|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
MISZOT támogatás ifjúsági szerveződésekre
Magyar Demokrata Fórum Ifjúsági Bizottsága
(működés + tábor) 180 000,-
Népi Ifjúsági Szövetség (működés) 180 000,-
Szociáldemokrata Ifjúsági Kör (működés) 150 000,-
Református Fiatalok Szövetsége (működés) 200 000,-
Katolikus Ifjúsági Mozgalom (működés) 200 000,-
Iskolapolgár Közéleti Alapítvány 250 000,-
Cigány Ifjúsági Szövetség (működés) 150 000,-
Magyarországi Cigányok Demokratikus Szervezete
(tábor) 150 000,-
Nagycsaládosok Országos Egyesülete (táborok,
családi nap) 250 000,-
Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége (működés) 100 000,-
Magyar Ifjúsági Népfőiskolai Társaság (működés) 200 000,-
Magyar Társadalompolitikai és Honismereti Klubok
Országos Tanácsa (tábor) 200 000,-
Ifjúsági Környezetvédő Szövetség 200 000,-
Város- Község Védő Egyesületek Szövetsége
Ifjúsági Tagozata 150 000,-
Magyar Környezetvédelmi Egyesület Ifjúsági Tagozata 60 000,-
VE-GA Szövetség (képességfejlesztő tábor, tréningek) 60 000,-
Rákóczi Szövetség (Csehszlovákiai Magyar Kultúra
Barátainak Köre, működés) 60 000,-
Magyar Béketársaság (működés) 50 000,-
Göncöl Utazótársaság (Kárpát-medencei kapcsolat-
kiépítések, működés) 20 000,-
Fiatalok az Egyesült Európáért Egyesület (működés) 20 000,-
Rajk László Szakkollégium (országos szakkollégiumi
kapcsolattartás) 20 000,-
Műszaki és Természettudományi Egyesületek
Szövetsége 33 tagszervezete, együttesen 900 000,-
(folyt.köv.)
SZER:
Forgószínpad
"Hivatalos szerveink nyilatkozata szerint komoly fejtörést okoz a
jelenlegi magyar vezetésnek: felbontsák-e a Romániával 1979-ben
megkötött, úgynevezett kettős állampolgárság megelőzéséről szóló
egyezményt. Ha felmondjuk az egyezményt, minden probléma nélkül
honosítani lehetne az erdélyi menekülteket. Igaz, Romániában nem
lenne jogvédelmük. No de kérdem én: közülük vajon melyik akarna ebbe
a Romániába visszamenni, amikor legtöbben életüket kockáztatták,
hogy kijussanak onnan? Logikátlannak és erőltetettnek érzem a
hivatalos érvelést."
|
|
|
|
|
|
|
A Dubcek-interjú kérdései
|
(Jerzy Rohan) London, 1989. április 26. (BBC, Panoráma) - Ma este szerepel a magyar televízió műsorán a Sugár András által készített Dubcek- interjú második része. Csehszlovákia az első rész közvetítése után hivatalosan tiltakozott és emiatt, ha nem is súlyosan, de mégiscsak feszültté vált a magyar-csehszlovák viszony. Szakértőnk, Jerzy Rohan kommentárját az Independent közép-európai tudósítójának jelentésével egészítjük ki: Alexander Dubcek, akit 1968-ban a Szovjetunió vezette katonai beavatkozás távolította el pártfőtitkári székéből, az interjú múlt héten sugárzott első részében bírálta Kádár Jánost, amiért Moszkvában nem vetette latba pozícióját és tekintélyét az invázió megelőzésére. Holott 1968 nyarán még jó tanácsokkal látta el Dubceket és baráti megbeszéléseket folytatott vele. Ezenkívül Dubcek a tévéinterjúban dicsérte a mostani magyar reformokat, és azt mondta, hogy amit mostanában Gorbacsov végez a Szovjetunióban, olyasmin munkálkodott ő is 21 éve Prágában. Az interjú annyira megharagította a csehszlovák vezetést, hogy a kormányszóvivő a csehszlovák ügyekbe való magyar beavatkozásról beszélt. Tegnap Csehszlovákia "budapesti nagykövete, Vlastimil Ehrenberger hivatalos tiltakozást adott át Nyers Rezső államminiszternek, nyilvánvalóan azt remélve, hogy az interjú második felének ma esti sugárzását leállítják. Annál is inkább, mert az adás szlovák területen jól fogható. De miért izgatja fel ennyire a kedélyeket az, ha egy már teljesen leírt politikai személyiséggel beszél egy magyar riporter? És miért zavarja Prágát, ha Dubcek a reformokról nyilatkozik, amelyek mellett formailag a csehszlovákok is elkötelezték magukat a moszkvai peresztrojka szellemében? Nagyrészt bizonyára azért, mert a jelenlegi prágai vezetés személyi összetétele nagyban azonos az 1968-sal. Ha ezek a politikusok, akik elítélték Dubceket, most bizonyos respektussal fordulnának feléje, és megszüntetnék körülötte a teljes elhallgatást, politikai szaltóra kényszerülnének. Nehéz lenne elismerniük az igazságot, hogy a 21 évvel ezelőtti Dubcek-féle reformok, amelyeket erőszakkal letörtek, szinte semmiben sem különböznek a most követendőktől. Ráadásul Magyarország e tekintetben különös helyzetben van prágai nézetből: minta az igazi változásokat követelő csehszlovák reformisták számára. A Dubcek-interjú ügye csak rátesz egy lapáttal a Prága és Budapest közötti viszony rosszabbodására, amelynek jelei januárban mutatkoztak először, amikor a csehszlovák pártfőideológusnak, Jan Fojtik csehszlovák pártfőideológusnak az akkor még szintén főideológusi beosztásban lévő Berecz János mondta meg, hogy a magyar párt nem ért mindenben egyet a csehszlovákiaival. Prágát most egyébként is nyugtalanítja az általános elégedetlenség, amit jelez egy nemrég hivatalosan készített közvélemény-felmérés, mely szerint a lakosság háromnegyed része kétli, hogy a most hatalmon lévő csehszlovák vezetés képzés reformok végrehajtására. Ez a háttere a csehszlovák irritációnak és tiltakozásnak, annak, hogy a szlovák lapok az ügy összefüggésében olyasmiről cikkeznek, hogy az úgynevezett reformerek a rendszert veszélyeztetik. Ehhez a régi módszer szerint olvasói leveleket sikerült organizálni. Az Independent tudósítója megjegyzi, hogy Bős-Nagymaros is feszültségek oka a két ország között. Na meg az, hogy Magyarországon tiltakozó gyűlés volt Václav Havel cseh drámaíró bebörtönzése után és ráadásul a magyar tévé ezt a gyűlést is közvetítette. Az Independent tudósítója megjegyzi még, hogy a csehszlovák illetékesek csökkentették az országba beérkező magyar sajtótermékek számát és jócskán felemelték az árukat. Ez az ellenlépésük azonban nem változtat azon, hogy a magyar tévé adásait Szlovákia egy részén elég jól fogni lehet. +++
1989. április 26., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|