó Miklós, az OVIBER vezérigazgatója és Nagy László, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium főosztályvezetője. Ők ugyanis nem járultak hozzá, hogy a Balázs Béla Stúdió Dunaszaurusz című videofilmjében a jelenlegi formában szerepeljen a velük készített interjú. A filmet azonban - kifejezett tiltakozásuk ellenére - nyilvános vetítésen bemutatták.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság már a szerdai tárgyalás előtt elrendelte a film zár alá vételét. Ezt később részben feloldotta, azzal, hogy a filmben a felperesek sem képben, sem hangban nem szerepelhetnek. Az alperes, a MAFILM ellenkérelmében a kereset elutasítását indítványozta, mert - a szerzői jogról szóló törvény szerint - a film alkotója önállóan dönt az ábrázolás módjáról. Mivel a felperesek a felvételek elkészítéséhez hozzájárultak - nyilatkoztak -, személyiségijog-sértés nem történt. A tárgyaláson Szántó Miklós hangoztatta: továbbra sem járul hozzá a vele készült hosszabb beszélgetés néhány perces bevágásának nyilvánosságra hozatalához, mivel az interjú ezen részletei olyan miliőbe kerültek a filmben, amelyhez semmi köze nincs. Mint mondotta, ő korábban közölte a rendezővel, hogy csak a végleges változat elkészülte után adja beleegyezését szerepeltetéséhez. Nagy László hasonló szellemben nyilatkozott, mondván: nem kíván céltábla lenni egy félretájékoztató jellegű filmben. Tanuként hallgatta meg a bíróság Csillag Ádámot, a Dunaszaurusz rendezőjét. Mint mondotta, filmjében igyekezett összegezni a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos információkat. Arra törekedett, hogy ütköztesse a különböző álláspontokat és azokat tárgyilagosan tárja a közvélemény elé. Ha egy 15-20 szereplős film esetében az összes szereplő elképzeléseit egyeztetni kellene, nem lehetne dokumentumfilmet csinálni. Ötéves munka eredményeként, 50-60 órányi anyagból állt össze a csaknem két és félórás produkció, ezért értelemszerűen bizonyos részek kimaradtak. (folyt.köv.)
1989. május 24., szerda 18:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|