 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az Új Márciusi Front állásfoglalása a politikai helyzetről
"A felület pezsgése ellenére a válság egyre mélyül, a kiutakat
mind sűrűbb homály fedi. Egyre több jel mutatja fel a veszélyt, hogy
a ,,zsákutcás magyar történelem,, újabb - minden eddiginél
kilátástalanabb - zsákutca felé is kanyarodhat."
Amerika hangja, Reggeli híradó:
Az IKEA Magyarországon
"A nyitás megtörtént, s most már nem igen lehet a vasfüggőnyt
újból leereszteni, ami azt is jelenti, hogy egyre több külföldi
vállalat tekintik bizakodva Magyarország felé. Közöttük egy
osztrák-svéd vállakozás, amelynek neve nem csak Ausztriában, hanem
Németországban és más európai államokban is varázsszóként hat - így
hívják IKEA. Az ötlet svéd, a kivételezés a svéd tervek alapján
Ausztriában osztrák, Németországban német, és így tovább. Ha minden
simán megy akkor IKEA bevonul Magyaroszágra is. Mi ez az IKEA?"
|
|
|
|
|
|
 |
Bős-Nagymaros - csehszlovák sajtóvisszhang (2. rész)
|
Az újság idézte Szántótól azt is, hogy ő már korábban
figyelmeztetett arra, a vízlépcső körül politikai és nem szakmai
vita folyik. A lap külön kiemelte, hogy ,,Nagymaros lakosai a
sajtónak nyilatkozva az építkezés befejezése mellett foglalnak
állást és csodálkozásukat fejezik ki a hivatalos helyek
ellentmondásos nyilatkozatai felett,,. A Rudé Právo végül a Népszava
írását tartotta érdemesnek ismertetni, kiemelve, hogy a lap utalt
azokra a nehézségekre, amelyek a leállítás miatt adódhatnak az
érdekelt szomszédos országokkal.
A többi prágai lap szintén vezető helyen közölte a szlovák és a
csehszlovák kormány állásfoglalásait és kisebb-nagyobb terjedelemben
lényegében a Rudé Právohoz hasonlóan számolt be a magyarországi
visszhangról. A csehszlovák szakszervezetek lapja, a Práce
megszólaltatta a vízlépcsőrendszer csehszlovák kormánybiztosát,
Vladimir Lokvencet is. Ő nyilatkozatában egyebek között azt
hangsúlyozta, hogy bár a budapesti kormánynak teljes mértékben joga
van dönteni a saját területén lévő dolgokról, a nagymarosi
munkálatok felfüggesztése olyan egyoldalú lépés, amely végső
következményében kétségessé teszi a közös vállalatok létrehozását
is. Lokvenc a csehszlovák sajtóban már megjelent más
megnyilatkozásokhoz hasonlóan az 1969-es bécsi konvenció 57.
cikkelyére hivatkozott, amely szerint kölcsönös egyetértés nélkül az
egyik fél ideiglenesen sem függesztheti fel a szerződés
teljesítését. Szerinte Magyarország abban az esetleges szándékában,
hogy elálljon a szerződéstől, felmondja, vagy megszüntesse azt, nem
támaszkodhat más nemzetközi jogi dokumentumra. Lokvenc azt is
hangsúlyozta, hogy a vízlépcsőrendszer fele-fele arányban közös
vagyon, ezért arról közösen kell dönteni. A kormánybiztos végül
kijelentette, hogy a leállítás esetén Csehszlovákia természetesen
követelné minden kárának a megtérítését a két ország által kötött
szerződés 26. cikkelyének 2. C pontja alapján. +++
1989. május 16., kedd 11:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|