 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az Új Márciusi Front állásfoglalása a politikai helyzetről
"A felület pezsgése ellenére a válság egyre mélyül, a kiutakat
mind sűrűbb homály fedi. Egyre több jel mutatja fel a veszélyt, hogy
a ,,zsákutcás magyar történelem,, újabb - minden eddiginél
kilátástalanabb - zsákutca felé is kanyarodhat."
Amerika hangja, Reggeli híradó:
Az IKEA Magyarországon
"A nyitás megtörtént, s most már nem igen lehet a vasfüggőnyt
újból leereszteni, ami azt is jelenti, hogy egyre több külföldi
vállalat tekintik bizakodva Magyarország felé. Közöttük egy
osztrák-svéd vállakozás, amelynek neve nem csak Ausztriában, hanem
Németországban és más európai államokban is varázsszóként hat - így
hívják IKEA. Az ötlet svéd, a kivételezés a svéd tervek alapján
Ausztriában osztrák, Németországban német, és így tovább. Ha minden
simán megy akkor IKEA bevonul Magyaroszágra is. Mi ez az IKEA?"
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés jogi bizottsága az adótörvények visszavonását javasolja (2. rész)
|
Felszólították e magas közjogi méltóságokat, hogy intézkedjenek a
jogrend helyreállításáról.
A nyílt levélre - ugyancsak nyíltan - Fodor István, a Ház
megbízott elnöke válaszolt. Ezt a választ az SZDSZ képviselője - a
sajtó útján - többszörösen: politikailag, jogilag és erkölcsileg
elfogadhatatlannak ítélte.
Az Országgyűlés jogi bizottsága - amely a népszavazásról szóló
határozat előkészítője és a plénum előtt előterjesztője volt - úgy
vélte: e vádak mellett nem mehet el szó nélkül, azokra ugyanolyan
határozottan kell felelnie. Ezért nyilatkozattervezetet fogalmazott
meg, amelyet majd a parlament fogad el. Ebben visszautasítja a
törvénysértés vádját, leszögezve, hogy a törvények értelmezésére
egyedül megalkotójuk, azaz maga az Országgyűlés jogosult. Kiemeli: a
parlament határozata annak a rendelkezésnek az elsődleges figyelembe
vételével született, amely szerint az állampolgárok számára
egyértelművé kell tenni, hogy milyen kérdésekben nyilvánítanak
véleményt, s annak melyek a jogkövetkezményei. A nyilatkozattervezet
tartalmát formáló képviselők e kitételek erőteljesebb hangsúlyozását
szorgalmazták, úgy ítélve meg, hogy a vádaskodók tudatosan
értelmezik félre a népszavazásról szóló törvényt.
Nagy vita bontakozott ki a bizottság ülésén további
népszavazások kiírásáról is. Tóth Attiláné budapesti képviselő
önálló indítványt nyújtott be annak érdekében, hogy a címerről
tartandó népszavazáson - az eredeti javaslatnak megfelelően - három
címer közül választhassanak a szavazópolgárok. Mivel ez azt
jelentené, hogy az amúgy is sokat bírált parlamentnek felül kellene
vizsgálnia, módosítania alig kéthetes határozatát, a bizottság az
indítványt nem támogatta. A képviselőnő azonban fenntartja.
Szirtesné dr. Tomsits Erika budapesti képviselő az Országgyűlés
64 tagjának aláírásával népszavazás kiírását kezdeményezi a nemzeti
és állami ünnepekről. A kezdeményezők közül azonban senki sem volt
jelen a bizottság ülésén, így az indítvány mellett szóló érvek sem
hangozhattak el. A felszólalók - bár a testület egyetértett a
javaslattal - inkább érveket sorakoztattak annak bizonyítására:
miért nem időszerű most népszavazást kiírni az ünnepekről. (folyt.
köv.)
1989. november 17., péntek 17:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|