![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Az Új Márciusi Front állásfoglalása a politikai helyzetről
"A felület pezsgése ellenére a válság egyre mélyül, a kiutakat
mind sűrűbb homály fedi. Egyre több jel mutatja fel a veszélyt, hogy
a ,,zsákutcás magyar történelem,, újabb - minden eddiginél
kilátástalanabb - zsákutca felé is kanyarodhat."
Amerika hangja, Reggeli híradó:
Az IKEA Magyarországon
"A nyitás megtörtént, s most már nem igen lehet a vasfüggőnyt
újból leereszteni, ami azt is jelenti, hogy egyre több külföldi
vállalat tekintik bizakodva Magyarország felé. Közöttük egy
osztrák-svéd vállakozás, amelynek neve nem csak Ausztriában, hanem
Németországban és más európai államokban is varázsszóként hat - így
hívják IKEA. Az ötlet svéd, a kivételezés a svéd tervek alapján
Ausztriában osztrák, Németországban német, és így tovább. Ha minden
simán megy akkor IKEA bevonul Magyaroszágra is. Mi ez az IKEA?"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- Kornai tanulmány - 1. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
"Valósuljon meg a magánszektor igazi, teljes liberalizálása, amibe beletartozik a szabad üzemalapítás, a szabad ár, a szabad foglalkoztatás, bármilyen értéktárgy - például nemesfém, deviza - szabad felhalmozása, a hazai pénz és a deviza szabad kivitele és behozatala, a szabad külkereskedelmi tevékenység, a szabad pénzkölcsönzés, a hitelező és az adós szabad megegyezésén alapuló kamat mellett. Annak viszont, aki nem a saját zsebéből fizet, hanem az államéból, a körmére kell nézni - nevezzék az illetőt miniszternek, vállalatvezetőnek, bankigazgatónak, menedzsernek, állami részvénytulajdonosnak, vagy állami részvénykezelőnek." - idézet vége. A magánszektor teljes liberalizálásának követelésében tehát Kornai még az SZDSZ Rendszerváltás című programjában foglaltaknál is radikálisabb. Az állami szektor megrendszabályozásának követelésével viszont szembe helyezkedik valamennyi eddig közzétett reformjavaslattal, és szembe helyezkedik a fennálló gyakorlattal is. Különösen három ponton kíván korlátozásokat bevezetni. Idézem: "Korlátoznám az állami vállalatok költési hajlamát, nem engedném nyakló nélkül beruházni, bért emelni és importálni őket. A második korlát a tulajdonjog elidegenítése: az én szememben nincs felhatalmazva az állami vállalat vezetése arra, hogy áruba bocsássa a vállalatot - valaki a sajátját eladhatja, a másét nem. Ez a nép vagyona, és nagyon gondosan ki kell dolgozni annak összes jogi és etikai garanciáit, hogy csak tisztességes feltételekkel lehessen eladni". A harmadik korlát: ahol egy vállalat monopolhelyzetben van, ott az áraiba bele kell szólni." - idézet vége. (folyt.)
1989. november 12., vasárnap
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|